Borsányi György (történész)

történész

Borsányi György (Mende, 1931. szeptember 11.Budapest, 1997. október 3.) történész.

Borsányi György
Született 1931. szeptember 11.
Mende
Elhunyt 1997. október 3. (66 évesen)
Állampolgársága magyar
Foglalkozása történész
Iskolái Lenin Intézet (–1954)

ÉleteSzerkesztés

Apja Borsányi Miklós adóügyi jegyző, majd az Országos Mentőszolgálat csoportvezetője, anyja Sugár Erzsébet közért elárusító.

Iskoláit Mendén, majd Szegeden végezte. A német megszállást követően a nagykátai, majd a monori gettóba hurcolták, ahonnét megszökött és Mendén bujkált. A második világháború után 1950-ben a budapesti Petőfi Sándor Gimnáziumban érettségizett. 1954-ben végzett az Eötvös Loránd Tudományegyetem Lenin Intézet Marxizmus-Leninizmus Szakán, az Esze Tamás Népi Kollégium tagjaként.

1954–1956 között a JATE BTK Marxizmus-Leninizmus Tanszék tanársegéde. A forradalom idején tagja volt annak a fegyveres csoportnak, amelyet a szegedi városi pártbizottság hozott létre a helyi pártház védelmére. 1956–1957-ben a Belügyminisztérium Forradalmi Karhatalmi Ezredében rendőr hadnagyi rangban szolgált. 1957-ben A KISZ Országos Központjának munkatársa. 1957-1958-ban a moszkvai Komszomol Főiskola hallgatója. 1958–1960 között a KISZ Központi Iskola Marxizmus Tanszékének tanára volt.

1960–1968 között az Magyar Szocialista Munkáspárt KB Párttörténeti Intézetének tudományos munkatársa, majd 1968-1989 között főmunkatársa. 1989-től haláláig a Politikatörténeti Intézet tudományos főmunkatársa és tanácsadója. 1969-től a történelemtudományok kandidátusa, 1991-től doktora.

1986-tól a bécsi Institute of European Studies vendégprofesszora, 1991-től a BKE egyetemi tanára.

Elsősorban 20. századi magyar és nemzetközi munkásmozgalom-történettel foglalkozott. Kun Béla életrajzának első, tudományos igényű feldolgozója. Műve miatt Kun Béla unokája, Kun Miklós Kádár Jánoshoz írott levélben tiltakozott, emiatt azt végül az árusításból visszavonták és a maradék példányokat bezúzták, de a kötet addigra gyakorlatilag már elkelt.[1] Borsányi doktori értekezésként csak 1990-ben nyújthatta be azt. Későbbi írásaiban kísérletet tett a Horthy-korszak komplex gazdaság-, politika- és kultúrtörténeti elemzésére, újszerű megközelítésben elemezte az 1918–1919-es polgári demokratikus forradalmat.

Felesége 1954-től Widder Éva, a Magyar Vöröskereszt Országos Központjának előadója, lányuk Katalin.

