Bolgárok

A bolgárok a bolgár nyelvet beszélő, Kelet-Európában- és a Balkán-félszigeten élő nép. Bulgáriában és az azt környező országokban, őshonos népnek számítanak, azonban a kivándorlás miatt számos más országban is előfordulhatnak közösségeik. A magyarországi bolgárok az ország hivatalosan elismert nemzetiségei közé tartozó nemzeti kisebbség.

Bolgárok българи (bylgari, bǎlgari, balgari)

Teljes lélekszám

cc. 7 000 000

Lélekszám régiónként

Régió Fő Törzsterület: Bulgária 7 000 000 Amerikai Egyesült Államok 294 000 Ukrajna 204 574 (2002) Németország 181 000 Spanyolország 150 000 Egyesült Királyság 80 000 Moldova 52 000 Olaszország 48 000 Görögország 40 000 Oroszország 24 000 Hollandia 20 000 Ciprus 20 000 Belgium 19 000 Kanada 18 000 Szerbia 13 000 Ausztrália 11 000 Kazahsztán 7200 Svédország 6600 Románia 6500 Dánia 6200 Magyarország 6000

Nyelvek

bolgár

Vallások

kereszténység, iszlám

Rokon népcsoportok

Más délszlávok, különösen macedónok

Eredet

A bolgárok eredete mind a mai napig nem teljesen tisztázott. A hagyományos felfogás szerint a mai bolgár nép három nép összeolvadásából jött létre a 7–10. század között: a dunai ősbolgárok, a trákok és a dunai szlávok összeolvadásából.

A politika mindig is befolyásolta azt, hogy éppen a három közül melyik elemre esett a hangsúly. A kommunista Bulgáriában egészen az 1970-es évekig a „hivatalos” elmélet azt tanította, hogy a bolgárok alapvetően szlávok, kevés trák és ősbolgár beütéssel. A második világháború előtt ezzel szemben az ősbolgár elemre esett a hangsúly. A kommunista hivatalos elmélet az 1970-es években változott, akkortól a trák elem a szláv elem szintjére lett emelve.

A bulgáriai kommunizmus bukása (1989) után a kutatások szabaddá váltak. Hivatalos vélemény immár nincs. A kutatók egy része a hagyományos ősbolgár-szláv-trák elméletet tartja érvényesnek. Más kutatók elvetik a trák elemet, arra hivatkozva, hogy az i. sz. 7. században már nem éltek a Balkán-félszigeten trákok. Ismét mások azt tartják, hogy az i. sz. 7–9. sz. között nem jött létre új nép, hanem az ősbolgárok és a mai bolgárok között teljes kontinuitás mutatkozik, azaz az ősbolgárok a mai Bulgária területére való behatolásuk (681) után egyszerűen integrálták az ott élő szervezetlen szláv törzseket (köztük az időközben elszlávosodott trákokat), majd pedig a 9. századra nyelvcsere történt, ami azonban nem jelentett identitásváltozást, ezért az „ősbolgár” szó használata eleve nem indokolt.

Szintén vita tárgya az ősbolgárok eredete. A hagyományos elmélet szerint az onogur-bolgárok türk nép, közülük is az ogur ág egyike. Az 1990-es évek végétől egy új elmélet kezd egyre népszerűbb lenni, eszerint az ősbolgárok indoeurópai nyelvű, iráni nép. A kettő közül az ogur elmélet valószínűbb, hiszen minden korabeli forrás onoguroknak (azaz tíz ogur törzs szövetségének) nevezi őket, csakúgy, mint a magyarokat. Maga a bolgár népnév is az ótörök nyelvből és az ogur névből vezethető le: bol (= gazdag, hatalmas) + ogur.

Nyelv

A bolgárok nyelve a bolgár nyelv, mely a déli szláv nyelvek keleti ágához tartozik. A bolgár nyelvnek három normája létezik: a bulgáriai sztenderd bolgár nyelv, a Észak-Macedóniában és Albániában beszélt macedón nyelv, s a Bánságban beszélt bánáti bolgár nyelv. A bánáti bolgár nyelvet latin betűkkel írják, a másik két változatot pedig cirill betűkkel.

Vallás

A hívő bolgárok körülbelül 88%-a keresztény, 12% pedig muzulmán. A keresztény bolgárok nagyjából 95%-a ortodox. A muzulmán bolgárok 99%-ban szunniták, ők a pomákok.

Nevek

A bolgár nevek jellemzően három névből állnak: utónév + apai név + vezetéknév. (A bánsági bolgároknál az apai név szokása eltűnt, s náluk további sajátosság, hogy a vezetéknév áll elöl, s azt követi az utónév.)

Az apai név másik vezetéknévként használatos, önálló használata (mint például az oroszban) ismeretlen. Az apai név az apa utóneve -ov/-ova vagy -ev/-eva végződéssel ellátott változata, például Ivan – Ivanov(a), viszont egyes idegen nevek után, amennyiben azok végződéssel ellátott változata szokatlanul hangzana, nincs kitéve a végződés. Az apai név halálig megmarad, nem befolyásolja a házasság.

