Főmenü megnyitása

Borsos József (építészmérnök)

(1901-1981) magyar építész

Szentgróthi Borsos József Zoltán (Sátoraljaújhely, 1901. január 6.Budapest, 1981. július 5.) építőmérnök, egyetemi tanár, a műszaki tudományok doktora.

Borsos József Zoltán
Született 1901. január 6.
Sátoraljaújhely
Elhunyt 1981. július 5. (80 évesen)
Budapest
Állampolgársága magyar
Foglalkozása építészmérnök,
egyetemi tanár
Sírhely Farkasréti temető

Tartalomjegyzék

Felmenői, családjaSzerkesztés

A Borsos családból származik, amely III. Ferdinánd magyar királytól 1646. október 1-én Zala vármegyében kapott címeres nemeslevelet. Ősei előbb Erdőhorvátiba, majd Királyhelmecre, később Nagygéresre költöztek, ahol dédapja, Borsos Péter (Nagygéres, 1806. december 5. – Nagygéres, 1895. december 23.) 1842–ben igazolta a család nemességét. A család nemességét és szentgróthi előnevét 1938-ban a Belügyminisztérium is igazolta.

Nagyapja, Borsos György (Nagygéres, 1839. február 13. – Nagygéres, 1898. szeptember 14.) gazdatiszt. Édesapja Borsos József Kálmán (Makkoshotyka, 1875. november 13. – ) a Szolnoki Királyi Ügyészség elnöke, édesanyja nemes Sarkadi Nagy Ilona Eszter (Sárospatak, 1882. február 13. – ). Szülei 1900. április 21-én Sárospatakon kötöttek házasságot.

Testvére:

Első feleségét, Szécsi Illés zsidó földbirtokos és gyáros és Varsányi Irén színésznő lányát, Szécsi Terézia Irént (Budapest, 1907. szeptember 28.[1] - Budapest, 1971. május 20.)[2] Budapesten 1931. szeptember 8-án[3] vette el. A házasságot 1957-ben felbontották.

Második felesége Irányi Lujza.

TanulmányaiSzerkesztés

Az elemi iskolát és a középiskolát is Beregszászon végezte, a Beregszászi Állami Főgimnáziumban érettségizett 1919-ben. Tanulmányait a Királyi József Műegyetemen folytatta, ahol 1924-ben általános mérnöki oklevelet szerzett. 1960-ban előbb doktori, majd kandidátusi fokozatot szerzett.

MunkásságaSzerkesztés

Egyetemi tanulmányait követően egy éven át a Királyi József Műegyetem Alkalmazott Szilárdságtani Tanszékén dolgozott Czakó Adolf, majd hasonló munkakört töltött be 1927 és 1931 között II. sz. Hídépítési Tanszéken Mihailich Győző kisegítő tanársegédeként. Eközben a főváros szolgálatába állt, ahol mérnöki feladatokat látott el. Kezdetben mérnökként (1924–1936), később főmérnökként dolgozott (1936–1945), majd 1945. július 1-jétől műszaki főtanácsossá léptették elő, 1946. december 14-én a fővárosi közgyűlés tanácsnokká választotta meg. 1946 és 1948 között a Fővárosi Közmunkák Tanácsának tagja volt. Nevéhez fűződik a Fővárosi Csatornázási Művek és a Fővárosi Mélyépítési Beruházási Vállalat megszervezése, utóbbinak 1950-től 1952-ig alapító vezérigazgatója volt, majd az ebből átszervezett Beruházási Igazgatóság főmérnökeként irányította a főváros beruházási tevékenységének műszaki ügyeit 1953. január 1. és 1954. szeptember 14. között. A Fővárosi Tanács végrehajtó bizottságának szaktanácsadója 1955 és 1956 között. 1954. szeptember 15-én a Építőipari és Közlekedési Műszaki Egyetem egyetemi tanárává nevezték ki, ahol a Városgazdasági Tanszéket vezette 1960-ig. 1957 és 1959 között rektorhelyettes volt. Nyugalomba vonulásáig, 1971-ig a Budapesti Műszaki Egyetem Út- és Vasútépítési Tanszékének, majd I. sz. Vízépítési, illetve Vízgazdálkodási Tanszékének egyetemi tanára.

Főbb munkáiSzerkesztés

  • Közreműködött többek között mélyépítési tervező mérnökként és építésvezetőként a ferencvárosi helyi kikötő építésében 1925 és 1928 között, a csepeli gabonatárház megépítésében.
  • 1936-tól tervezte és ellenőrizte a Várhegy nyugati lejtőjén a hegycsúszás elleni védőmunkálatokat, illetve a keleti lejtő sziklabiztosítási munkálatait.
  • 1937-től a Budapest híd-és mélyépítési munkáinak egyik irányítója.
  • 1940 és 1942 között a ferihegyi gyorsforgalmi út hídjai megépítésében vett részt.
  • A II. világháború utáni években részt vett a károk helyreállítási munkáinak megszervezésében, vezette a főváros szikla- és barlangóvóhelyeinek építkezéseit. Újjászervezte Budapest árvízvédelmét és egyik irányítója volt a Budapest Duna-hídjai roncskiemelési és újjáépítési munkáinak, illetve részt vett a hídfők tervezésében és építésében.
  • 1947-ben érdemeket szerzett a Margit híd kiszélesítésében.
  • Közreműködött 1946 és 1950 között a Kossuth híd feljárója megépítésében, Szent Gellért tér átépítésekor, illetve a Kálvin tér, Nyugati tér, Széchenyi tér és a hozzájuk kapcsolódó utak átépítésében.
  • Árpád híd pesti és budai feljárói, a Váci út átépítése, Dózsa György úti aluljáró (1950–1951).
  • Irányította többek között a Fővám téri villamosvasúti aluljáró beruházását és a Boráros tér átépítését, a Műcsarnok újjáépítése, a Erkel Színház átépítése (1951–1953).

