Főmenü megnyitása

Borsos Miklós (szobrász)

magyar szobrász, éremművész, grafikus
(Borsos Miklós szócikkből átirányítva)

Borsos Miklós (Nagyszeben, 1906. augusztus 13.Budapest, 1990. január 27.) magyar szobrász, éremművész, grafikus.

Borsos Miklós
Miklós Borsos.jpg
Született 1906. augusztus 13.[1][2][3]
Nagyszeben
Elhunyt 1990. január 27. (83 évesen)[1]
Budapest
Állampolgársága magyar
Foglalkozása szobrász
Kitüntetései
Sírhely Farkasréti temető[4]
A Wikimédia Commons tartalmaz Borsos Miklós témájú médiaállományokat.
A „0” kilométerkő az Alagútnál

ÉleteSzerkesztés

Az erdélyi Nagyszeben városában látta meg a napvilágot 1906. augusztus 13-án.

 
Kanizsai Dorottya szobra a siklósi vár előtt

Családja a román betörés elől 1916-ban Győrbe menekült.

 
Szent István szobra a pécsváradi várnál

Győrben, a helyi bencés gimnáziumban végezte tanulmányait, mialatt művészeti órákat is vett Pandur Józseftől és Békéssy Leótól is. 1922-ben családja végleg úgy döntött, hogy a városban telepednek le. Sikertelen főiskolai felvételije után Firenzébe utazott, ahol behatóan megismerkedhetett a reneszánsz művészettel. 1929-ben néhány hónapig hallgatója volt a Magyar Királyi Képzőművészeti Főiskolának, de abbahagyta tanulmányait és helyette barátjával, Pohárnok Zoltánnal inkább újabb vándorútra indult, ezúttal a francia Riviérára.

Festőként 1924-ben mutatkozott be először, egy győri kiállításon. 1932-ben a Nemzeti Szalon csoportkiállításán vett részt, utána több helyi kiállításon is, mígnem 1941-ben a Tamás Galériában rendezett tárlata feltűnően nagy sikert aratott. Hamarosan tagja lett a Képzőművészek Új Társaságának, megbízásokat kapott, műveit sorra vásárolták a gyűjtők. 1943-ban az Ernst Múzeumban szerepelt egy csoportos kiállításon Barcsay Jenővel, Dési Huber Istvánnal, Gadányi Jenővel és Pálffy Péterrel. 1945-ben beválasztották a Művészeti Tanácsba, s ezért a fővárosba költözött. 1946 és 1960 között az Iparművészeti Főiskola tanára volt, tanítványai közé tartozik Schrammel Imre is. Oktatott, de mellette mindvégig cselekvő egyénisége maradt a kor művészeti életének. Számos tanulmányutat tett, amelyek egyikén találkozott Henry Moore-ral is.

1960-ban eltávolították az Iparművészeti Iskolából. 1971-ben, egy interjúban így fogalmazott Hegyi Bélának: „Ma már örülök annak, hogy eltávolítottak a főiskoláról. Soha nem készültek volna el azok a dolgaim, amikre ma büszke vagyok.”[5]

1966-ban a velencei biennálén képviselte szobraival, domborításaival a magyar művészetet. Több száz könyvet illusztrált rézkarcaival, rajzaival, miközben 1968-ban a Győri Műcsarnokban, 1976-ban és 1986-ban pedig a Múzeumi Képtárban is volt önálló tárlata. 1976-ban a Magyar Nemzeti Galéria termeiben nyílt nagyszabású gyűjteményes kiállítása. 1979-ben a Győr városának ajándékozott műveiből, a Káptalandombon állandó kiállítás nyílt, és még ebben az évben a város díszpolgárává avatták. 1989-ben jelent meg a munkásságát bemutató reprezentatív kötet. Szerzője: L. Kovásznai Viktória művészettörténész. 84 éves korában érte a halál.

DíjaiSzerkesztés

 
Borsos Miklós sírja. Farkasréti temető: 20/2-1-929/930. Kampfl József alkotása.

Ismertebb művei, szobraiSzerkesztés

 
Balatoni szél - Balatonfüred

Köztéren álló művei:

Megjelent köteteiSzerkesztés

ÍrásaiSzerkesztés

  • Visszanéztem félutamból (Budapest, 1971)
  • Toronyból (Budapest, 1979)

RajzaiSzerkesztés

  • Borsos Miklós rajzai (Budapest, 1985)
  • Borsos Miklós vallomása 77 képben (Budapest, 1994)

JegyzetekSzerkesztés

  1. a b RKDartists. (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  2. Benezit Dictionary of Artists (angol nyelven), 2006. (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  3. SNAC (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  4. 2019. szeptember 9.
  5. Sümegi György: A nagy vihar. Borsos Miklós 1956-os rajzsorozata. Magyar Szemle, 2017, Új folyam XXII. 9-10. szám. (Hozzáférés: 2018. április 30.)

ForrásokSzerkesztés

Kapcsolódó szócikkSzerkesztés