Boross Péter
Boross Péter (Nagybajom, 1928. augusztus 27. –)[1] magyar jogász, politikus, az egykori MDF tagja, 1993 decembere és 1994 júliusa között Magyarország miniszterelnöke. Elődje, Antall József halála után vette át a tisztséget, ám nem sokáig gyakorolhatta, mivel az 1994-es választásokon a szavazók az MDF-et „megbüntették” az elvárt életszínvonal-emelkedés elmaradása miatt, s a Horn Gyula vezette MSZP nagy vereséget mért rá és pártjára. Miniszterelnöksége előtt az Antall-kormányban a polgári titkosszolgálatokat felügyelő miniszterként és belügyminiszterként is dolgozott. 1994 és 1998 között, valamint 2006 és 2009 között pártja országgyűlési képviselője volt.
Boross Péter | |
Kiss Péter temetésén 2014-ben | |
Született |
1928. augusztus 27. (94 éves) Nagybajom |
Állampolgársága | magyar |
Házastársa | Papp Ilona |
Gyermekei | Péter, Ildikó, Gábor |
Szülei | Boross György Horváth Lujza |
Foglalkozása | jogász, vendéglátóipari vezető, politikus |
Tisztsége | miniszterelnök, országgyűlési képviselő |
Iskolái |
Somssich Pál Gimnázium Eötvös Loránd Tudományegyetem |
Kitüntetései | Magyar Érdemrend nagykeresztje (1998) |
A harmadik magyar köztársaság 2. miniszterelnöke | |
Hivatali idő 1993. december 12. – 1994. július 15. | |
Köztársasági elnök | Göncz Árpád |
Előd | Antall József |
Utód | Horn Gyula |
A harmadik magyar köztársaság belügyminisztere | |
Hivatali idő 1990. december 21. – 1993. december 21. | |
Miniszterelnök | Antall József |
Előd | Horváth Balázs |
Utód | Kónya Imre |
A harmadik magyar köztársaság polgári titkosszolgálatait felügyelő tárca nélküli minisztere | |
Hivatali idő 1990. július 19. – 1990. december 21. | |
Miniszterelnök | Antall József |
Utód | Gálszécsy András |
Politikai pályafutása | |
Párt | Magyar Demokrata Fórum (1992–2010) |
Választókerület | Pest megyei lista |
![]() A Wikimédia Commons tartalmaz Boross Péter témájú médiaállományokat. | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
CsaládjaSzerkesztés
Felmenői apai ágon generációkon keresztül erdészek voltak. Édesapja, Boross György (1896–1993) erdőmérnöki oklevelet szerzett, 1915 és 1918 között az első világháborúban harcolt, megsebesült, magas kitüntetéseket kapott, s a háború után a Vitézi Rend tagja lett. 1945 után internálták, majd rendőri felügyelet alá vonták. Édesanyja, Horváth Lujza (1905–1993) a kihalt Perneszy-család egyik távoli ágából, egy kisbirtokos gazdálkodó családból származott. Felesége, Papp Ilona, akivel 1952-ben lépett házasságra, bíróként dolgozott, 2010. július 31-én elhunyt. Házasságukból két fiú- és egy lánygyermekük született, de az elsőszülött fiúgyermekük kilenc hónapos korában elhunyt.
IfjúságaSzerkesztés
Nagyon szerette a magyar irodalmat és színházat, különösen Márai Sándor munkáit. László öccse (1932-) tanárként tevékenykedett. A Boross gyerekek Újvárfalván nevelkedtek, s jómódú mostohaanyjuk keze alatt hatosztályos elemi iskolát végeztek. Boross 1938-ban a kőszegi Hunyadi Mátyás Honvéd Gimnáziumban kezdte el katonai középiskolai tanulmányait, majd 1942-től a pécsi Zrínyi Miklós Honvéd Hastest Kadétiskola hallgatója lett. A második világháború záró szakaszában a szovjet megszállás következtében az egész iskola Sopronba költözött 1944 végén. Innen Borosst a németországi Butzbachba helyezték át, de sikeresen megszökött a német hadseregből, s Bécsen keresztül visszatért Magyarországra. Végül a háború miatt egy év kieséssel, 1947-ben a kaposvári Somssich Pál Gimnáziumban érettségizett.
