Bonyhai Gábor (Budapest, 1941. augusztus 22.1996. június 26.) magyar irodalomtörténész, filozófus, esztéta, irodalomelméleti kutató, szakfordító. Az irodalomtudományok kandidátusa (1972).

Bonyhai Gábor
Született 1941. augusztus 22.
Kecskemét
Elhunyt 1996. június 26.
Budapest (54 évesen)
Nemzetisége magyar
Foglalkozása irodalomtörténész, filozófus, esztéta, hermeneuta

ÉletpályájaSzerkesztés

A József Attila Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karán 1966-ban szerzett magyar–német szakos tanári oklevelet. Ugyanebben az évben védte meg bölcsészdoktori értekezését. Bernáth Árpáddal és a fiatalon meghalt Kanyó Zoltánnal együtt Halász Előd legtehetségesebb tanítványai közé tartozott. Az egyetem elvégzését követően előbb a szegedi Egyetemi Könyvtár munkatársa, ill. szakreferense (1966), majd az MTA Irodalomtörténeti Intézet Irodalomelméleti Osztályának tudományos segédmunkatársa (1967–1969), később tudományos munkatársa (1969–1972), s végül tudományos főmunkatársa (1973–1996). Vélhetőleg Tolnai Gábor kezdeményezésére,[1] világnézetét megszilárdítandó, a Szovjetunióba küldték disszertálni. 1968 és 1971 között moszkvai Lomonoszov Egyetem Világirodalmi Tanszékének aspiránsa volt. Irodalomtudományi CSc-fokozatát 1971-ben Moszkvában nyerte el. (Az MTA 1972-ben nosztrifikálta a Moszkvában szerzett tudományos fokozatot.)

MunkásságaSzerkesztés

Bonyhai beható ismerője volt az európai filozófiának és a német filológiának. Logikával, strukturalizmussal és tudományelmélettel, majd szemiotikával foglalkozott. Roman Ingarden sok szempontból a strukturális és a hermeneutikai hagyományokat ötvöző fenomenológiai irodalomelmélete nyitott utat számára a heideggeri lételmélet és a gadameri filozófiai hermeneutika felé. Bonyhai finom érzékenységgel és gyakran bravúros könnyedséggel ülteti át magyarra a német nyelvű filozófiai és irodalomelméleti szakirodalmat. Sajátosan magyar szemléletét tükrözi az a fajta szellemtörténeti jelentőség, melyet az általa újra fölfedezett Popper Leó munkásságának tulajdonít. Saját hermeneutikai fordulata fordításai nyomán elővételezte és megalapozta nemzedékének hermeneutikai fordulatát is. Bonyhai fordítói és elméletközvetítői munkásságának a szó szoros értelmében alapvető jelentősége volt abban, hogy a kései Kádár-kor átideologizált irodalomszemléletét az értelmezői szerepre és a befogadó kitüntetettségére nyitott gondolkodói áramlatok válthatták föl. Az ő fordításai kulcsszerepet játszottak abban a fordulatban, "mely az új nemzedékek számára a tájékozódás szabadságát biztosította."[2] Azáltal ugyanakkor, hogy Bonyhai Hans Robert Jauß figyelmét 1980-ban egy kongresszus során fölhívta Popper művészetfilozófiájára, nem csak egyoldalú közvetítőnek bizonyult, hanem megadatott neki az is, hogy magyar impulzussal gazdagítsa a nyugat-európai tudományos diskurzust.

Bonyhai Gábor fiatalkori írásaival jelentős mértékben hozzájárult a hazai Thomas Mann-kutatáshoz is.

Főbb műveiSzerkesztés

  • Az értékek rendszere Thomas Mann "A kiválasztott" című regényében. Budapest, Akadémiai Kiadó 1974
  • Cselekményrendszer és értékrendszer. In: LITERATURA 1974
  • Poétika és irodalomtörténet. In: LITERATURA 1975
  • Thomas Mann alkotómódszeréről. In: LITERATURA 1976
  • Egy metahermeneutika lehetőségéről. In: In: LITERATURA 1977/3-4
  • Az irodalomelmélet logikai-szemantikai változásai. In: LITERATURA 1980/2
  • Hermeneutika és morfológia. In: LITERATURA 1984/1
  • Bonyhai Gábor összegyűjtött munkái, 1-2.; szerk., sajtó alá rend., előszó Veres András; Balassi, Bp., 2000

FordításaiSzerkesztés

  • Hermann, Nicolai: Esztétika. Az utószót Szigeti József írta. (Budapest 1977)
  • Ingarden, Roman: Az irodalmi műalkotás. Az utószót Bojtár Endre írta. (Budapest 1977)
  • Popper Leó: Esszék és kritikák. Szerk., az utószót írta Tímár Árpád. (Budapest 1983)
  • Gadamer, Hans-Georg: Igazság és módszer. Egy filozófiai hermeneutika vázlata. Fordította és az utószót írta. (Budapest 1984; Sapientia humana. A fordítást átnézte és felfrissítette Fehér M. István. 2. jav. kiad. 2003)
  • Gadamer, Hans-Georg: A szép aktualitása. Tanulmányok. Vál. Bacsó Béla. (Athenaeum Könyvek, Budapest 1994)
  • Szondi, Peter: Bevezetés az irodalmi hermeneutikába. (Athenaeum Könyvek, Budapest 1996)
  • Igazság és módszer. Egy filozófiai hermeneutika vázlata; ford. Bonyhai Gábor; 2. jav. kiad.; Osiris, Bp., 2003 (Sapientia humana)

ForrásokSzerkesztés

  • Szegedy-Maszák Mihály: Bonyhai Gábor. In: Literatura 1996/3.
  • Varga László: Bonyhai Gábor. In: Helikon, 1996
  • Radnóti Sándor: Bonyhai Gábor. In: Holmi 1996.
  • Veres András: Egy filozófus halálára. In: Kritika 1996.

JegyzetekSzerkesztés

  1. Szegedy-Maszák Mihály: Bonyhai Gábor (1941-1996). In: Literatura 1996/3, 418
  2. Szegedy-Maszák Mihály: Bonyhai Gábor (1941-1996). In: Literatura 1996/3, 420