Főmenü megnyitása

Borsos Miklós (szobrász)

magyar szobrász, éremművész, grafikus

Borsos Miklós (Nagyszeben, 1906. augusztus 13.Budapest, 1990. január 27.) magyar szobrász, éremművész, grafikus.

Borsos Miklós
Miklós Borsos.jpg
Született 1906. augusztus 13.[1][2][3]
Nagyszeben
Elhunyt 1990. január 27. (83 évesen)[1]
Budapest
Állampolgársága magyar
Foglalkozása szobrász
Kitüntetései
Sírhely Farkasréti temető (20/2-1-929/930)[4]
A Wikimédia Commons tartalmaz Borsos Miklós témájú médiaállományokat.
A „0” kilométerkő az Alagútnál

ÉleteSzerkesztés

Az erdélyi Nagyszeben városában látta meg a napvilágot 1906. augusztus 13-án.

 
Kanizsai Dorottya szobra a siklósi vár előtt

Családja a román betörés elől 1916-ban Győrbe menekült.

 
Szent István szobra a pécsváradi várnál

Győrben, a helyi bencés gimnáziumban végezte tanulmányait, mialatt művészeti órákat is vett Pandur Józseftől és Békéssy Leótól is. 1922-ben családja végleg úgy döntött, hogy a városban telepednek le. Sikertelen főiskolai felvételije után Firenzébe utazott, ahol behatóan megismerkedhetett a reneszánsz művészettel. 1929-ben néhány hónapig hallgatója volt a Magyar Királyi Képzőművészeti Főiskolának, de abbahagyta tanulmányait és helyette barátjával, Pohárnok Zoltánnal inkább újabb vándorútra indult, ezúttal a francia Riviérára.

Festőként 1924-ben mutatkozott be először, egy győri kiállításon. 1932-ben a Nemzeti Szalon csoportkiállításán vett részt, utána több helyi kiállításon is, mígnem 1941-ben a Tamás Galériában rendezett tárlata feltűnően nagy sikert aratott. Hamarosan tagja lett a Képzőművészek Új Társaságának, megbízásokat kapott, műveit sorra vásárolták a gyűjtők. 1943-ban az Ernst Múzeumban szerepelt egy csoportos kiállításon Barcsay Jenővel, Dési Huber Istvánnal, Gadányi Jenővel és Pálffy Péterrel. 1945-ben beválasztották a Művészeti Tanácsba, s ezért a fővárosba költözött. 1946 és 1960 között az Iparművészeti Főiskola tanára volt, tanítványai közé tartozik Schrammel Imre is. Oktatott, de mellette mindvégig cselekvő egyénisége maradt a kor művészeti életének. Számos tanulmányutat tett, amelyek egyikén találkozott Henry Moore-ral is.

1960-ban eltávolították az Iparművészeti Iskolából. 1971-ben, egy interjúban így fogalmazott Hegyi Bélának: „Ma már örülök annak, hogy eltávolítottak a főiskoláról. Soha nem készültek volna el azok a dolgaim, amikre ma büszke vagyok.”[5]

1966-ban a velencei biennálén képviselte szobraival, domborításaival a magyar művészetet. Több száz könyvet illusztrált rézkarcaival, rajzaival, miközben 1968-ban a Győri Műcsarnokban, 1976-ban és 1986-ban pedig a Múzeumi Képtárban is volt önálló tárlata. 1976-ban a Magyar Nemzeti Galéria termeiben nyílt nagyszabású gyűjteményes kiállítása. 1979-ben a Győr városának ajándékozott műveiből, a Káptalandombon állandó kiállítás nyílt, és még ebben az évben a város díszpolgárává avatták. 1989-ben jelent meg a munkásságát bemutató reprezentatív kötet. Szerzője: L. Kovásznai Viktória művészettörténész. 84 éves korában érte a halál.

DíjaiSzerkesztés

 
Borsos Miklós sírja. Farkasréti temető: 20/2-1-929/930. Kampfl József alkotása.

Ismertebb művei, szobraiSzerkesztés

 
Balatoni szél - Balatonfüred

Köztéren álló művei:

Megjelent köteteiSzerkesztés

ÍrásaiSzerkesztés

  • Visszanéztem félutamból (Budapest, 1971)
  • Toronyból (Budapest, 1979)

RajzaiSzerkesztés

  • Borsos Miklós rajzai (Budapest, 1985)
  • Borsos Miklós vallomása 77 képben (Budapest, 1994)

JegyzetekSzerkesztés

  1. a b RKDartists. (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  2. Benezit Dictionary of Artists (angol nyelven), 2006. (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  3. SNAC (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  4. 2019. szeptember 9.
  5. Sümegi György: A nagy vihar. Borsos Miklós 1956-os rajzsorozata. Magyar Szemle, 2017, Új folyam XXII. 9-10. szám. (Hozzáférés: 2018. április 30.)

ForrásokSzerkesztés

Kapcsolódó szócikkSzerkesztés