1951-ben végzett az Eötvös Loránd Tudományegyetem Jog- és Államtudományi Karán, ahol Moór Gyula volt a tanára. Ügyvéd akart lenni, ám a sztálinista korszakban a szakma hírneve és jövedelmezősége csökkent, így a Fővárosi Tanácsnál kezdett dolgozni. Később a Nezvál Ferenc vezette Pénzügyminisztérium előadója volt.
Az 1956-os forradalom idején a Budapesti Forradalmi Bizottság és az Értelmiségi Forradalmi Tanács tagjává választották. Ennek következtében 1957 januárjában, a forradalom leverése után elbocsátották. Betanított munkásként dolgozott egy játékgyárban. Végül az év júliusában letartóztatták a forradalomban játszott szerepéért. Kihallgatása után a kistarcsai internálótáborba szállították. Rövidesen szabadon bocsátották, de 1959-ig őt és családját rendőri felügyelet alatt tartották.
Vállalkozói karrierSzerkesztés
1957 októberében kezdte el vendéglátóipari pályafutását mint üzletfelügyelő. Múltja miatt azonban onnan is elbocsátották, majd csaposként dolgozott a Fővárosi Állat- és Növénykert Szikla Éttermében. Néhány hónappal később a Széchenyi gyógyfürdő büféjébe került. 1958 szeptemberében egy kőbányai étterem igazgatóhelyettese lett. 1961-ben menedzser lett, pénzügyi feltételei addigra stabilizálódtak. 1962-ben a helyi Vendéglátóipari Vállalatnál csoportvezetőjeként, az árukereskedelemben működött közre. Ebben a minőségben részt vett a magyar vendéglátóipar és idegenforgalom felsőfokú szakemberképzésének megszervezésében.
A Kádár-rendszer legismertebb szakácsa, Venesz József közbenjárására Borosst 1965-ben a Dél-pesti Vendéglátópari Vállalat igazgatóhelyettesévé léptették elő. Ez idő alatt a cégnek kétszáz vendéglátóegysége volt. Az 1968-ban elindított új gazdasági mechanizmus piaci kapcsolatokat teremtett a cégek között. 1971. december 21-én Boross ő a Dél-pesti Vendéglátóipari Vállalat igazgatója. 1989. február 1-én nyugdíjba vonult.
Politikai pályafutásaSzerkesztés
Az Antall-kormánybanSzerkesztés
Antall Józseffel már az 1950-es évek óta barátság fűzte össze őket. Miután az 1990-es országgyűlési választásokon a Magyar Demokrata Fórum (MDF) megverte a liberális Szabad Demokraták Szövetségét (SZDSZ) és kormányt alakított, Antall miniszterelnök felkérte Borosst, hogy legyen a Miniszterelnöki Hivatal politikai államtitkára 1990. május 30-i kezdettel. Alig két hónappal államtitkári kinevezése után, július 19-én a polgári titkosszolgálatok tárca nélküli minisztere lett. Ezen a poszton felügyelte a Nemzetbiztonsági Hivatal (NBH) és az Információs Hivatal (IH) belső biztonsági hírszerző ügynökségeinek működését.[2] Első feladatai közé tartozott a kommunista titkosszolgálati vezetők eltávolítása. Az általa vezetett titkosszolgálat nem hozta nyilvánosságra a huszonhat III/III-as feltételezett kémelhárító tiszt nevét, akik a Belügyminisztérium e részlegében ténykedtek 1989 előtt. Németh Miklós volt miniszterelnök állítása szerint utódjának, Antall Józsefnek adta át a listát. Boross azonban azzal érvelt, hogy az nem hivatalos dokumentum, sok pontatlansággal és improvizációval szerkesztve.
