Borovik (Drenye)
Borovik falu Horvátországban, Eszék-Baranya megyében. Közigazgatásilag Drenyéhez tartozik.
| Borovik | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Horvátország |
| Megye | Eszék-Baranya |
| Község | Drenye |
| Jogállás | falu |
| Irányítószám | 31418 |
| Körzethívószám | (+385) 31 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 1 fő (2021. aug. 31.)[1] |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 130 m |
| Terület | 9,99 km² |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 45° 23′ 44″, k. h. 18° 11′ 55″Koordináták: é. sz. 45° 23′ 44″, k. h. 18° 11′ 55″ | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Fekvése szerkesztés
Eszéktől légvonalban 41, közúton 49 km-re délnyugatra, Diakovártól légvonalban 19, közúton 26 km-re északnyugatra, községközpontjától légvonalban 6, közúton 11 km-re nyugatra, Szlavónia középső részén, a Krndija-hegység északkeleti lejtőin, a Borovik-tóból eredő Vuka folyó völgyében fekszik.
Története szerkesztés
Területe már a római korban is lakott volt. A Podgorje felé vezető úttól nem messze a Laovac és Mantok források közelében a „Ciglana” nevű lelőhelyen római építőanyag, kerámiatöredékek, valamint Valens és I. Valentinianus császárok idejéből származó római pénzek kerültek elő. A leletek valószínűsítik, hogy itt a 4. században római villa állt.
Boroviknak feltehetően már a török hódítás előtt volt horvát lakossága, de a falu még a török kiűzése előtt kihalt. A török kiűzése után a diakovár-boszniai püspökség uradalmának része lett. 1730 körüli betelepítése Bakić diakovári püspök nevéhez fűződik, aki mint a falu földesura Boszniából pravoszláv vlachokat telepített ide. 1756-ban újabb boszniai vlachok csatlakoztak az itt élőkhöz. 1758-ban a faluban már 13 család élt. A következő ötven évben a lakosság nem növekedett. 1803-ban is csak 14 házat számláltak a településen.
Az első katonai felmérés térképén „Borovik” néven található. Lipszky János 1808-ban Budán kiadott repertóriumában „Borovik” néven szerepel.[2] Nagy Lajos 1829-ben kiadott művében „Borovik” néven 15 házzal, 12 katolikus és 69 ortodox vallású lakossal találjuk.[3] A 19. század második felében 1870 és 1890 között néhány magyar család települt be.
A településnek 1857-ben 103, 1910-ben 141 lakosa volt. Verőce vármegye Diakovári járásának része volt. Az 1910-es népszámlálás adatai szerint lakosságának 89%-a szerb, 10%-a magyar anyanyelvű volt. Az első világháború után 1918-ban az új szerb-horvát-szlovén állam, majd később (1929-ben) Jugoszlávia része lett. A második világháború idején a falu teljesen elnéptelenedett. Az 1950-es években Borovik újratelepült, 1953-ban már 56 lakosa volt. A falu elszigetelt fekvése és a falut elárasztó Borovik-tó létesítése miatt az 1960-as évektől lakossága fokozatosan elvándorolt. A tó 1978-ban készült el. A falut 1981-ben már csak 9 fő lakta. 1991-ben mindössze egy horvát nemzetiségű lakosa volt. 2011-ben 6 lakosa volt.
Lakossága szerkesztés
| Lakosság változása[4][5] | |||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| 1857 | 1869 | 1880 | 1890 | 1900 | 1910 | 1921 | 1931 | 1948 | 1953 | 1961 | 1971 | 1981 | 1991 | 2001 | 2011 |
| 103 | 144 | 109 | 105 | 115 | 141 | 138 | 160 | 0 | 56 | 66 | 39 | 9 | 1 | 4 | 6 |
Nevezetességei szerkesztés
A Borovik-tó egy mesterséges tó, melyet a Vuka-folyó mederének az 1970-es években történt elrekesztésével hoztak létre. A tó területe 160 hektár, mélysége 15 méter, hossza kb. 7000 méter, átlagos szélessége kb. 300 méter, teljes vízmennyisége 8 500 000 köbméter. A tó a horgászok kedvelt paradicsoma, de egy kijelölt részén fürdőzésre is alkalmas.
Jegyzetek szerkesztés
- ↑ Popis stanovništva, kućanstava i stanova 2021. – stanovništvo prema starosti i spolu po naseljima. Horvát Statisztikai Hivatal, 2022. szeptember 22.
- ↑ Lipszky János: Repertorium locorum obiectorumque: in XII. tabulis Mappae regnorum...71. o.
- ↑ Nagy Lajos: Notitiae politico-geographico-statisticae inclyti regni Hungariae, partiumque eidem adnexarum Buda, 1829. 63. o.
- ↑ - Republika Hrvatska - Državni zavod za statistiku: Naselja i stanovništvo Republike Hrvatske 1857.-2001.
- ↑ https://www.dzs.hr/Eng/censuses/census2011/results/htm/e01_01_01/E01_01_01.html
Források szerkesztés
- A község hivatalos honlapja (horvátul)
- Az első katonai felmérés térképe
- Ivana Čatić: Topominija Đakovštine Osijek, 2017. - doktori disszertáció (horvátul)
- Ivan Knezović: Prilog antičkoj arheološkoj topografiji Đakovštine – Zbornik Muzeja Đakovštine 2005. 61-90. old. (horvátul)
További információk szerkesztés
A megye turisztikai irodájának honlapja Archiválva 2019. december 28-i dátummal a Wayback Machine-ben (horvátul)
