Wikipédia

Bollobás Enikő

(1952) műfordító, irodalomtörténész, amerikanista
Ez a közzétett változat, ellenőrizve: 2025. május 7.

Bollobás Enikő (Budapest, 1952. június 19. –) magyar irodalomtörténész, amerikanista, az Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja. Az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar Angol–Amerikai Intézet Amerikanisztika Tanszékének professor emeritusa, a Magyar Tudomány főszerkesztője.

Bollobás Enikő
Született1952. június 19. (72 éves)[1]
Budapest
Állampolgárságamagyar
Nemzetiségemagyar
Foglalkozása
  • irodalomtörténész
  • egyetemi oktató
  • fordító
  • egyetemi tudós/kutató
Iskolái
KitüntetéseiOrszágh László-díj (2010)

Életpályája

szerkesztés

Az ELTE Bölcsészettudományi Karán végzett angol és általános nyelvészet szakon, majd az Akadémiai Kiadóban, az ELTE és a szegedi József Attila Tudományegyetem Angol Tanszékén dolgozott. Az ELTE Amerikanisztika Tanszék három alapítójának (Bollobás Enikő, Kodolányi Gyula, Kövecses Zoltán) egyikeként 1990 óta tanít itt előbb docensként, majd egyetemi tanárként. Húsz éven át az Amerikanisztika Tanszék vezetője volt.

Számos monográfia szerzője. Tanulmányait magyar és külföldi szakfolyóiratok közölték (pl. Alföld, Americana, Filológiai Közlöny, Holmi, Hungarian Journal of English and American Studies, Irodalomtörténet, Irodalomtörténeti Közlemények, Jelenkor, Literatura, Magyar Tudomány, Műút, Nagyvilág, Pompeji, Rubicon, valamint American Quarterly, Arcade, Emily Dickinson Journal, Journal of Pragmatics, Language and Style, Modern Philology, Paideuma, and Word and Image stb.). 2019-ben a Magyar Tudományos Akadémia levelező, 2025-ben pedig rendes tagjává választotta.

Kutatási és publikációs területei

szerkesztés

Amerikai irodalom és amerikanisztika, költészettörténet, líraelmélet, irodalomelmélet, magyar irodalom és hungarológia, nőtudomány/genderkritika, judaisztika, társadalmi kérdések

Díjak, kitüntetések

szerkesztés

Közéleti tevékenység

szerkesztés

Az 1980-as években aktív ellenzéki tevékenységet fejtett ki. Az erdélyi kisebbségi és emberi jogi szerveződésekben való részvételéért 1982-ben a román hatóságok kitiltották Romániából, a magyar belügyi hatóságok pedig bevonták „szocialista útlevelét” is. 1989-ben megalapította a Szegedi feministák nevű csoportot, amely az első nem pártállami nőszervezetként járult hozzá a gender kérdésének a politikai közbeszédben való erősítéséhez.

1990 és 1994 között diplomáciai szolgálatot vállalt Washingtonban (ahol a külképviselet első beosztottja, majd ideiglenes ügyvivője volt) és Budapesten (ahol a Külügyminisztérium Atlanti, Észak-Európai és Izraeli Főosztályát vezette). Alelnöke illetve főtitkára (1992–1996) volt a Magyar Atlanti Tanácsnak, amely részt vett Magyarország NATO-tagságának előkészítésében.

