Bolgárom
Bolgárom (szlovákul: Bulhary) magyar község Szlovákiában, a Besztercebányai kerületben, a Losonci járásban.
| Bolgárom (Bulhary) | |
 | |
| Mindenszenteknek ajánlott római katolikus templom | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Szlovákia |
| Kerület | Besztercebányai |
| Járás | Losonci |
| Rang | község |
| Polgármester | Szakó Dezső |
| Irányítószám | 986 01 (pošta Fiľakovo) |
| Körzethívószám | 047 |
| Forgalmi rendszám | LC |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 320 fő (2021. jan. 1.)[1] |
| Népsűrűség | 32 fő/km² |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 215 m |
| Terület | 9,54 km² |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 48° 17′ 36″, k. h. 19° 50′ 53″Koordináták: é. sz. 48° 17′ 36″, k. h. 19° 50′ 53″ | |
| Bolgárom weboldala | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Bolgárom témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
| Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info | |
Fekvése szerkesztés
Fülektől 4 km-re északkeletre található zsákfalu.
Története szerkesztés
1435-ben Bolgarom néven említik először, de valószínűleg már előbb keletkezett. Neve egykori bolgár népesség betelepülésével van kapcsolatban. 1461-ben Bolgarfalwa néven tűnik fel a forrásokban. A 16. század első felében a füleki váruradalom része, majd 1554 és 1594 között török uralom alatt állt. A 17. században több nemesi család birtoka volt. 1828-ban 27 házában 263 lakos élt. A 19. századtól a Coburg és Alitisz családoknak voltak itt nagybirtokaik. Lakói mezőgazdasággal foglalkoztak, majd a 20. század elejétől a közeli Fülek üzemeiben dolgoztak.
Vályi András szerint "BOLGAROM helyesebben Bolgárhony. Magyar falu Nógrad Vármegyében, földes Ura Báró Vétsei Uraság, Butsony hegyének tövében fekszik, Sávolynak szomszédságában, mellynek filiája, Gömör Vármegyének szélénél; határja meglehetös termékenységű, erdője, legelője alkalmas, de mivel szőlö hegye nintsen, harmadik Osztálybéli."[2]
Fényes Elek szerint "Bolgarom, magyar falu, 274 kath. lak. Nógrád vgyében. Határja hegyekkel és térséggel változik. F. u. b. Vécsey. Ut. p. Rimaszombat."[3]
A trianoni békeszerződésig Nógrád vármegye Füleki járásához tartozott, ezután a csehszlovák állam része lett. 1938 és 1945 között ismét Magyarország tulajdona.
Népessége szerkesztés
1910-ben 327, túlnyomórészt magyar lakosa volt.
2001-ben 287 lakosából 242 (84.3%) magyar.
2011-ben 305 lakosából 279 magyar és 17 szlovák.
2021-ben 320 lakosából 279 (+5) magyar, 33 (+1) szlovák, 2 (+5) cigány, 2 egyéb és 4 ismeretlen nemzetiségű volt.[4]
Nevezetességei szerkesztés
- A Mindenszentek tiszteletére szentelt római katolikus temploma 1849-ben épült klasszicista stílusban, belseje 18. századi barokk.
- Határában bazaltbánya működik, az itteni bazalt közkedvelt burkolóanyag volt a Monarchia több nagyvárosában.
Jegyzetek szerkesztés
- ↑ The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
- ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.
- ↑ ma7.sk
