Borodnó

Zsolna városrésze, egykor önálló község Szlovákiában

Borodnó (szlovákul: Brodno) Zsolna városrésze, egykor önálló község Szlovákiában, a Zsolnai kerületben, a Zsolnai járásban.

Borodnó (Brodno)
Közigazgatás
Ország Szlovákia
KerületZsolnai
JárásZsolnai
RangZsolna városrésze
Első írásos említés1244
PolgármesterIvan Harman
Irányítószám010 01
Körzethívószám041
Népesség
Teljes népességismeretlen
Földrajzi adatok
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 49° 15′ 15″, k. h. 18° 45′ 30″Koordináták: é. sz. 49° 15′ 15″, k. h. 18° 45′ 30″
A Wikimédia Commons tartalmaz Borodnó témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Fekvése szerkesztés

Zsolna központjától 3 km-re északkeletre a Vág bal partján fekszik.

Története szerkesztés

A régészeti leletek tanúsága szerint területén már a korai kőkorszakban is éltek emberek. A mai település első írásos említése 1244-ben „Budno” alakban történt, de önálló faluként csak 1438-ban tűnik fel a korabeli forrásokban. A budatíni váruradalom része volt. 1784-ben 327 lakosa volt. A 19. században a Csáky és Erdődy családok birtoka.

Vályi András szerint „BRODNO. Tót falu Trentsén Vármegyében, birtokosai Brogyányi Urak, lakosai katolikusok, fekszik Oszlán, Bán, és Privigye Mező Városoknak szomszédságjokban, határja termékeny, vagyonnyai külömbfélék, szőleje ugyan nintsen, de e’ fogyatkozást, jó helyen való fekvése, ’s alkalmatos piatzai megelőzik, első Osztálybéli.”[1]

Fényes Elek szerint „Brodnó, tót falu, Trencsén vármegyében, 463 katholikus lakos. Kath. paroch. templom. F. u. gróf Csáky István örökösei, és gr. Erdődy György.”[2]

A trianoni békeszerződésig Trencsén vármegye Kiszucaújhelyi járásához tartozott.

Népessége szerkesztés

1910-ben 577, túlnyomórészt szlovák lakosa volt.

1980-ban csatolták Zsolnához, ekkor 1341 lakosa volt.

Nevezetességei szerkesztés

A Mindenszentek tiszteletére szentelt római katolikus temploma.

Külső hivatkozások szerkesztés

Jegyzetek szerkesztés

  1. Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.  
  2. Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.