Fontosabb publikációk

szerkesztés

Könyvek

szerkesztés

Tanulmányok

szerkesztés

Amerikai irodalom és kultúra

szerkesztés
  • “Self and Form: The Radicalization of American Poetry from Emily Dickinson to Charles Bernstein.” Hungarian Journal of English and American Studies 30.2 (2024): 449-480.
  • „A valós pumpálása” (Charles Olson lélegzés-fordulatáról). Alföld 2025/4. 75-87.
  • „Énmegvonás és nyelvbe zártság. Az amerikai költészet radikalizálódása Emily Dickinsontól Charles Bernsteinig”. Irodalmi Jelen XXV. évf. (271. sz.) (2024 május), 104-146.
  • „Charlotte Perkins Gilman Magyarországon – És ami mögötte van (Elvhűség és „elvhűtlenség” egy életműben)”. In “So Far So Good” – Festschrift in Honour of Erzsébet Barát / Tanulmányok Barát Erzsébet köszöntésére. Szerk. Kérchy Anna és Annus Irén. Szeged: SZTE BTK TNT Kutatócsoport, 2023. 43-57.
  • „Ginsberg, a nélkülözhetetlen”. Múlt és Jövő XXXIV/1 (2023): 19-25.
  • „Egy különös történelmi örökség rejtett működése az amerikai Dél prózairodalmában”. Magyar Tudomány 2022/3.
  • „Mrs. vagy Ms. America? Kit igazolt a történelem?” Országút 38 (2021).
  • „Louise Glück, a személyesség fegyelmezett költője”. Magyar Tudomány 2021/1. 45-53.
  • „Hol kapja el a legény a leányt: a Rye gázlójánál vagy egy rozsmezőben? Egy kultuszregény újrafordításáról”. In: Klasszikus művek újrafordítása. Szerk. Gulyás Adrienn, Mudriczki Judit, Sepsi Enikő, Horváth Géza. Budapest: L’Harmattan, 2021. 171-181.
  • “Behavioral Paradigms in the Short Fiction of Henry James: An Intersubjective Approach.” Eger Journal of American Studies. XVI (2020). 21-33.
  • „Alkeszek, homárok és húhák – Salinger és Updike új fordításban”. Alföld 70/9 (2019): 67-80.
  • “Plots of Domination, Plots of Relationality: On the Triangular Positioning of Characters in American and European Literature”. Americana—E-Journal of American Studies XV/1 (2019).
  • “Önérték és távlatiság. Narratív személyköziség Henry James rövidprózájában.” Alföld, 69/2 (2018). 43–53.
  • “Lába mint két ceruza hagyta írásnyomát az erdő haván”. Nyelvtani, kapcsolati és testi alanyiság H. D. HERmione című regényében.” In: A szubjektum színeváltozásai. Narratív, kapcsolati és testi alanyiság az irodalomban és a kultúrában. Szerk. Bollobás Enikő. Szeged: AMERICANA eBooks, 2017. 69–77.
  • “Irodalom és szórakoztatás. Jonathan Franzen regényeiről.” Irodalmi Jelen, 2015. ápr. 20.
  • “Az amerikai megtérési történetek performatív retorikája.” In: CONVERSIO Vallástudományi konferencia. Szerk. Déri Balázs. Budapest: ELTE Vallástudományi Központ, 2013. 429–437.
  • “Játék a metafizikával: katakrézis és dekonstrukció két amerikai drámában (Mark Twain: Is He Dead? – David H. Hwang: M. Butterfly).” In: A fattyú művészet nyomában. Írások amerikai drámáról és színházról. Szerk. Cristian M. Réka. Szeged: AMERICANA eBOOKS, 2012.
  • “Troping the Unthought: Catachresis in Emily Dickinson’s Poetry.” The Emily Dickinson Journal 21.1 (Spring 2012). 25-56.
  • “Tropes of Intersubjectivity—Metalepsis and Rhizome in the Novels of H.D. (Hilda Doolittle).” AMERICANA—E-Journal of American Studies Archiválva 2012. november 10-i dátummal a Wayback Machine-ben VII/2 (2011).
  • “Posztmodern paradigmaváltás az amerikanisztikában.” Magyar Tudomány 172/3 (2011). 308-316.
  • “The Declaration of Independence and the Making of Americans: On how Performatives Perform the Performer.” Emlékkönyv Frank Tibor 60. születésnapjára. Szerk. Magyarics Tamás és Lojkó Miklós.: Prime Rate, 2008. 180-185.
  • “Dangerous Liaisons: Politics and Epistemology in Post-Cold War American Studies.” American Quarterly () 54/4 (December 2002). 563-579.
  • “Hogyan készül a nő? Lehetséges válaszok Ignotus, Szőcs Géza, Jonathan Swift, valamint Gertrude Stein és Djuna Barnes szerint.” Holmi XIV/3 (March 2002). 326-334.
  • “Canon Politics and Experimental Writing: The Example of l’encre sympathique of Robert Duncan’s H.D. Book.” Paideuma: Studies in American and British Modernist Poetry 35/1-2 (2006). 49-66.
  • “Potencies of Words―On the Prosody of Robert Duncan.” Language and Style 19/3 (1986). 219-232. Repr. Poetry Criticism. Ed. Michelle Lee. Vol. 75. Detroit: Gale Group, 2007.
  • “Measures of Attention: On the Grammetrics of Lineation in William Carlos Williams’ Poetry.” Poetry and Epistemology. Turning Points in the History of Poetic Knowledge. Ed. Roland Hagenbüchle and Laura Skandera. Eichstätt: Verlag Friedrich Pustet , 1986. 262-277.
  • “Poetry and Visual Enactment: the Concrete Poem.” Word and Image II/3 (1986). 279-285.
  • “Who’s Afraid of Irony? An Analysis of Uncooperative Behavior in Edward Albee’s Who’s Afraid of Virginia Woolf?” Journal of Pragmatics V/4 (1981). 323-334.

