Borsodszentgyörgy

magyar település

Borsodszentgyörgy község Borsod-Abaúj-Zemplén megyében, az Ózdi járásban.

Borsodszentgyörgy
Borsodszentgyörgy címere
Borsodszentgyörgy címere
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióÉszak-Magyarország
MegyeBorsod-Abaúj-Zemplén
JárásÓzdi
Jogállás község
Polgármester Nikodém Kornél (független)[1]
Irányítószám 3623
Körzethívószám 48
Népesség
Teljes népesség1193 fő (2015. jan. 1.)[2] +/-
Népsűrűség55,53 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület21,52 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Borsodszentgyörgy (Magyarország)
Borsodszentgyörgy
Borsodszentgyörgy
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 48° 11′ 16″, k. h. 20° 12′ 09″Koordináták: é. sz. 48° 11′ 16″, k. h. 20° 12′ 09″
Borsodszentgyörgy (Borsod-Abaúj-Zemplén megye)
Borsodszentgyörgy
Borsodszentgyörgy
Pozíció Borsod-Abaúj-Zemplén megye térképén
Borsodszentgyörgy weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Borsodszentgyörgy témájú médiaállományokat.

FekvéseSzerkesztés

Miskolctól közúton körülbelül 70 kilométerre nyugatra, Ózdtól 9 kilométerre délnyugatra terül el; a legközelebbi település a 6 kilométerre fekvő Arló. Zsáktelepülés, az országos úthálózatba a 25-ös főútból, annak 62,300-as kilométerszelvényénél, Arlón északnyugat felé kiágazó 23 114-es út köti be. Területe: 124 hektár belterület, 2028 hektár külterület.

TörténeteSzerkesztés

A település a tatárjárás után jött létre, először 1371-ben említik. Ekkor még Disznós a neve, később Alsó- és Felsődisznós néven is említik. Eger ostromakor a török sereg feldúlta a falut, majd az egri vár eleste után a település török megszállás alá került. A magas adók miatt sok lakó elhagyta a falut.

Egy 1629-ből származó feljegyzésen már Szentgyörgyfalu a település neve, védőszentje, Szent György után. A 18. századtól Disznósd a neve, majd 1935. április 1-jétől Borsodszentgyörgy.

A 20. század első felében a lakosság mezőgazdaságból, bányászatból és iparból élt.

Nevének eredeteSzerkesztés

Disznósd település neve valamivel ellátottat, valamiben bővelkedőt jelentett. Itt: jó vadászterületet, vaddisznókban bővelkedő helyet jelentett.

A Borsodszentgyörgy nevet egyháza védőszentjéről, Szent György vértanúról kapta, a Borsod előtag pedig a megyének a neve, ahová tartozik.

KözéleteSzerkesztés

PolgármestereiSzerkesztés

  • 1990-1994:
  • 1994-1998: Kovács Géza Cene (független)[3]
  • 1998-2002:
  • 2002-2006:
  • 2006-2010:
  • 2010-2014: Németh Gyula (Fidesz-KDNP)[4]
  • 2014-2019:
  • 2019-től: Nikodém Kornél (független)[1]

NépességSzerkesztés

A település népességének változása:

 

[2001]]-ben a településen a lakosságnak 95%-át magyar, az 5%-át cigány nemzetiségű[5] emberek alkották.

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 88,3%-a magyarnak, 8% cigánynak, 0,3% németnek mondta magát (11,7% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 72,5%, református 1,5%, görögkatolikus 0,8%, felekezeten kívüli 6,3% (18,1% nem válaszolt).[6]

NevezetességekSzerkesztés

  • Római katolikus templom. Szent György vértanú a védőszentje.
  • Tájház
  • Hősi Emlékmű

TestvértelepülésekSzerkesztés

JegyzetekSzerkesztés

  1. a b Borsodszentgyörgy települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2019. november 15.)
  2. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2015. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2015. szeptember 3. (Hozzáférés: 2015. szeptember 4.)
  3. Borsodszentgyörgy települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2019. december 1.)
  4. Borsodszentgyörgy települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. november 6.)
  5. A nemzetiségi népesség száma településenként
  6. Borsodszentgyörgy Helységnévtár

További információkSzerkesztés