Bor (Szerbia)

város Szerbiában, Bor községben
Ez a közzétett változat, ellenőrizve: 2023. december 27.

Bor (szerb nyelven, cirill írással Бор) város és község (járás) Közép-Szerbiában. Ércbányájáról híres, főleg rezet bányásznak.

Bor (Бор)
Bor címere
Bor címere
Bor zászlaja
Bor zászlaja
Közigazgatás
Ország Szerbia
KörzetBori
KözségBor
Rangváros
Alapítás éve2018. június
PolgármesterNebojša Videnović (URS)
Irányítószám19210
Körzethívószám+381 30
RendszámBO
Testvérvárosok
Lista
Népesség
Teljes népesség34 159 fő (2011)
Magyar lakosság24 fő
Földrajzi adatok
Tszf. magasság353 m
Terület856 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 44° 07′ 49″, k. h. 22° 06′ 13″44.130278°N 22.103611°EKoordináták: é. sz. 44° 07′ 49″, k. h. 22° 06′ 13″44.130278°N 22.103611°E
Bor weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Bor témájú médiaállományokat.

A község (járás) települései

szerkesztés

Neve szerbül répafenyőt jelent.

Szerbia keleti részén található, a Szerb-érchegység keleti szélén, a szerb-román-bolgár hármashatár közelében.

Történelem

szerkesztés

Radnóti Miklós itt volt munkaszolgálatos fogoly 1944-ben, mielőtt elhurcolták volna végzetes útjára. Bornál kétfajta tábor létezett: a központi volt a „Berlin”, közvetlenül Bor község mellett, itt munkaszolgálatosok feladata a bányaművelés volt. Ezen kívül működött még mintegy 10 altábor, ezek Bortól északra egymástól öt kilométerenként sorakoztak. Az ott lakók vasutat építettek, a németek ugyanis a kibányászott rezet a dunai hajóút helyett a hegyeken át, vasúton szerették volna Belgrádba szállítani. A szerb területen még hadműveletek zajlottak, amikor partizánok fölszabadítottak mintegy háromezer táborlakót. Zsagubica fölötti Laznica falun át Majdanpek és Szörényvár (Turnu Severin) útvonalon menekültek, sokan beálltak partizánnak, és voltak akik Arad és Temesvár felé mentek tovább.[1]

Népesség

szerkesztés
 
Kultúrház

Borban működik egy rézbánya, amelyet még a szocialista Jugoszláviában építettek ki nagy bányaipari és kohászati kombináttá. Azóta a réz világpiaci ára esett, a technológia elavult, az üzem lassan hanyatlik, folyamatban van a privatizációja (2009 május).

  • Ozsvath Zsuzsanna. Orpheus nyomában – Radnóti Miklós élete és kora, Hernádi Miklós (ford.), Akadémiai Kiadó (2004). ISBN 789630581813 
  1. Ahol Radnóti is járt. KultúrPart. (Hozzáférés: 2010. március 15.) „Csapody Tamás hat éve kutatja, gyűjti az információkat a jelentős részben feldolgozatlan bori munkatábor magyar vonatkozásairól.
  1. ^ Stanovništvo, uporedni pregled broja stanovnika 1948, 1953, 1961, 1971, 1981, 1991, 2002, podaci po naseljima. (szerbül) Beograd: Republički zavod za statistiku. 2004. ISBN 86-84433-14-9 Knjiga 9  
  2. ^ Stanovništvo, nacionalna ili etnička pripadnost, podaci po naseljima 1. kötet. (szerbül) Belgrád: Republički zavod za statistiku. 2003. ISBN 86-84433-00-9  

További információk

szerkesztés