Költészettörténet, líraelmélet

szerkesztés
  • „Mert nincs rá szó, nincsen rá fogalom”: A katakrézis mint trópus és gesztus a költészetben. (MTA levelező tagi székfoglaló) In: Kölcsönösségek – Irodalomelmélet, szövegolvasás, kultúraközvetítés. Budapest: Balassi, 2020. 69-99.
  • „Az újító költői hagyományok megújítója: Susan Howe”. In: Hagyomány és innováció a magyar és a világirodalomban. Szerk. Kulcsár-Szabó Zoltán. Budapest: Eötvös Kiadó, 2020. 143-168.
  • “Historical Reconstruction, Rough Book Poetry, and the Withdrawal of the Self: Susan Howe and the Olsonian Tradition”. In: Tradition and Innovation in Literature—From Antiquity to the Present. Ed. Pál Hegyi. Budapest: Eötvös University Press, 2020. 81-110.
  • „Maszk és Én – és a betegség: A lélek sérülései Sylvia Plath költészetében”. In: A képzelet kockázata. Sylvia Plath életműve, élettörténete és betegsége. Szerk. Gerevich József. Budapest: Noran, 2019. 19-44.
  • “Ideogramma, szóhanglátvány és a költő önteremtése. Augusto de Campos verseiről.“ Irodalmi Jelen, 2017. okt. 4.
  • “A tenger és a szél szüntelen. Kodolányi Gyula költői műhelyében.“ Irodalmi Jelen, XVI/179 (2016). 116–136. 
  • “In Borrowed Words and Through Recycled Attentions: On Charles Bernstein’s Lyric and Elegiac Poetry.“ Hungarian Journal of English and American Poetry, 22/2 (2016). 403–413.
  • “In Imploded Sentences: On Charles Bernstein’s Poetic Attentions.“ Arcade – Literature, the Humanities, & the World, 2015. nov. 15.
  • “Imagism.“ In: American Poets and Poetry: From the Colonial Era to the Present. 1. köt. Szerk. Jeffrey H. Gray – Mary McAleer Balkun – James McCorkel. Santa Barbara: ABC–CLIO, 2015. 275–278.
  • “Projective Verse.“ In: American Poets and Poetry: From the Colonial Era to the Present. 2. köt. Szerk. Jeffrey H. Gray – Mary McAleer Balkun – James McCorkel. Santa Barbara: ABC–CLIO, 2015. 509–510.
  • “A performál visszaható ige? Az alany(iság) különös visszatérése a konkrét versben.“ In: „Visszhangot ver az időben”. Hetven írás Szegedy-Maszák Mihály születésnapjára. Szerk. Bengi László – Hoványi Márton – Józan Ildikó. Pozsony: Kalligram, 2013. 65–73.
  • “Troping the Unthought: Catachresis in Emily Dickinson’s Poetry.“ The Emily Dickinson Journal, 21.1 (2012/tavasz). 25–56.
  • “Circumference & Co.: Catachresis as the Trope of Performativity in Emily Dickinson’s Poetry.“ Hungarian Journal of English and American Studies, 18/1–2 (2012). 271–292.
  • “Canon Politics and Experimental Writing: The Example of l’encre sympathique of Robert Duncan’s H. D. Book.“ Paideuma: Studies in American and British Modernist Poetry, 35/1–2 (2006). 49–66.
  • “Proceed to Precede: Ideas of Process and Origin in Charles Olson’s ‘On first Looking out through Juan de la Cosa’s Eyes’.“ In: The 1950s: Proceedings of the Biennial Conference of the Hungarian Association of American Studies. Szerk. Bollobás Enikő – Nagy Szilvia. Budapest: ELTE, 2005. 157–167.