A vezetéknevek nagy többsége utónévből ered. Legelterjedtebb végződés vezetékneveknél az -ov/-ova, ritkábba a -szki/-szka, -ki/-ka és -ics (egyszerre hím- és nőnem) végződés. Előfordulnak ritkán végződés nélküli vezetéknevek is, ezek is természetesen azonos formában használatosak férfiaknál és nőknél. A leggyakoribb vezetéknevek: Ivanov(a) (Иванов(а)), Georgiev(a) (Георгиев(а)), Dimitrov(a) (Димитров(а)), Petrov(a) (Петров(а)), Nikolov(a) (Николов(а)), Hrisztov(a) (Христов(а)), Sztojanov(a) (Стоянов(а)), Todorov(a) (Тодоров(а)), Iliev(a) (Илиев(а)), Vaszilev(a) (Василев(а)). A bánsági bolgároknál a vezetékneveknek nincs nőnemű változata, tehát például akinek Bulgáriában Marija Ivanova a neve, a bánáti bolgároknál ugyanaz Ivanov Marija lesz.

Régebben gyakori volt a vezetéknév nemzedékenkénti változtatása: a született gyermek vezetékneve nem apja vezetékneve, hanem apja apai neve lett (azaz apai nagyapja keresztneve végződéssel ellátva).

Házasság esetén a régi szokás szerint a nő vezetékneve megváltozott, eredeti vezetéknevét lecserélte férje vezetéknevére. Bár ma is ez a legelterjedtebb szokás, ma már előfordul az eredeti vezetéknév megtartása, ill. a két vezetéknév kombinálása kötőjellel. Ma már jogilag a férfi is felveheti felesége vezetéknevét vagy választhatja a kötőjeles kombinálást, ez azonban a gyakorlatban nem terjedt el.

A leggyakoribb bolgár utónevek: Georgi (Георги), Dimitar (Димитър), Petar (Петър), Marija (Мария), Hriszto (Христо), Todor (Тодор), Nikolaj (Николай), Vaszil (Васил), Sztefan (Стефан).

Szerbiai bolgárok

A szerbiai bolgárok zászlaja

A szerbiai bolgárok többsége Bosilegrad és Dimitrovgrad környékén élnek. Kisebb részük a Bánságban és Niš környékén élnek. Összesen kb. 13 ezer ember. Megkülönböztetett részük a bánsági bolgárok, akik saját nyelvet, a bánáti bolgárt beszélik, illetve a vallásuk római katolikus.

A helyi folyóirat neve: Novo Bratsztvo.

Romániai bolgárok

Két nagyobb csoportjuk van: az ortodox vallású dobrudzsai bolgárok és a katolikus vallású bánsági, vagy bánáti bolgárok, akiknek ráadásul saját nyelvük van. Képviselőjük volt a román parlamentben, Nikolaj Mirkovics (Niculae Mircovici).

Moldovai bolgárok

Közismert nevük a besszarábiai bolgárok, amelyeknek szintén sajátos nyelvük, a besszarábiai bolgár, akárcsak a bánátiaké a bánáti bolgár. Népes, körülbelül 65 ezer fős kisebbséget alkotnak. Moldovának már miniszterelnököt is adtak Vasile Tarlev személyében.

Ukrajnai bolgárok

Kb. 200 ezer fős kisebbséget alkotnak, két fő csoportjuk van: a Krím-félszigeten élők és a Moldovával határos vidékeken élők. A szovjet korszakban egy részük ruszifikáción ment keresztül és részben asszimilálódott, aminek következtében egy részük ma már nem beszél bolgárul vagy pedig orosz anyanyelve mellett a bolgárt csak második nyelvként beszéli.

Magyarországi bolgárok

A bolgárok Magyarország 13 hivatalosan elismert nemzetiségeinek egyike.

Görögországi és albániai bolgárok

E két országban összesen kb. 40 ezer bolgár él, szinte teljes egészükben a pomák csoporthoz tartoznak, azaz iszlám vallásúak.

Törökországi bolgárok

Kb. 5 ezer bolgár él itt, többségük pomák, Isztambulban egy kisebb keresztény csoport is van.

Híres bolgárok

• Anna-Marija Ravnopolszka-Dean
• Christo, amerikai művész
• Georgi Dimitrov, bolgár és szovjet kommunista politikus
• Ohridi Szent Kelemen, a cirill ábécé megalkotója
• Hriszto Botev, bolgár költő és forradalmár
• Hriszto Sztoicskov, bolgár labdarúgó
• John Vincent Atanasoff, az első elektromos számítógép feltalálója
• Julia Kristeva, francia-bolgár filozófus
• Meglena Kuneva, EU-biztos
• Rita Wilson, amerikai színésznő
• Simeon Szakszkoburgotszki, az utolsó bolgár cár
• Todor Zsivkov, bolgár kommunista politikus
• Tzvetan Todorov, francia-bolgár filozófus
• Vaszil Levszki, bolgár forradalmár
• Vasile Tarlev, Moldova miniszterelnöke 2001–2008
• Veszelin Topalov, bolgár sakkozó

Források

• Проучването на числеността на българските общности зад граница е част от дейността на ДАБЧ (bolgár nyelven). Bolgárok száma külföldön. Bulgária Állami Hivatala. (Hozzáférés: 2013. március 27.)

Kapcsolódó szócikkek

• Bulgária
• Bolgár nyelv
• Magyarországi bolgárok