Bormla
Bormla (vagy Bir Mula), olasz nevén Città Cospicua Málta egyik városa és helyi tanácsa. Lakossága 5642 fő. Málta Három Városának egyike. Nevezték Città Cottonerának is, ez a név ma a Három Várost jelöli.
|
A helyszín szerepel az UNESCO világörökségi javaslati listáján |
| Bormla (Cospicua) | |||
 | |||
| Bormla az öböl felől | |||
| |||
| Mottó: Ingens amplectitur agger[1] | |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Málta | ||
| Rang | Helyi tanács | ||
| Polgármester | Joseph Scerri (Munkáspárt, 2003 óta) | ||
| Irányítószám | BML | ||
| Ünnep | Szeplőtelen fogantatás (december 8.) | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség |
| ||
| Népsűrűség | 6200 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Terület | 0,91 km² | ||
| Időzóna | EET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 | |||
 é. sz. 35° 52′ 56″, k. h. 14° 31′ 20″Koordináták: é. sz. 35° 52′ 56″, k. h. 14° 31′ 20″ | |||
| Bormla weboldala | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Bormla témájú médiaállományokat. | |||
.svg)
Története szerkesztés
.jpg)
A maltai Il-Port Il-Kbir (Nagy Kikötő) közelében, öt dombon (Ta' Pazan, Ta' Santa Margherita, Tal-Gonna, Ta' Ġerman és Ta' Kordin) áll. Feltehetőleg a kőkor óta lakott. A mai város Castello a mare (Birgu) elővárosaként jött létre. Első temploma 1373-ban épült, ezt a Cottonera-vonal építésekor bontották le. A Jeruzsálemi Szent János Ispotályos Lovagrend 1634-től egyetlen erődítéssel, a Santa Margharita-vonallal vette körül Bormlát és a hozzá kapcsolódó két félszigetet, amelyeken Castello a mare és Senglea álltak. 1586-ban plébániai rangra emelték. Később egy újabb védelmi vonal is épült, a Cottonera-vonal. 1722-ben Marc'Antonio Zondadari nagymester – bástyái miatt – a Città Cospicua nevet adta neki. 1776-ban a rend egy dokk építésébe kezdett, amelyet igazán csak a britek használtak ki, különösen a krími háború és az első világháború idején.
A függetlenné válás után a dokk folyamatos harcok színhelye lett a General Workers' Union (Málta legnagyobb munkás-szakszervezete, amelyhez munkásainak többsége tartozott) és a kormányok között. 1994 óta Málta helyi tanácsainak egyike. A jelenlegi tervek szerint a dokk egy részét átalakítanák kereskedelmi központtá. 1998 óta az erődítések a Lovagi erődök Málta kikötőiben nevű javasolt világörökségi helyszín részei.[3]
Önkormányzata szerkesztés
Hétfős helyi tanács irányítja. A jelenlegi, hetedik tanács 2013. márciusa óta van hivatalban, 6 munkáspárti és 1 nemzeti párti képviselőből áll.[4]
Polgármesterei:
- Joseph Carbonaro (1994-2000)
- Paul Muscat (2000-2003)
- Joseph Scerri (Munkáspárt, 2003-)
Nevezetességei szerkesztés
Erődítések szerkesztés
- Santa Margharita-vonal: 1638 és 1736 között épültek. A szomszédos Żabbart és Żejtunt ért török támadások hatására tervezte Francesco Firenzuola domonkos szerzetes. Ennek része a Szent Ilona-kapu (St. Helen's Gate) háromíves bejárata is.
- Cottonera-vonalak: Nicolas Cotoner nagymester nevét viseli. 1670 és 1720 között épült Antonio Maurizio Valperga tervei alapján, ám a lovagrend idejében nem, csak a britek fejezték be, több olyan létesítménnyel kiegészítve, mint a Fort Verdala.
Egyéb nevezetességei szerkesztés
- Bir Mula Heritage:[5] etnográfiai, történeti és antropológiai múzeum és kulturális intézmény
- Szeplőtelen fogantatás plébániatemplom
- Szélmalmok
- Szent Ilona-kapu (St. Helen's Gate)
Kultúra szerkesztés
Band clubja a Soċjetà Filarmonika San Ġorġ
Sport szerkesztés
Sportegyesületei:
- Labdarúgás: St. George's Football Club (1890): a legrégebbi az országban, egyszeres bajnok. 2007-ben esett ki az élvonalból
- Evezés: Klabb tar-Regatta: a Nagy Kikötőben rendezett Győzelem-napi (szept. 8) regatta jelenlegi címvédője Marsával közösen,[6] 17-szeres győztes, ezzel második az örökrangsorban Isla után (23).
Közlekedés szerkesztés
Buszjáratai (2011. november után):[7]
- 1 (Valletta-Isla)
- 2 (Valletta-Birgu)
- 3 (Valletta-Kalkara)
- 124 (Marsaskala-Birgu)
- 213 (Kalkara-Mater Dei)
- N3 (éjszakai, San Ġiljan-Kalkara)
Az öblön keresztül vízitaxi-összeköttetése van Valletta felé.
Híres szülöttei szerkesztés
- Duminku Mintoff politikus, 1955-1958 és 1971-1984 Málta miniszterelnöke (*1916. augusztus 6.)
- Ugo Mifsud Bonniċi politikus, 1994-1999 Málta elnöke (*1932. november 8.)
- Karmenu Mifsud Bonniċi politikus, 1984-1987 Málta miniszterelnöke (*1933. július 17.)
- Keith Schembri politikus, Joseph Muscat kabinetfőnöke
Hivatkozások szerkesztés
- Kottoner 98FM rádió (angol nyelven). [2011. szeptember 14-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2019. május 10.)
Jegyzetek szerkesztés
- ↑ Jelentése: Nagy bástyával körülvéve
- ↑ http://www.webcitation.org/6ZSEwl5UZ
- ↑ Knights' Fortifications around the Harbours of Malta (angol nyelven). UNESCO: World Heritage tentative list. (Hozzáférés: 2010. szeptember 12.)
- ↑ „Labour wins Birkirkara”, Times of Malta, 2013. március 17. (angol nyelvű)
- ↑ Bir Mula Heritage (angol nyelven). (Hozzáférés: 2010. március 24.)
- ↑ „Marsa, Cospicua share Regatta victory”, Times of Malta, 2013. szeptember 8. (angol nyelvű)
- ↑ Routes by locality (angol nyelven). Arriva Malta. [2012. október 12-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2012. július 12.)
Források szerkesztés
- Local Councils: Bormla (angol nyelven). Department for Local Government. [2010. május 22-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2010. április 22.)