  • “Énné váló álarc, álarccá váló Én (a tükörben): a plathi Bildung természetrajzához.“ In: Modern sorsok és késő modern poétikák. Tanulmányok Sylvia Plathról és Ted Hughesról. Szerk. Rácz István – Bókay Antal. Budapest: Janus/Gondolat, 2002. 59–78.
  • “Antimetafizika és pre-konceptuális megismerés: a posztmodern episztémé megjelenése az amerikai költészetben.“ A Dunánál, I/1 (2001). 59–63.
  • “Charles Olson, a posztmodern klasszikus.“ Jelenkor, XLIV/3 (2001). 292–305.
  • “‘My Son is a Magyar’: Ideas of Firstness and Origin in Charles Olson’s Poems.“ Eger Journal of American Studies, VI (2000). 9–23.
  • “Free Verse.“ In: Princeton Encyclopedia of Poetry and Poetics. Szerk. Alex Preminger – T. V. Brogan. Princeton, N. J.: Princeton UP, 1993. 425–427. (Társszerző: Donald Wesling. Újraközölve: In: The New Princeton Handbook of Poetic Terms. Szerk. T. V. Brogan. Princeton, N. J.: Princeton UP, 1994. 96–99.)
  • “Visuality and Concretism: Enactments of the Real. On the Poetics of the American Avant-Garde.“ Acta Litteraria Academiae Scientiarum Hungaricae, 30/3–4 (1988). 229–241.
  • “Reiterated Discoveries: Poetry and Epistemology and Its Measures of Attention in American Modernist Writing.“ Acta Litteraria Academiae Scientiarum Hungaricae, XXIX/1–2 (1987). 97–112.
  • “Potencies of Words: A Grammetrical Reading of Robert Duncan’s ‘The Propositions 2’.“ Language and Style, 19/3 (1986). 219–232. (Újraközölve: In: Poetry Criticism. Szerk. Michelle Lee. 75. köt. Detroit: Gale Group, 2007.)
  • “Measures of Attention: On the Grammetrics of Lineation in William Carlos Williams’ Poetry.“ In: Poetry and Epistemology. Turning Points in the History of Poetic Knowledge. Szerk. Roland Hagenbüchle – Laura Skandera. Eichstätt: Verlag Friedrich Pustet, 1986. 262–277.
  • “Poetry and Visual Enactment: the Concrete Poem.“ Word and Image, II/3 (1986). 279–285.
  • “Prosodic Paradigms of English. Annales Universitatis Scientiarum Budapestinensis de Rolando Eötvös Nominatae.“ Sectio Philologica Moderna, XIV (1983). 107–133.
  • “On the Prosody of The Waste Land. Annales Universitatis Scientiarum Budapestinensis de Rolando Eötvös Nominatae.“ Sectio Linguistica, XIV (1983). 89–111.
  • “Two Twentieth Century Epic Writers: Whitman and Eliot.“ John O’Hara Journal (Pottsville, Pennsylvania), V/1–2 (1982/83). 103–114.
  • “Az amerikai hosszú vers whitmani hagyománya.“ Világosság, XXIII/8–9 (1982/augusztus–szeptember). 526–532. (Újraközölve: Világosság, XLV/8–9 [2004/augusztus–szeptember]. 33–48.)
  • “Nő és költő egyszemélyben? Konfliktusok Emily Dickinson, Sylvia Plath és Anne Sexton költészetében.“ Filológiai Közlöny, XXVII/1–2 (1981). 93–98.
  • “New Prosodies in 20th Century American Free Verse.“ Acta Litteraria Academiae Scientiarum Hungaricae, XX/1–2 (1979). 99–121.
  • “On the Role of Visuality in Free Verse.“ Studies in English and American (Budapest, ELTE), 4 (1978). 157–179. 
  • “A vizualitás szerepe a XX. századi amerikai szabadversben.“ Filológiai Közlöny, XXIV/1 (1978). 89–96.