Miután a kormányellenes taxisblokád hibás kezelése nyomán Horváth Balázs lemondott, 1990. december 21-én Borosst nevezték ki belügyminiszterré. Így ő lett Antall első helyettese és a jobboldali konzervatív kabinet második legmagasabb rangú tagja. Egy későbbi interjúban azt mondta, hogy példaképének Keresztes-Fischer Ferencet, a Horthy-korszak belügyminiszterét tekinti, aki mind a szélsőjobboldali, mind a szélsőbaloldali mozgalmak ellen fellépett. Boross belügyminiszterként átszervezte a rendőrségi szervezetek struktúráját, menesztette Szabó Győző országos rendőrfőkapitányt, utódjául a viszonylag fiatal Pintér Sándort nevezte ki 1991-ben, akit korábban budapesti rendőr-főkapitánnyá tett. Minisztériuma önkormányzati törvényt dolgozott ki, Boross a kiterjedtebb decentralizáció híve volt, de pártja többsége elutasította módosító javaslatát. Amikor 1992. október 23-án a tüntetők szidalmazták és kifütyülték az SZDSZ-es Göncz Árpád köztársasági elnököt, Borosst és a kormányt az ellenzék szándékos szabotázzsal vádolta meg, ám ezt mindvégig tagadta. Egy 2014-es jelentés szerint lehetséges, hogy Antall és Boross tudott egy esetleges provokációról, de nem akarták megakadályozni.[3]
1992. augusztus 17-ig pártonkívüli politikus volt, amikor hivatalosan is belépett az MDF-be. Tagja lett a párt Budapest II. kerületi tagozatának. 1993 elejére az MDF országos választmányának tagjává választották, és a párt egyik alelnöke is lett. Antall súlyos betegeskedése alatt – aki non-Hodgkin-limfómában szenvedett – Boross 1993. október 6-tól november 5-ig, valamint november 20-tól december 12-ig, majd Antall halálával ideiglenesen ő látta el a miniszterelnöki teendőket. Javaslatára Antallt egy nappal a halála előtt, december 11-én Göncz Árpád köztársasági elnök a Magyar Érdemrend nagykeresztjével tüntette ki.
MiniszterelnökSzerkesztés
Közvetlenül Antall József halála után, 1993. december 12-én Boross lett Magyarország ügyvezető miniszterelnöke. Másnap összeült a Magyar Demokrata Fórum országos választmánya és frakciója, ahol három jelölt, Boross Péter, Szabó Iván és Für Lajos indult a miniszterelnöki posztért. Az első fordulóban Boross 89 szavazattal az első helyen végzett, Szabó 79, míg Für 62 szavazatot kapott. A második fordulóban Boross kétharmados támogatottságot szerzett Szabóval szemben, így a párt jelöltje lett. Az Országgyűlés 1993. december 21-én 201 igen, 152 nem és 5 tartózkodással őt választotta meg miniszterelnöknek. Kónya Imre frakcióvezető követte a belügyminiszteri poszton, de ettől eltekintve a kormány személyi összetétele nem változott, ezért az újságírói és tudományos munkák gyakran Antall–Boross kabinetnek nevezik az 1990 és 1994 között hivatalban lévő MDF kormányt.
1994 januárjában Boross a prágai csúcstalálkozón a közép-európai posztkommunista országok vezetőivel Magyarország NATO-békepartnerséghez való csatlakozásáról tárgyalt. Az Egyesült Államok kifejezte szándékát a NATO katonai szövetségének bővítésére. Az 1994-es választások előtt Viktor Csernomirgyin orosz miniszterelnök Budapestre látogatott, hogy megvitassa az adósságrendezés kérdését. Boross arra is kérte Csernomirgyint, hogy beszéljen Slobodan Milošević jugoszláv elnökkel a délszláv háború kapcsán a szerbiai magyarok érdekében. Februárban Boross Franciaországban tárgyalt François Mitterrand elnökkel és Édouard Balladur miniszterelnökkel. Márciusban Bonnban meglátogatta Helmut Kohl német kancellárt.