ElismeréseiSzerkesztés

MűveiSzerkesztés

  • 1960 Ésszel és szívvel a szellemi sötétség ellen. Budapest. (tsz. Görög Tibor)
  • 1962 Adalékok a Kommunisták Magyarországi Pártjának szervezeti fejlődéséhez 1928–1932. Párttörténeti Közlemények.
  • 1964 A Kommunisták Magyarországi Pártja a munkanélküliek követeléseiért. Párttörténeti Közlemények.
  • 1965 A magyar és nemzetközi munkásmozgalom története. MLEE-tankönyv. Budapest.
  • 1966 Az MSZDP politikájáról. 1929–1933. Párttörténeti Közlemények.
  • 1968 Az MSZDP 1932. ápr. 7.-i akciója. Párttörténeti Közlemények.
  • 1968 Fürst Sándor emlékezete. Vasi Szemle. (tsz. Fürst Zoltán, Vinkovits János)
  • 1968/ 1974 Kommunista szervezkedés a gazdasági világválság és a fasizmus előretörése idején 1929–1935. In: Legyőzhetetlen erő. A magyar kommunista mozgalom szervezeti fejlődésének 50 éve. Tanulmányok. Szerk. Erényi Tibor. Budapest.
  • 1969 Adalékok a munkásosztály szervezettségének alakulásához a két világháború között. Tanulmányok a magyarországi szakszervezeti mozgalom történetéről. Budapest.
  • 1970 A magyar kommunista mozgalom szociális összetételének kérdéséhez a két világháború közötti években. Tájékoztató.
  • 1971 „Munkát! Kenyeret!” A proletariátus tömegmozgalmai Magyarországon a gazdasági válság éveiben. 1929–1933. Budapest.
  • 1974/ 1978 Kun Béla. Kismonográfia. Budapest.
  • 1975 Kun Béla 1928-as bécsi letartóztatása. Párttörténeti Közlemények.
  • 1975 Some Problems of the Policy of the Social Democratic Party of Hungary in the Period between the Two World Wars 1919–1939. In: Studies on the History of the Hungarian Working Class Movement 1897–1966. Budapest.
  • 1976 Kun Béla és a Kommunista Internacionálé népfrontpolitikája. Politikai Főiskola Közleményei.
  • 1976 A Magyarországi Földmunkások Országos Szövetsége és az ellenforradalmi rendszer 1920–1935. In: A munkásság falusi osztaga. Budapest.
  • 1977 Az emigráció első éve. Fejezetek Kun Béla életéből. Valóság.
  • 1977 The Great Depression and the Original Working Class in Hungary 1929–1933. In: Studies on the History of the Hungarian Trade-Union Movement. Szerk. Kabos Ernő és Zsilák András. Budapest.
  • 1977 Kun Béla-problémák. Kritika.
  • 1978 Az 1928-as németországi választás. In: Évkönyv a nemzetközi munkásmozgalom történetéből.
  • 1979 Memoár, forrásérték, kritika. Társadalmi Szemle.
  • 1979 A Magyarországi Vörös Segély. História.
  • 1979/ 1990 Kun Béla. Politikai életrajz. Budapest.
  • 1981 Fejezetek a magyarországi munkásmozgalom történetéből 1867–1920. Budapest. (tsz. Kende János)
  • 1982 Georgi Dimitrov születésének centenáriumára. Társadalmi Szemle.
  • 1982/ 1988 Magyarországi munkásmozgalom. 1867–1980. Budapest. (tsz. Kende János).
  • 1983 Hitler hatalomra jutása és a nemzetközi munkásmozgalom. Társadalmi Szemle.
  • 1983 Ezernyolcszáz kartoték a budapesti baloldalról. Valóság.
  • 1983 D. Z. Manuilszkij. In: Évkönyv a nemzetközi munkásmozgalom történetéből.
  • 1985 A munkásosztály kapitalizmus kori története kutatásának néhány módszertani kérdéséről. In: Munkásosztályunk fejlődése 1945-ig. Szerk. Sipos Levente. Győr.
  • 1985 The Labour Movement and the Jewish Question in Hungary. 1880–1944. In: Études historiques hongroises, 1985. Szerk. Glatz Ferenc és Pamlényi Ervin. Budapest.
  • 1985 A Kommunisták Magyarországi Pártja és a VII. Kongresszus. In: A Kommunista Internacionálé VII. Kongresszusa. Szerk. Harsányi Iván, Jemnitz János és Székely Gábor. Budapest.
  • 1985 Az értelmiség helye a magyar társadalomban. Társadalmi Szemle.
  • 1986 Válságévek krónikája. 1929–1933. Az 1929–1933-as nagy gazdasági világválság hatása Magyarországon. Népszerű történelem.
  • 1987 Az értelmiség helye a magyar társadalomban. In: Egy letűnt korszakról 1919–1945. Szerk. Sánta Ilona. Budapest.
  • 1988 Októbertől márciusig. Polgári demokrácia. Magyarországon, 1918. Népszerű történelem.
  • 1988 Béla Kun and His Views on Strategy and Defense. In: Revolutions and Interventions in Hungary and Its Neighbour States. Atlantic Studies. New Jersey.
  • 1989 Georgi Dimitrov és a magyar munkásmozgalom. In: Bulgária 1681–1981. Tanulmányok. Szerk. Niederhauser Miklós és Palotás Emil. Budapest.
  • 1989 A budapesti munkások választási magatartása 1922–1945. Valóság.
  • 1989 A moszkvai emigráció. História.
  • 1991 Történelem. IV. 1944–1990. Tankönyv a középfokú iskolák számára. Budapest.
  • 1992 Munkásmozgalom, nemzet, demokrácia. Budapest.
  • 1992/1993/1998/2004 Történelem. IV. 1914–1990. Tankönyv a középfokú iskolák számára. Budapest. (tsz. Benkes Mihály, Kende János)
  • 1992 Zsidók a munkásmozgalomban. Világosság.
  • 1993 The Life of a Communist Revolutionary, Béla Kun. East European Monographs. Boulder–Highland Lakes–New York.
  • 1994 Válság és választás. 1931. In: Parlamenti képviselőválasztások 1920–1990. Tanulmányok. Magyarország választási atlasza. Budapest.
  • 1994 Péter György az illegális kommunista mozgalomban. In: Egy reformközgazdász emlékére. A Péter György Tudományos Ülésszak előadásai. Budapest.
  • 1995 Zsidók a nemzetközi kommunista mozgalomban. Szombat.
  • 1995 Gondolatok a Kommunisták Magyarországi Pártja történetéről 1918–1944. Múltunk.

SzerkesztéseiSzerkesztés

  • 1962 Új dokumentumok Sallai Imre és Fürst Sándor mártírhaláláról. Párttörténeti Közlemények.
  • 1964 Dokumentumok a magyar forradalmi munkásmozgalom történetéből II. 1929–1935. Összeáll. Friss Istvánnéval. Budapest.
  • 1966 Száz esztendő harcai. Olvasmányok a bőripari dolgozók mozgalmainak történetéből. Összeáll. Székely Ernővel. Budapest.
  • 1967 Páter Zadravecz titkos naplója. Budapest.
  • 1977 Hernádi Gyula: Vörös rekviem. Grunwalsky Ferenc filmje, szerk. Vásárhelyi Miklós.
  • 1979/1984 Kun Béla: Szocialista forradalom Magyarországon. Sajtó alá rend. Vass Henrikkel. Budapest/ Peking.
  • 1987 Normai Ernő: Beatrice egyik apródja. Visszaemlékezés. Sajtó alá rend. Budapest.
  • 1989 „Nem diadal, de legenda…” Emlékezés 1918–1919-re. Budapest.

JegyzetekSzerkesztés

  1. Huszár Tibor. Kedves, jó Kádár elvtárs! : válogatás Kádár János levelezéséből, 1954-1989. Budapest: Osiris (2002). ISBN 9633892244 

ForrásokSzerkesztés

További információkSzerkesztés

  • Murányi György: Interjú B. Gy. történésszel. Frakciósokk. (Heti VG, 1996. 26.)
  • Halálhír. Magyar Hírlap 1997. október 4.
  • Révai Új Lexikona. Főszerk. Kollega Tarsoly István. Szekszárd, Babits, 1996-.
  • Új magyar életrajzi lexikon. Főszerk. Markó László. Bp., Magyar Könyvklub.