Irodalomelmélet, nyelvelmélet

szerkesztés
  • „Viszonosságban a szövegértelmezés és az irodalomelmélet – Hegyi Pál nagymonográfiája az amerikai fenségesről”. Irodalmi Jelen. Aug. (2022)
  • „Zoltán Kulcsár-Szabó, Tamás Lénárt, Attila Simon, Roland Végső (Eds.). Life After Literature – Perspectives on Biopoetics in Literature and Theory”. Acta Philologica vol. 58 (2022): 173–176
  • „A hatalom háromszögei: Nevelődés, prostitúció, házasság és sorsszerelem Shaw és Synge drámáiban”. Filológiai Közlöny LXVII (2021)/3. 11-24.
  • “From Logocentric to Discursive—On the Paradigms of Performativity.” In: János Kenyeres, Éva Illés (ed.), Changing Perspectives—Studies in English at Eötvös Loránd University. Budapest: ELTE School of English and American Studies (SEAS), 2021. 9-26.
  • „Előszó”. In: Elméletek vonzásában – A „határtalan tudomány” kezdetei a hatvanas-hetvenes évek humán- és társadalomtudományi kutatásaiban. Szerk. Bollobás Enikő. Budapest: Gondolat, 2019. 7-18.
  • „Az első nyelvi fordulat Magyarországon – A strukturalista szemlélet megjelenése az irodalomtudományban”. In: Elméletek vonzásában – A „határtalan tudomány” kezdetei a hatvanas-hetvenes évek humán- és társadalomtudományi kutatásaiban. Szerk. Bollobás Enikő. Budapest: Gondolat, 2019. 113-155.
  • “Catachresis as Metaphoric and Metonymic Meaning Extension: The Case of Poetic, Prophetic, and Political Discourse.“ Estetica: Studi e Ricerche, VII/1 (2017). 121–138. (Társszerző: Kövecses Zoltán.)
  • “Narratív, kapcsolati, testi alanyiság, és az alany performatív megképzése. Elméleti bevezető a műhelytanulmányokhoz.“ In: A szubjektum színeváltozásai. Narratív, kapcsolati és testi alanyiság az irodalomban és a kultúrában. Szerk. Bollobás Enikő. Szeged: AMERICANA eBooks, 2017. 2–14.
  • “Képlet – kiterjesztés – gyakorlat. A performatív elméleti paradigmái és alkalmazásuk Ignotus, Nádas, Galgóczi, Márai és Kertész szövegeinek vizsgálatában.“ Filológiai Közlöny, 62/4 (2016). 264–302.
  • “Katakrézis, avagy a nyelv nagy játéka.“ In: Az angol tudománya. 125 éves az egyetemi angol szak. 1886–2011. Szerk. Frank Tibor – Károly Krisztina. Budapest: ELTE Eötvös Kiadó, 2013. 53–63.
  • “Röviden a szubjektumperformativitásról – avagy Jonathan Swift csatlakozik a feministákhoz.“ In: Whack fol the dah. Írások Takács Ferenc 65. születésnapjára. Writings for Ferenc Takács on his 65th birthday. Szerk. Farkas Ákos – Simonkay Zsuzsa – Vesztergom Janina. Budapest: ELTE Angol–Amerikai Intézet, 2013. 193–202. 
  • “A katakretikus jelentésbővülésről – adalékok a jelentésváltozás tropológiájához.“ In: VLIXX. Papers in Linguistics. Presented to László Varga on his 70th Birthday. Szerk. Szigetvári Péter. Budapest: Tinta Könyvkiadó, 2013. 23–32.
  • “Avatars of Tradition: Rainbows, Floodgates, and Enemy Camps in the U. S. Canon Debate.“ Hungarian Journal of English and American Studies, 3/1 (1997). 117–138.
  • “Gold-Diggers Welcome: Recent Hungarian Publications on Literary Theory.“ Hungarian Journal of English and American Studies, 3/2 (1997). 252–270.
  • “Who’s Afraid of Irony? An Analysis of Uncooperative Behavior in Edward Albee’s Who’s Afraid of Virginia Woolf?“ Journal of Pragmatics, V/4 (1981). 323–334.
  • “Speech Acts in Literature.“ Angol Filológiai Tanulmányok (Debrecen, KLTE), XIII (1980). 39–47.
  • “Hogyan beszélnek az állatok?“ In: Tanulmányok a nyelvről. Szerk. Takács Etel. Budapest: OPI Pedagógus Továbbképzés Könyvtára, 1978. 21–33.
  • “A szó hatalmáról – nyelvészeti megközelítésben.“ In: Az Országos Rabbiképző Intézet Évkönyve 1977/78. Szerk. Scheiber Sándor. 1978. 82–90.