Az 1994-es országgyűlési választáson az MDF hatalmas vereséget szenvedett el az MSZP-től, melynek elnöke, Horn Gyula követte Borosst a miniszterelnöki poszton az év júliusában. Az MSZP koalícióra lépett a második helyezettel, az SZDSZ-szel, így kétharmados többséget szereztek. Gyenge gazdasági teljesítményük, illetve a szakmai felkészületlenségük egyaránt hozzájárult a kormánypárt, az MDF bukásához.
Miniszterelnöksége utánSzerkesztés
Az 1994-es választáson az MDF súlyos vereséget szenvedett, a 165 mandátumból csak 38-at tudott megtartani. Borosst pártja budapesti listájáról országgyűlési képviselővé választották. Június 28-án kinevezték a Nemzetbiztonsági Bizottság elnökévé. December 27-én a közszervezetek pénzügyi támogatásával foglalkozó bizottság alelnöke is lett, amely tisztséget 1995. december 11-ig töltötte be.
Az 1996-os pártelnökválasztási kampányában Boross támogatta a jelöltként induló Lezsák Sándort, aki elfogadható volt a párt elitje és a korábbi kormánytagok számára. Az év végén Boross azért mondott le az MDF alelnöki posztjáról, mert nem értett egyet Für Lajos pártelnök és a pártvezetés politikájával. 1996 márciusában Lezsákot választották meg az MDF elnökévé, ennek eredményeként az ellene levő Szabó Iván vezetésével az Antall-korszak legtöbb kormányalakítója, köztük 15 képviselő kilépett a pártból, és megalapította a Magyar Demokrata Néppártot (MDNP). Boross ezt követően lemondott a Nemzetbiztonsági Bizottság elnöki posztjáról, de az MDF tagja maradt. 1994 áprilisa és 1998 júniusa között, a parlamenti ciklus végéig az Alkotmányelőkészítő Bizottságban és a Gazdasági Bizottságban dolgozott. Az 1998-as országgyűlési választáson veszítette el parlamenti mandátumát.
Boross Orbán Viktor miniszterelnök politikai tanácsadója lett, akinek pártja, a Fidesz nyerte az 1998-as választásokat és az MDF koalíciós partnerként bekerült a kormányba. Azóta őt sokáig Dávid Ibolya igazságügyi miniszter támogatójának tartották, aki 1999 januárjában Lezsák Sándort leváltva átvette az MDF vezetését. Boross ekkor már nem indult újra a párt alelnöki posztjáért. Az Orbánnal való kapcsolata 2001 elejére vált konfliktusossá. Bírálta az Orbán-kormány gazdaságpolitikáját és kétévente szóló költségvetését is. 2003-ban kilépett az MDF országos elnökségéből. 2006-ban a Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság elnökévé választották.
