Boross Géza (színművész)

(1886–1955) magyar komikus, kabarészínész

Boross Géza, 1922-ig Berger Géza[1] (Budapest, 1886. június 1.[2] – Budapest, Józsefváros, 1955. június 13.)[3] komikus, kabarészínész, kupléénekes.

Boross Géza
Született Berger Géza
1886. június 1.
Budapest
Elhunyt 1955. június 13. (69 évesen)
Budapest VIII. kerülete
Állampolgársága magyar
Foglalkozása színész
Kitüntetései Magyarország Érdemes Művésze díj (1955)
Sírhely Farkasréti temető (28/2-1-40)

ÉletútjaSzerkesztés

Budapesten született Berger Mór házaló és Braun Leonóra fiaként. 15 éves volt, amikor beiratkozott Rákosi Szidi színésziskolájába, melynek elvégzését követően Pozsonyba szerződött Andorffy Péter társulatához, ahol a Smólen Tóni című vígjátékban kapta első szerepét. Egy év múlva a Modern Színház-Kabaréhoz hívták meg, ahol Sajó Gézával nagy sikert aratott pesti aktuális duettjeivel. Itt működött 1921. szeptember 1-ig, közben 1920-ban színésziskolája is volt. Ezután a Vígszínház tagja volt, 1922-ben a Városi Színház szerződtette. 1923. február 15-én a Rákóczi úti Imperiál étteremben Békeffi Lászlóval kabarét nyitott, de közben fellépett a Blaha Lujza Színházban is. 1924. január havától rövid ideig a Fővárosi Orfeum épületében helyet kapott Vidám Színházat igazgatta. 1927-ben az Új Színház tagja volt, 1928-ban a Király Színház hívta meg vendégszereplésre. 1929 áprilisától Romániában vendégszerepelt saját társulatával. 1930–32-ben visszatért a Terézkörúti Színpadra, de tagja volt 1929-ben a Talkie, 1930-ban Omnia, 1931-ben a Komikusok Kabaréjának, 1932–33-ban pedig a Royal Orfeumnak. 1934-től 1938-ig a Magyar és az Andrássy úti Színházban szerepelt. 1939-ben tagja volt a Komédiának, azonban az 1940-es években zsidó származása miatt nem engedték színpadra lépni. 1945-től a Pódium Kabaré tagja volt 1949-ig, majd 1949–51-ben a Kamara Varieté, 1951-ben a Kis Varieté, 1951–52-ben a Vidám Színpad és 1953–1955 között a Vidám Színháznál játszott. 1955-ben megkapta az érdemes művész kitüntetést.

CsaládjaSzerkesztés

1914. április 6-án Budapesten, az Erzsébetvárosban házasságot kötött Raáb Eugénia Máriával.[4] Két gyermekük született, Árpád és László.

Fontosabb színházi szerepeiSzerkesztés

  • A herceg (Wolff: Naplemente)
  • Borring (Galsworthy: Úriemberek)
  • Nicobar külügyminiszter (Shaw: A szénásszekér)
  • Ábris (Eisemann M.: Vadvirág)
  • Pollák (Vaszary J.: Angyalt vettem feleségül)

FilmszerepeiSzerkesztés

  • A gyöngypirula (1917, rövid)
  • Az ezredes (1917)
  • Bob herceg (1918) – Plumpuding borbély
  • Három pár cipő (1918) – Szuroki suszter
  • Rongyosok (1926)
  • A királyné huszárja (1935) – Hohenfels Nepomuk báró
  • Havi 200 fix (1936) – Virág úr
  • Sportszerelem (1936-37) – Szigethy Alajos, vezérigazgató
  • Tokaji rapszódia (1937) – Kudacsek Ödön, borszakértő
  • Te csak pipálj, Ladányi! (1938) – Kádor úr, panzióigazgató

KönyveSzerkesztés

  • "Folik, vagy nem folik?". Egy kupléénekes emlékei; szerzői, Budapest, 1942

JegyzetekSzerkesztés

  1. Az engedélyt tartalmazó BM rendelet száma/évszáma: 98248/1922. Forrás: MNL-OL 30790. mikrofilm 1506. kép 2. karton
  2. Születési bejegyzése a Pesti Izraelita Hitközség születési akv. 1021/1886. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2019. november 16.)
  3. Halotti bejegyzése a Budapest VIII. kerületi polgári halotti akv. 1285/1955. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2019. november 16.)
  4. Házasságkötési bejegyzése a Budapest VII. kerületi polgári házassági akv. 454/1914. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2019. november 16.)

ForrásokSzerkesztés