Magyar irodalom

szerkesztés
  • „én vagyok s mégsem én vagyok” – Hangzásdúsítás, nyelvváltás és fantasztikum Szőcs Géza költészetében. Alföld 74/12 (2023). 49-65.
  • „Igen, újra ezt. És harmadszor is” – Személyes visszaemlékezés Szőcs Géza 1982 és 1986 közötti éveire. In: Farkas Wellmann, Endre (szerk.) Szőcs Géza 70. Budapest: Petőfi Kulturális Ügynökség, 2023. 18-53.
  • „Disztópikus „haza-versek”: Szőcs Géza két költeményéről.
  • „Transzcendált immanencia, avagy az isteni bensősége – Szőcs Géza Esti ima című verséről”.
  • „Létösszegzés, életszenvedély és nyelvtisztelet – Böszörményi Zoltán költészetében”. In: Fellázadt szavak – Böszörményi Zoltán versei Márton László válogatásában. Budapest: Magyar PEN Club, 2023. 7-21.
  • „Szőcs Géza az egyenes, tiszta beszéd költője volt. Ayhan Gökhan beszélget Bollobás Enikővel Szőcs Géza munkásságáról, irodalomtörténeti jelentőségéről és a mai korunkra alkalmazható gondolatairól”.
  • „Mesék az életért – Szőcs Géza rövidprózájáról”. Alföld 73/9(2022), 94-103.
  • „A személytelenítés mintázatai Szőcs Géza költészetében”. Filológiai Közlöny LXVIII/3 (2022). 54-91.
  • “Reményi József – A Literary Portraitist”. Irofdalmi Jelen. (2022)
  • „Nem telefon. Csak egy oltár. Szőcs Géza emlékezete”. Országút II/22 (2021). 6-8.
  • „Emontekiő és a végtelen programok”. In: Emontekiő és környéke – Tanulmányok Szőcs Géza költői munkásságáról. Szerk. Bollobás Enikő. Budapest: Irodalmi Jelen, 2021. 5-14.
  • „Mint öt meg öt a tízben” – Az isteni létmódjának emberi megjelenései Szőcs Géza költészetében. In: Emontekiő és környéke – Tanulmányok Szőcs Géza költői munkásságáról. Szerk. Bollobás Enikő. Budapest: Irodalmi Jelen, 2021. 42-92.
  • „A politikai pornográfiától az elbeszélhetetlenség kényszeres újramondásáig – Parodisztikus kettős beszéd Esterházy Péter két regényében”. In: Hatástörténések : Tanulmányok Kulcsár Szabó Ernő 70. születésnapjára. Szerk. Bónus Tibor, Halász Hajnalka, Lőrincz Csongor, Smid Róbert. Budapest: Ráció Kiadó, 2020. 386-403.
  • “The Double Entendre of Sex: Pornographies of Body and Society in Péter Esterházy’s Fiction”. Hungarian Cultural Studies 12 (2019). 255-267.
  • “Intersubjective Exorcism and Giving Face to the Dead: Péter Nádas's Encounter as Reverse Prosopopeia.“ In: Kősziklára építve. Írások Dávidházi Péter tiszteletére. Built Upon His Rock: Writings in Honour of Péter Dávidházi. Szerk. Panka Dániel – Pikli Natália – Ruttkay Veronika. Budapest: ELTE BTK Angol–Amerikai Intézet, Anglisztika Tanszék, 2018. 29–35.
  • “Képlet – kiterjesztés – gyakorlat. A performatív elméleti paradigmái és alkalmazásuk Ignotus, Nádas, Galgóczi, Márai és Kertész szövegeinek vizsgálatában.“ Filológiai Közlöny, 62/4 (2016). 264–302.
  • “Nők férfiak között: a Márai-háromszögről.” Irodalomtörténeti Közlemények 116.4 (2012). 413-421.
  • “A tekintettől és a vágytól megalkotott nő” [Szerb Antal: „Két cigaretta közt”; Török Sophie: „Arcképtanulmány”]. In: Egy képlet nyomában – Karakterelemzések az amerikai és a magyar irodalomból. Budapest: Balassi, 2012. 86-88.
  • “A tárgyi megképzettség elbizonytalanodása két magyar férfiszerzőnél” [Ignotus: „Ki maga?”; Kosztolányi Dezső: elbeszélések, Édes Anna]. In: Egy képlet nyomában – Karakterelemzések az amerikai és a magyar irodalomból.“ Budapest: Balassi, 2012.123-130.
  • “Kísérletek a női alanyiságra” [Kaffka Margit: Színek és évek, Mária évei; Németh László: Iszony]. In: Egy képlet nyomában – Karakterelemzések az amerikai és a magyar irodalomból. Budapest: Balassi, 2012. 130-140.
  • “Parodisztikus játék a szubjektumperformativitással (Rácz Zsuzsa két Terézanyujáról).” Műút 56/1 (2011). 55-58.
  • “A Nation’s Poetry as Language, History, and Selfhood.” Contemporary Hungarian Poets/Kortárs magyar költészet. τό τόπος Poetry International 9 (Winter 2006). 6-8.
  • “On Contemporary Hungarian Literature.” Pa Fang 8 (1988). 226-37. Repr. United Daily News Literary Supplement. 5-20, 1988.

