Bory Jenő

magyar építész, építészmérnök, szobrász, egyetemi tanár

Bory Jenő (Székesfehérvár, 1879. november 9. – Székesfehérvár, 1959. december 20.) magyar építészmérnök, szobrász- és festőművész, egyetemi tanár, 1943-tól 1945-ig a Magyar Képzőművészeti Egyetem rektora. Leghíresebb alkotása a „magyar Tádzs Mahal”-ként emlegetett székesfehérvári Bory-vár. Felesége Komócsin Ilona (1885–1974) festőművész volt.

Bory Jenő
1920-ban
1920-ban

Született 1879. november 9.
Székesfehérvár
Elhunyt 1959. december 20. (80 évesen)
Székesfehérvár
Sírhely Csutora temető, Székesfehérvár
Nemzetisége magyar
Házastársa Komócsin Ilona
Munkái
Jelentős épületei Bory-vár, Jézus szíve templom, Püspökkút
A Wikimédia Commons tartalmaz Bory Jenő témájú médiaállományokat.
A Bory-vár Székesfehérvárott
A Püspökkút a székesfehérvári Várfal parkban (Részletképek: 1, 2, 3, 4)
Szent István-kút, Kaposvár

Élete szerkesztés

Székesfehérvárott született 1879. november 9-én. Édesapja, Bory József géplakatos mester volt, aki hét gyermeket nevelt föl. Bory Jenő szülővárosa ösztöndíjasaként végezte egyetemi tanulmányait Budapesten. 1903-ban szerzett építészmérnöki oklevelet, majd beiratkozott a Képzőművészeti Főiskolára. Szobrásznövendék lett Strobl Alajos mellett, festészetet pedig Székely Bertalannál tanult. Két évig volt tanulmányúton Németországban és Olaszországban, ahol többek között kitanulta a márványszobor-készítést is. Feleségével, Komócsin Ilonával Székely Bertalan tanítványaként ismerkedett meg. A lány ekkor Szeged város ösztöndíjasaként végezte a főiskolát. Művészi pályája alatt portrékat és virágcsendéleteket festett.

1911-től 1946-ig a Képzőművészeti Főiskola tanára volt, emellett 1921–1944 között a Műszaki Egyetemen is tanított. 1943-1945 között a Képzőművészeti Főiskola rektori feladatait látta el.

Az első világháború során katonaként Szarajevóban művészeti alkotásokra kapott megbízást, amelyekért a király a Ferenc József-rend lovagkeresztjével tüntette ki.

1906–1944 között 185 szoborművét állította ki főleg Székesfehérvárott és Budapesten gyűjteményes kiállításain. Több hazai és külföldi elismerést kapott.

1959. december 20-án halt meg otthonában, a Bory-várban. Ott is ravatalozták föl, majd a Csutora temetőben helyezték örök nyugalomra.

A Bory-vár szerkesztés

A híres székesfehérvári Bory-vár Bory Jenő és felesége közös művészi alkotása, melyet saját elgondolásaik és terveik alapján, két kezük munkájaként hoztak létre. Ezzel emeltek emléket művészi álmaiknak, a munka- és a hitvesi szeretetnek. 1923-tól körülbelül 41 éven át építették a várat, amelyet Jenő szobrai és Ilona festményei díszítenek.

A vár építőanyaga beton és vasbeton, hiszen Bory Jenőt – kutatóként és szakemberként – főleg a beton széles körű alkalmazása foglalkoztatta. A vár kertjében saját szobrait helyezte el, míg a műteremben felesége festményei mellett más neves művészek képei is láthatók. Műalkotásaik az ország minden pontján fellelhetők, egyes eredeti gipszmodellek pedig a vár oszlopos udvarának árkádjai alatt. A vár ma is látogatható, a törvényes örökösök tulajdonaként.

A Bory-váron kívüli alkotásai szerkesztés

A következő alkotásait láthatjuk a Bory-váron és az ott található szobrokon kívül:

Székesfehérvárott szerkesztés

  • Jézus Szíve-templom
  • Püspökkút
  • A kelő napsugár (szobor)
  • A Zichy liget kerámiavázái
  • A 17. honvéd gyalogezred emlékműve
  • Huszár születik (szobor)
  • Turulmadár, Trianon-emlékmű
  • Szárcsás gyermek
  • Szűz Mária-szobor, Szent István-bazilika
  • Szovjet katonai temető szobrai
  • Kuthy József-emléktábla
  • Kossuth és Petőfi (relief)
  • Borsányi Ilonka síremléke – Térdelő angyal
  • A Janny család síremléke
  • Szent Bernát-szobor
  • Töviskoszorús Krisztus (szobor)
  • Árpád-házi Boldog Margit (szobor)
  • Anya gyermekével (szobor)
  • Erőművi munkások emlékműve
  • Szent György-kút
  • Ybl Miklós (dombormű)
  • Közgazdász-hallgatók hősi emlékműve
  • Dr. Goldziher Ignác (dombormű)
  • Az Ybl Miklós Reáliskola diákhőseinek emlékműve
  • A 69-es gyalogezred emlékműve

Országszerte szerkesztés

  • Szent István-kút, Kaposvár főterén, a Nagyboldogasszony-templom oldalában

Külföldön szerkesztés

Források szerkesztés

További információk szerkesztés