A 2006-os választásokon pártja Pest megyei listájáról országgyűlési képviselővé választották. Boross a választás második fordulója előtt azzal érvelt, hogy a baloldali-liberális MSZP–SZDSZ kormánykoalíció előnye verhetetlen, ezért számos kritikát kapott a jobboldaltól. A választást követően tagja lett a Nemzetbiztonsági Bizottságnak. A következő években az MDF Dávid Ibolya vezetésével fokozatosan áttért a baloldalra. Boross határozottan ellenezte, hogy a szocialista Bokros Lajos volt minisztert jelöljék az MDF pártlistájának élére a 2009-es európai parlamenti választáson.[4] Ennek eredményeként 2009. január 31-én lemondott parlamenti mandátumáról. Mivel a konzervatív párt irányvonala a baloldal felé mozdult el, ami több prominens párttag kizárását eredményezte, Boross 2009. június 13-én úgy döntött, hogy megszakítja minden kapcsolatát a pártvezetéssel.[5] Végül 2010. január 25-én kilépett a pártból.[6]
Későbbi éveiSzerkesztés
2010. június 6-án, miután a választásokon a Fidesz kétharmados többséget szerzett, tagja lett annak a testületnek, amely tanácsokkal látta el Orbán Viktor miniszterelnököt az új magyar alkotmány fogalmi alapjairól.[7] Boross ebben a minőségben kijelentette, hogy királyság formájában új alkotmányos kormányt tud elképzelni. Azt is mondta, hogy az új alkotmány útján szélesebb körű felhatalmazást és erősebb politikai hatalmat kell a miniszterelnök kezébe adni.
2010 szeptemberében ellentmondásos interjút adott a Heti Válasz című hetilapnak, amikor azt mondta, a kormánynak be kellene vezetnie az úgynevezett gyermektelenségi adót, mert szerinte a nemzés nem csak magánügy, hanem nemzeti ügy is. Több feminista csoport is tiltakozott és bírálta kijelentését.
2015 augusztusában az európai migrációs válságra reflektálva azt állította, hogy a Magyarországra irányuló tömeges bevándorlás „faji és etnikai kérdés”. Helyeselte a magyar határzár felállítását is.[8] Októberben egy interjúban hozzátette, hogy „ízléstelen ostobaság” összehasonlítani a jelenlegi helyzetet az 1956-os felkelés utáni magyar menekültekkel. Azt mondta, hogy a jelenlegi migránsok „különböző fiziognómiai szempontból különböző kontinensekről származnak”.[9] A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) vizsgálatot indított Boross ellen. Az NMHH nem tartotta kizártnak Boross megjegyzéseit, így a volt miniszterelnökkel szemben 2016 februárjában jogsértés hiányában megszüntette a hatósági eljárást.[10]
Az 1956-os forradalom 60. évfordulója alkalmából mondotta: „az 1956-os forradalom a huszadik század csodája és az amerikai imperialisták meg akarják sérteni szent napunkat”.[11]
Díjak, kitüntetésekSzerkesztés
- Podmaniczky-díj (1988)
- A Magyar Köztársasági Érdemrend nagykeresztje (1998)
- Szabadság Hőse emlékérem (2006)
- Antall József-díj (2007)
KöteteiSzerkesztés
- Boross. Hadapródiskolától a miniszterelnöki székig; riporter Sereg András; Magyar Hivatalos Közlönykiadó, Budapest, 2007
- Boross 90. "Sorsomat gubancos fonállal szőtték"; riporter Sereg András; Veritas Történetkutató Intézet–Magyar Napló, Budapest, 2018
- Koltay Gábor: Mr. Nyugodt Erő. Boross Péter egykori miniszterelnökkel beszélget Koltay Gábor; Sacrafilm–Püski, Budapest, 2019
JegyzetekSzerkesztés
- ↑ Europa Publications: The International Who's Who 2004. 2003. ISBN 978-1-85743-217-6 Hozzáférés: 2021. júl. 20.
- ↑ Dr. Boross Péter. www.parlament.hu. (Hozzáférés: 2021. július 20.)
- ↑ Göncz Árpád kifütyülése: közzétették az NBH jelentését - belfold.ma.hu. www.ma.hu. (Hozzáférés: 2021. július 20.)
- ↑ Boross Péter: Dávid Ibolya hibázott (magyar nyelven). https://www.origo.hu/. (Hozzáférés: 2021. július 20.)
- ↑ Zrt, HVG Kiadó: Boross Péter szakított a Dávid vezette MDF-fel (magyar nyelven). hvg.hu, 2009. június 18. (Hozzáférés: 2021. július 20.)