Tudomány, tudománytörténet

szerkesztés
  • „Ajánlás”. In: Nők a tudomány fellegvárában – Kutatói életutak a Magyar Tudományos Akadémián 1949−2021. Budapest: Akadémiai Kiadó, 2024. 1-2.
  • “Committee Chair’s Introduction”. In: Pioneer Hungarian Women in Science and Education II, edited by Réka M. Cristian and Anna Kérchy. Budapest: Akadémiai Kiadó, 2023. 11-21.
  • „Frank Tibor emlékezete”. Magyar Tudomány 184/10 (2023). 1319-1322.
  • “Committee Chair’s Introduction”. In: Pioneer Hungarian Women in Science and Education I, edited by Réka M. Cristian and Anna Kérchy. Budapest: Akadémiai Kiadó, 2022. 11-20.
  • “In Memory of Tibor Frank”. Focus: Papers in English Literary and Cultural History 2022. 99-101.
  • „Tudósok, tudományok és örömök”. Magyar Tudomány 2021/2 (2021).

Judaisztika

szerkesztés
  • “Opening Doors and Building Bridges: The Legacy of Rabbi Sándor Scheiber and my own Father.” In: Mozes, E. André (ed.), New Philosemitism Paradigm. Paris: L'Harmattan, 2023. 259-267.
  • “A két ajtó – Scheiber Sándor öröksége.” In: Ki szereti a zsidókat? A magyar filoszemitizmus. Szerk. Mózes Endre. Budapest: Noran Libro, 2014. 205-212.
  • “Scheiber Sándor tanítása az örömről. Gondolatok egy kiadatlan írása kapcsán.” Filológiai Közlöny LIX (2013). 503-520.
  • “The Two Doors of Sándor Scheiber – The Scholar Rabbi Born a Hundred Years Ago.” Hungarian Review IV/4 (2013). 87-102.
  • “A mai amerikai zsidó (női) irodalomról.” Remény I/2 (1998). 103-106.
  • “Az én élő emlékezetem (Scheiber Sándor emlékére).” In: Az Országos Rabbiképző Intézet Évkönyve 1992/95. Szerk. Schweitzer József. Budapest, 1995. 18-23. Repr. „Búcsú Arany Jánostól.” In: A könyvek hídja. Emlékfüzér Scheiber Sándorról. Szerk. Kertész Péter. : Urbis Könyvkiadó, 266-275. 2005.
  • “A szó hatalmáról ― nyelvészeti megközelítésben.” In: Az Országos Rabbiképző Intézet Évkönyve 1977/78. Szerk. Scheiber Sándor. 1978. 82-90.

Társadalom és politika

szerkesztés
  • „A Fürth-Budapest gondolatexpressz: Antall és Kissinger találkozója”. Országút 2024/1. 10-11.
  • “The Fürth-Budapest Intellectual Highway: On the Personal Meetings between Henry Kissinger and József Antall.” Hungarian Review XV/1 (2024). 90-94.
  • „Aki szellemekkel és árnyakkal beszélgetett: Charles Fenyvesi emlékezete”. Kultúra 2024. november 17.
  • “United in Separation: On the Common Roots of Pennsylvanian and Transylvanian Anabaptism.” Hungarian Review III/5 (2012). 74-84.
  • “Hungarian in America – American in Hungary. János Xántus, the 19th Century Naturalist.” Hungarian Review III/2 (2012). 88-101.
  • “The Future of Our Past: Hungary’s Cultural Struggle with its Communist Legacy.” Macalester International 2 (1995). 158-179.
  • “In Hungary, Post-Liberation Blues.” The Washington Post. Opinion page. (Repr. International Herald Tribune, Aug. 18; Sen. Joe Lieberman, “Farewell to a Friend.” Congressional Record, Sept. 8, 1992.
  • “When Dreams of Democracy Come True.” The Washington Post Opinion page. (Repr. International Herald Tribune, Sept. 5; Sen. Joe Lieberman, “Message from Hungary” Congressional Record.