Politikai tevékenységeSzerkesztés

ElismertségeSzerkesztés

Borsos József Zoltán munkájának elismertségét jelzi, hogy tagja volt a Magyar Tudományos Akadémia Településtudományi Állandó Bizottságának, valamint hogy elnöke volt az Építőipari Tudományos Egyesület Városgazdasági Szakosztályának.

Kitüntetései, díjaiSzerkesztés

HalálaSzerkesztés

Borsos József Zoltán 1981. július 5-én Budapesten hunyt el. Sírja a Farkasréti temetőben található.

Főbb műveiSzerkesztés

  • Közúti alagút építése Rotterdamban a Maas folyó alatt. (Magyar Mérnök Egyesület Közlönye, 1939)
  • A budapesti kikötők fejlesztése. (Városi Szemle, 1946)
  • A városi utak néhány műszaki problémája. (Bp., 1954)
  • Települések útjai. 1–2. (Bp., 1955)
  • Védelem a vizek kártevése ellen lakott területen. (Bp., 1956)
  • A városgazdaság tudományának alapvető kérdései. Az ÉKME tudományos ülésszakának előadásai. 1955. Bp., 1957)
  • A város- és községgazdálkodási mérnökök képzésének megindítása az Építési és Közlekedési Műszaki Egyetemen. (Mélyépítéstudományi Közlemények, 1957)
  • Települések útügyeinek gazdasági szemlélete. (ÉKME Tudományos Közleményei, 1958)
  • A városgazdaság fogalma és helye a településtudományban. (Építésügyi Szemle, 1959)
  • Települések vízellátásának gazdaságossága. (Építéstudományi Közlemények, 1959)
  • A városgazdálkodás lényege és feladatai. (Bp., 1960)
  • A városgazdasági tervezés módszertana. Kand. értek. (Bp., 1960)
  • A városrendezés gazdasági kérdései. (Bp., 1960)
  • Mérnöki kézikönyv 4. Többekkel. (Bp., 1961)
  • A települések mérnöki létesítményei. (Bp., 1961)
  • Városgazdaságtan. Egy. jegyz. (Bp., 1961; 6. kiad. 1964)
  • Vidéki városaink. Szerk. (Bp., 1961)
  • Kommunális vállalatok szervezése és tervezése. (Bp., 1962)
  • A városépítés mérnöki vonatkozásai. Szakmérnöki jegyz. (Bp., 1962)
  • Kommunális vállalatok tevékenységének műszaki- gazdasági elemzése. (Bp., 1963)
  • Közművezetékek elhelyezése. (ÉKME Tudományos Közleményei, 1963)
  • A városgazdaság szakágazatai. (Bp., 1963; 4. kiad. 1965)
  • Fejezetek a városgazdasági tervezés köréből. (Bp., 1963)
  • A városok üzemeltetése. (Bp., 1963)
  • Kommunális vállalatok szervezése és tervezése. (Bp., 1964)
  • Települések vízgazdálkodási üzemeinek kapcsolata a település és az ipar fejlesztésével. (Vízügyi Közlemények, 1964)
  • Vízellátás és csatornázás. (Bp., 1965; Salamin Pállal 2. kiad. Bp., 1967)
  • A városrendezés gazdasági kérdései. (Bp., 1966)
  • Mélyépítési ismeretek 1–2. Egy. jegyz. (Bp., 1966; 2. kiad. 1970)
  • Közművek, közüzemek. (Bp., 1967)
  • Kommunális üzemek tevékenységének műszaki-gazdasági elemzése. (Bp., 1968)
  • Építőmérnöki ismeretek. 2. Gyulai Gézával. (Bp., 1969)
  • Településegészségügyi üzemek technológiája. (Bp., 1969)
  • A városfejlesztés gazdasági kérdései.(Bp., 1976)

SzármazásaSzerkesztés

Borsos József Zoltán családfája
szentgróthi Borsos József Zoltán
(Sátoraljaújhely, 1901. január 6. – Budapest, 1981. július 5.)

építőmérnök, egyetemi tanár, a műszaki tudományok doktora

Apja:
szentgróthi Borsos József Kálmán
(Makkoshotyka, 1875. november 13.[4]
)

a Szolnoki Királyi Ügyészség elnöke

Apai nagyapja:
szentgróthi Borsos György
(Nagygéres, 1839. február 13. – Nagygéres, 1898. szeptember 14.)

gazdatiszt

Apai nagyapai dédapja:
szentgróthi Borsos Péter
(Nagygéres, 1806. december 5. – Nagygéres, 1895. december 23.)

1842-ben igazolta a család nemességét

Apai nagyapai dédanyja:
Vagrintsits Katalin

Apai nagyanyja:
hubói Hubay Berta
(Tarcal, 1852. május 29.[5]Nagygéres, 1928. augusztus 29.)
Apai nagyanyai dédapja:
hubói Hubay Boldizsár

református kántor

Apai nagyanyai dédanyja:
Danavár Amália
Anyja:
nemes Sarkadi Nagy Ilona Eszter
(Sárospatak, 1882. február[6] – ?)
Anyai nagyapja:
nemes Sarkadi Nagy Sándor

földbirtokos

Anyai nagyapai dédapja:
Anyai nagyapai dédanyja:
Anyai nagyanyja:
nemes Sarkadi Nagy Sára
Anyai nagyanyai dédapja:
Anyai nagyanyai dédanyja:

JegyzetekSzerkesztés

ForrásokSzerkesztés