Borókás
Borókás (1899-ig Jedlinka, szlovákul: Jedlinka) község Szlovákiában, az Eperjesi kerület Bártfai járásában.
| Borókás (Jedlinka) | |||
 | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Szlovákia | ||
| Kerület | Eperjesi | ||
| Járás | Bártfai | ||
| Rang | község | ||
| Polgármester | Anna Guzyová | ||
| Irányítószám | 086 36 (pošta Nižná Polianka) | ||
| Körzethívószám | 054 | ||
| Forgalmi rendszám | BJ | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 80 fő (2021. jan. 1.)[1] | ||
| Népsűrűség | 17 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Tszf. magasság | 405 m | ||
| Terület | 4,56 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 | |||
 é. sz. 49° 23′ 57″, k. h. 21° 22′ 11″Koordináták: é. sz. 49° 23′ 57″, k. h. 21° 22′ 11″ | |||
| Borókás weboldala | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Borókás témájú médiaállományokat. | |||
| Sablon • Wikidata • Segítség | |||
| Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info | |||
Fekvése szerkesztés
Bártfától 15 km-re északkeletre, az Ondava felső folyása mellett, a lengyel határ közelében fekszik.
Története szerkesztés
A falu akkor keletkezett, amikor területére a 16. század közepén ruszinokat telepítettek. Írott forrásban 1567-ben említik először.
A 18. század végén Vályi András így ír róla: „JEDLINKA. Tót falu Sáros Várm. földes Ura G. Szirmay Uraság, lakosai katolikusok, határjának egy része termékeny, legelője van.”[2]
A 19. században a Szirmay család birtoka.
Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Jedlinka, orosz falu, Sáros vmegyében, a makoviczi uradalomban, Duplin fiókja: 4 rom., 308 g. kath., 2 zsidó lak.”[3]
A trianoni diktátum előtt Sáros vármegye Bártfai járásához tartozott.
Népessége szerkesztés
1910-ben 157, túlnyomórészt ruszin lakosa volt.
2001-ben 86 lakosából 56 szlovák és 29 ruszin volt.
2011-ben 77 lakosából 51 szlovák és 24 ruszin.
Nevezetességei szerkesztés
Jegyzetek szerkesztés
- ↑ The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
- ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.
