Bolvásvölgy
Bolvásvölgy (románul: Valea Bolvașnița) falu Romániában, a Bánságban, Krassó-Szörény megyében.
Bolvásvölgy (Valea Bolvașnița) | |
Közigazgatás | |
Ország | Románia |
Történelmi régió | Bánság |
Fejlesztési régió | Nyugat-romániai fejlesztési régió |
Megye | Krassó-Szörény |
Község | Mehádia |
Rang | falu |
Községközpont | Mehádia |
Irányítószám | 327273 |
SIRUTA-kód | 53318 |
Népesség | |
Népesség | 545 fő (2021. dec. 1.) |
Földrajzi adatok | |
Tszf. magasság | 280 m |
Időzóna | EET, UTC+2 |
Elhelyezkedése | |
é. sz. 44° 56′ 46″, k. h. 22° 23′ 25″Koordináták: é. sz. 44° 56′ 46″, k. h. 22° 23′ 25″ | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
Fekvése szerkesztés
Herkulesfürdőtől északra fekvő település.
Nevének eredete szerkesztés
Nevét a Bolvasnicza (Bolvás) patakról kapta, melynek völgyében fekszik.
Története szerkesztés
Bolvásvölgy nevét 1436-ban említette először oklevél Balvasticza néven, Zsigmond király adománylevelében.
1769-ben Bolvasnicza, 1808-ban Valliabolvasnicza, Bolvasniczaválea, Vallia Bolvasnicza, 1888-ban Valea-Bolvasnicza, 1913-ban Bolvásvölgy formában volt említve.
1436-ban Zsigmond király a csanádi káptalan által beiktatta Bolvasticza és más falvak (Hosszúmező, Alsó Kirva) birtokokba iktattatta be Balvasticzai Imre fiait: Jakabot és Mihályt, valamint a velük rokon Hosszúmezei Istvánt és Alsókirvai Demetert, Layo fiát.
Az 1690—1700 évi összeírás Balvasnicza falut a mehádiai vagy orsovai kerülethez tartozónak említette.
1769-ben a zsupanekí zászlóalj alakításakor e falut is a zsupanekí zászlóalj területéhez kapcsolták, 35 faluval együtt.
A határőrvidék eltörlése előtt az oláh bánsági határőrezred mehádiai századához tartozott.
1891-ben a Pallas Nagy Lexikona írta a településről:
„ | Bolvásvölgy/Valea-Bolvasnica, kisközség Krassó-Szörény vármegye orsovai járásában, 1130 oláh lakossal. | ” |
A trianoni békeszerződés előtt Krassó-Szörény vármegye Orsovai járásához tartozott.
1910-ben 1303 lakosából 2 magyar, 1284 román volt. Ebből 1293 görög keleti ortodox volt.
Nevezetességek szerkesztés
- Görög keleti ortodox temploma - 1836-ban épült.
Jegyzetek szerkesztés
Források szerkesztés
- Pesty Frigyes: A Szörényi bánság és Szörény vármegye története. 2. kötet. Budapest: Magyar Tudományos Akadémia. 1878. 29–30. o.
- A Pallas nagy lexikona
- Varga E. Árpád: Erdély etnikai és felekezeti statisztikája, Népszámlálási adatok 1850–2002 között
- Tekintő. Erdélyi helynévkönyv. Adattári tallózásból összehozta Vistai András János. [Hely és év nélkül, csak a világhálón közzétéve.] 1–3. kötet.