Nőtudomány, genderkritika

szerkesztés
  • ”A genderrelativitásról – két overallos nő kapcsán.” TNTeF Archiválva 2014. december 14-i dátummal a Wayback Machine-ben 2.1 (2012). 5-19.
  • ”A metalepszis mint kultúranarrativizációs trópus H. D. regényeiben.” In: A mondat becsülete – Írások a hetvenéves Abádi Nagy Zoltán tiszteletére. Szerk. Bényei Tamás, Bollobás Enikő, D. Rácz István. Debrecen: Debreceni Egyetemi Kiadó, 2010. 262-270.
  • ”A valaki, a senki és a senkiből lett valaki – Szubjektivitás és szubjektiváció az amerikai irodalomban.” In: Anglisztika és amerikanisztika. Magyar kutatások az ezredfordulón. Szerk. Frank Tibor és Károly Krisztina. Budapest: Tinta Könyvkiadó, 2009. 193-201.
  • “Making the Subject: Performative Genders in Carson McCullers’ The Ballad of the Sad Cafe and David Hwang’s M. Butterfly.” AMERICANA—E-Journal of American Studies IV/1 (2008).
  • ”Performansz és performativitás – a női, a meleg és a nem fehér szubjektumok nagy előadásai az irodalomban” In: A nő mint szubjektum, a női szubjektum. Szerk. Séllei Nóra. Orbis Litterarum. Debrecen: Kossuth Egyetemi Kiadó, 2007. 17-57.
  • ”A társadalmi nem az amerikai kultúra és irodalom oktatásában: az elmúlt 25 év tapasztalatainak összegzése.” In: A társadalmi nemek tudományának oktatása a magyar felsőoktatásban. Szerk. Pető Andrea. Budapest: Ifjúsági, Családügyi, Szociális és Esélyegyenlőségi Minisztérium, 2006. 22-28.
  • ”Hogyan készül a nő? Lehetséges válaszok Ignotus, Szőcs Géza, Jonathan Swift, valamint Gertrude Stein és Djuna Barnes szerint.” Holmi XIV/3 (2002). 326-334.
  • “‘Totalitarian Lib’: The Legacy of Communism for Hungarian Women.” In: Gender Politics and Post-Communism. Reflections from Eastern Europe and the ormer Soviet Union. Szerk. Nanette Funk and Magda Mueller. : Routledge, 1993. 201-206.
  • ”Metonimiák, tálentumok és sikolyok.” Magyar Napló II/30 (1990). 26.
  • ”Tetovált bíboros, avagy a nőprobléma Magyarországon.” Magyar Nemzet. 1990. ápr. 18., 5.
  • ”Feminista tövisek Fekete Gyulának.” Hitel 13 (1989). 52-53.
  • ”Megújuló Nőmozgalom.“ Nők Lapja XLI (1989). 520-521.

Műfordítások

szerkesztés
  • Amy Lowell, ”Egy évtized.” Magyar Napló X/2 (1998). 13.
  • H. D., ”Hegyi nimfa.” „Szerelem szívemben.” „A tó.” Magyar Napló X/2 (1998). 13.
  • Denise Levertov, ”Asszony egyedül.” Magyar Napló X/2 (1998). 24.
  • Sherley Anne Williams, ”Páva versek I-III.” Magyar Napló X/2 (1998). 28.
  • Clayton Eshleman, ”A Szandzso-híd.” Magyar Szemle IV/4 (1995). 353-360.
  • Denise Levertov, ”Jegyzetek az organikus formáról.” Helikon XXIII1-3 (1987). 180-185.
  • ”Az Olson-Creeley levelezés.” Helikon XXIII (1987)/1-3, 192-198.
  • Judy Syfers, ”Feleséget akarok.” Új Tükör XIX/24 (1982). 11.
  • Isaac Babel, ”Sábosz Náchamu, a Vígasztalás Szombatja.” Nagyvilág XII/9 (1972). 1333-1337. Repr. Alexander Scheiber, Folklór és tárgytörténet III. Budapest, 1984. 455-465.

Jegyzetek

szerkesztés
  1. ↑ Francia Nemzeti Könyvtár: BnF-források (francia nyelven). (Hozzáférés: 2019. december 30.)
  2. ↑ [1]

Külső hivatkozások

szerkesztés

További információk

szerkesztés
  • Videotorium, előadások az ELTE BTK Amerikanisztika Tanszékén
  • Köztestületi tagok 2009. Szerk. Tolnai Márton. Bp., Magyar Tudományos Akadémia, 2009.
  • Ki kicsoda 2000. Magyar és nemzetközi életrajzi lexikon, csaknem 20000 kortársunk életrajza. Főszerk. Hermann Péter, vál., szerk. A. Gergely András et al. Bp., Biográf Kiadó–Greger Média Kft., 1999.
  • Révai Új Lexikona. Főszerk. Kollega Tarsoly István. Szekszárd, Babits, 1996-.
  • Szegedi egyetemi almanach 1921-1995. Szerk. Szentirmai László, Iványi Szabó Éva, Ráczné Mojzes Katalin. Szeged, Hungaria, 1996.
  • Tanulmányok Bollobás Enikő 60. születésnapjára; szerk. Benczik Vera, Frank Tibor, Geiger Ildikó; ELTE Bölcsészettudományi Kar Angol-Amerikai Intézet, Bp., 2012
  • "Örvendj az ünnepeden!". Írások Bollobás Enikő tiszteletére; szerk. Cristian Réka M., Hegyi Pál; Cser–ELTE Eötvös, Bp., 2022
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Bollobás_Enikő&oldid=28101445”