Főmenü megnyitása

Boreális éghajlat

(Boreális öv szócikkből átirányítva)
A boreális éghajlat a Köppen-féle osztályozáson
  Dsc
  Dsd
  Dwc
  Dwd
  Dfc
  Dfd

A boreális éghajlat vagy másképp szubarktikus vagy szubpoláris éghajlat a legszélsőségesebb kontinentális éghajlat,[1] itt fordulnak elő Földünkön a legnagyobb évi hőmérsékleti ingások. Jellemzői a hosszú és nagyon hideg tél és a rövid, hűvös vagy meleg nyár. A nyár viszonylagos melegségének az oka, hogy a magas földrajzi szélességeken hosszúak a nyári nappalok és ezért bőséges a besugárzás. A tél zordságára jellemző, hogy az északi félgömbön a legalacsonyabb hőmérsékleteket nem a sarkvidékeken, hanem ebben az övezetben mérték.[1]

Ezen övezet rövid nyarán olykor rendkívül erős felmelegedések is előfordulhatnak, mint azt a szibériai Jakutszk éghajlattáblázata szemlélteti:

Jakutszk éghajlati jellemzői
HónapJan.Feb.Már.Ápr.Máj.Jún.Júl.Aug.Szep.Okt.Nov.Dec.Év
Rekord max. hőmérséklet (°C)−5,8−2,28,321,131,135,138,335,427,020,53,1−3,938,3
Átlagos max. hőmérséklet (°C)−39,5−31,4−14,10,012,121,725,121,511,9−3,5−24,4−36,8−4,6
Átlagos min. hőmérséklet (°C)−45,9−41,2−29,8−14,3−0,38,311,78,50,7−12,3−32,8−43,2−15,7
Rekord min. hőmérséklet (°C)−63,0−64,4−54,9−41,0−18,1−7,2−1,5−7,8−14,2−40,9−54,5−59,8−64,4
Forrás: http://pogoda.ru/Yakutsk/


Európában szubarktikus éghajlat fordul elő Oroszország északi tájain, Észak-Svédországban és Finnország nagy részén, Ázsiában Észak- és Közép-Szibériában, Amerikában Alaszka nagy részén és Kanada középső részén. A déli félgömbön a szárazulatoknak a 60-65° szélességek hiánya miatt ez az éghajlattípus nem található meg.[1]

NövényzetSzerkesztés

Az erre az éghajlatra jellemző növényfajok a boreális flóraelemek. A Kárpát-medencében ezek igen ritkák, többségüket dealpin reliktumnak, azaz a Würm-glaciálisból visszamaradt növényfajnak tekintjük.

Kárpát-medenceSzerkesztés

A Kárpát-medence leggyakoribb boreális flóraelemei:

Kapcsolódó cikkekSzerkesztés

További információkSzerkesztés

JegyzetekSzerkesztés