- ↑ Origo: Boross Péter kilép az MDF-ből (magyar nyelven). https://www.origo.hu/. (Hozzáférés: 2021. július 20.)
- ↑ Megtartotta első ülését az új alkotmányon dolgozó bizottság (magyar nyelven). https://www.origo.hu/. (Hozzáférés: 2021. július 20.)
- ↑ Gergely, Tóth: Boross Péter szerint a menekültekkel az a baj, hogy más a bőrük színe (magyar nyelven). index.hu, 2015. augusztus 19. (Hozzáférés: 2021. július 20.)
- ↑ Szabolcs, Dull: Boross Péter most más arculatú népeknek nevezi a menekülteket (magyar nyelven). index.hu, 2015. október 22. (Hozzáférés: 2021. július 20.)
- ↑ András, Dezső: Médiatanács: nem volt kirekesztő a Boross-interjú (magyar nyelven). index.hu, 2016. február 11. (Hozzáférés: 2021. július 20.)
- ↑ Márk, Herczeg: Boross Péter az október 23-i beszédében arról beszélt, hogy be kellene mutatni az amerikai imperialisták gaztetteit (magyar nyelven). 444, 2016. október 23. (Hozzáférés: 2021. július 20.)
ForrásokSzerkesztés
- MTI Ki Kicsoda 2009, Magyar Távirati Iroda, Budapest, 2008, 147. old., ISSN 1787-288X
- Boross Péter országgyűlési adatlapja
- Boross Péter életrajza
- Boross Péter életrajza az MDF honlapján
- Sereg András: Boross – Hadapródiskolától a miniszterelnöki székig. Magyar Hivatalos Közlönykiadó, 2007
- Dr. Boross Péter jogász, politikus 85 éve született A Sajtó- és fotóarchívum 2013. 35. hét érdekes emberei sorozatban
- Marinovich, Endre. A kamikáze kormány második miniszterelnöke. Boross Péter 216 napja (hu nyelven). Éghajlat Könyvkiadó (2007). ISBN 978-963-8729-82-8
- Sereg, András. Boross – Hadapródiskolától a miniszterelnöki székig (hu nyelven). Magyar Hivatalos Közlönykiadó (2007). ISBN 978-963-9722-28-6
További információkSzerkesztés
- Innen az Óperencián. Interjúk a nemzetstratégiáról. Molnár Pál kérdéseire válaszol Bod Péter Ákos, Borbély Imre, Boross Péter, Földi László, Makovecz Imre, Pecze Zoltán, Szerencsés Zsolt; Windsor Klub, Budapest, 1998 (A Windsor Klub könyvei)
- Obersovszky Gyula: Piros levelek. Három kurzus három belügyminiszterének; Codex Print, Budapest, 1998
- Ifj. Korsós Antal: Politikus jogászok. Bánk Attila, Boross Péter, Demszky Gábor, Deutsch Tamás, Fodor Gábor, Gál Zoltán, Gálszécsy András, Horváth Balázs, Kiss Elemér, Toller László, Torgyán József; Helikon, Budapest, 2005
- Marinovich Endre: A kamikaze kormány második miniszterelnöke. Boros Péter 216 napja; Éghajlat, Budapest, 2007
- Boross: Megalázták Schmidt Máriát – Népszabadság interjú, 2007. január 20.
- Beszélgetés az exkormányfővel. Készítette: Szarvas István. Zetapress.hu, 2010. 04. 27.
- Boross Péter köszöntése. A kötet a Boross Péter 85. születésnapja tiszteletére rendezett konferencia előadásait tartalmazza. Gellért Szálló, 2013. augusztus 26.; szerk. Rochlitz Bernadett, Székely Ádám, fotó Váli Miklós; Miniszterelnökség, Budapest, 2013
Elődje: Antall József |
|
Utódja: Horn Gyula |