Boross Géza (színművész)

(1886–1955) magyar komikus, kabarészínész

Boross Géza, 1922-ig Berger Géza[2] (Budapest, 1886. június 1.[3] – Budapest, Józsefváros, 1955. június 13.)[4] komikus, kabarészínész, kupléénekes.

Boross Géza
Született Berger Géza
1886. június 1.
Budapest[1]
Elhunyt 1955. június 13. (69 évesen)
Budapest VIII. kerülete
Állampolgársága magyar
Foglalkozása színész
Kitüntetései Magyarország Érdemes Művésze díj (1955)
Sírhely Farkasréti temető (28/2-1-40)

ÉletútjaSzerkesztés

Budapesten született Berger Mór házaló és Braun Leonóra fiaként. 15 éves volt, amikor beiratkozott Rákosi Szidi színésziskolájába, melynek elvégzését követően Pozsonyba szerződött Andorffy Péter társulatához, ahol a Smólen Tóni című vígjátékban kapta első szerepét. Egy év múlva a Modern Színház-Kabaréhoz hívták meg, ahol Sajó Gézával nagy sikert aratott pesti aktuális duettjeivel. Itt működött 1921. szeptember 1-ig, közben 1920-ban színésziskolája is volt. Ezután a Vígszínház tagja volt, 1922-ben a Városi Színház szerződtette.

1923. február 15-én a Rákóczi úti Imperiál étteremben Békeffi Lászlóval kabarét nyitott,[5] de közben fellépett a Blaha Lujza Színházban is. 1924. január havától rövid ideig a Fővárosi Orfeum épületében helyet kapott Vidám Színházat igazgatta. 1927-ben az Új Színház tagja volt, 1928-ban a Király Színház hívta meg vendégszereplésre.

1929 áprilisától Romániában vendégszerepelt saját társulatával. 1930–32-ben visszatért a Terézkörúti Színpadra, de tagja volt 1929-ben a Talkie, 1930-ban Omnia, 1931-ben a Komikusok Kabaréjának, 1932–33-ban pedig a Royal Orfeumnak. 1934-től 1938-ig a Magyar és az Andrássy úti Színházban szerepelt. 1939-ben tagja volt a Komédiának, azonban az 1940-es években zsidó származása miatt nem engedték színpadra lépni.

1945-től a Pódium Kabaré tagja volt 1949-ig, majd 1949–51-ben a Kamara Varieté, 1951-ben a Kis Varieté, 1951–52-ben a Vidám Színpad és 1953–1955 között a Vidám Színháznál játszott. 1955-ben megkapta az érdemes művész kitüntetést.

CsaládjaSzerkesztés

1914. április 6-án Budapesten, az Erzsébetvárosban házasságot kötött Raáb Eugénia Máriával.[6] Két gyermekük született, Árpád és László.

Fontosabb színházi szerepeiSzerkesztés

  • A herceg (Wolff: Naplemente)
  • Borring (Galsworthy: Úriemberek)
  • Nicobar külügyminiszter (Shaw: A szénásszekér)
  • Ábris (Eisemann M.: Vadvirág)
  • Pollák (Vaszary J.: Angyalt vettem feleségül)

FilmszerepeiSzerkesztés

  • A gyöngypirula (1917, rövid)
  • Az ezredes (1917)
  • Bob herceg (1918) – Plumpuding borbély
  • Három pár cipő (1918) – Szuroki suszter
  • Rongyosok (1926)
  • A királyné huszárja (1935) – Hohenfels Nepomuk báró
  • Havi 200 fix (1936) – Virág úr
  • Sportszerelem (1936-37) – Szigethy Alajos, vezérigazgató
  • Tokaji rapszódia (1937) – Kudacsek Ödön, borszakértő
  • Te csak pipálj, Ladányi! (1938) – Kádor úr, panzióigazgató

KönyveSzerkesztés

  • "Folik, vagy nem folik?". Egy kupléénekes emlékei; szerzői, Budapest, 1942

JegyzetekSzerkesztés

  1. PIM-névtérazonosító. (Hozzáférés: 2020. június 11.)
  2. Az engedélyt tartalmazó BM rendelet száma/évszáma: 98248/1922. Forrás: MNL-OL 30790. mikrofilm 1506. kép 2. karton
  3. Születési bejegyzése a Pesti Izraelita Hitközség születési akv. 1021/1886. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2019. november 16.)
  4. Halotti bejegyzése a Budapest VIII. kerületi polgári halotti akv. 1285/1955. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2019. november 16.)
  5. Képkönyvtár - Böngészés. kepkonyvtar.hu. (Hozzáférés: 2021. március 21.)
  6. Házasságkötési bejegyzése a Budapest VII. kerületi polgári házassági akv. 454/1914. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2019. november 16.)

ForrásokSzerkesztés