Főmenü megnyitása

A borzas gödény (Pelecanus crispus) a madarak (Aves) osztályának gödényalakúak (Pelecaniformes) rendjébe, ezen belül a gödényfélék (Pelecanidae) családjába tartozó nagyméretű vízimadár.

Infobox info icon.svg
Borzas gödény
Pelecanus crispus at Beijing Zoo.JPG
Természetvédelmi státusz
Sebezhető
Status iucn EX icon blank.svg Status iucn EW icon blank.svg Status iucn CR icon blank.svg Status iucn EN icon blank.svg Status iucn VU icon.svg Status iucn NT icon blank.svg Status iucn LC icon blank.svg
Magyarországon fokozottan védett
Eszmei érték: 500 000 Ft
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Gerinchúrosok (Chordata)
Altörzs: Gerincesek (Vertebrata)
Altörzság: Állkapcsosok (Gnathostomata)
Főosztály: Négylábúak (Tetrapoda)
Csoport: Magzatburkosok (Amniota)
Osztály: Madarak (Aves)
Csoport: Carinatae
Alosztály: Neornithes
Alosztályág: Újmadárszabásúak (Neognathae)
Öregrend: Neoaves
Csoport: Passerea
Csoport: Ardeae
Csoport: Aequornithes
Rend: Gödényalakúak (Pelecaniformes)
Család: Gödényfélék (Pelecanidae)
Nem: Pelecanus
Linnaeus, 1758
Faj: P. crispus
Tudományos név
Pelecanus crispus
Bruch, 1832
Szinonimák
  • Borzas pelikán
Elterjedés
A borzas gödény elterjedési területe   nyári költőhely   egész éves   téli   migráció
A borzas gödény elterjedési területe
  nyári költőhely
  egész éves
  téli
  migráció
Hivatkozások
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Borzas gödény témájú rendszertani információt.

Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Borzas gödény témájú médiaállományokat és Borzas gödény témájú kategóriát.

ElterjedéseSzerkesztés

Régebben a Kárpát-medencében is gyakori fészkelő volt, Délkelet-Európában, a Duna-deltában, Ázsiában és Kínában még elterjedt fajnak számít.

MegjelenéseSzerkesztés

Testhossza 160-180 centiméter, szárnyainak fesztávolsága 310-345 centiméter, testtömege 10-12 kilogramm. A rózsás gödénynél még valamivel nagyobb, így a legnagyobb vízimadár. Alapszíne fehér, finom szürkésvörös árnyalással, a szárnytoll vége fekete. A fej és hátsó nyak tollazata borzas, üstökszerűen meghosszabbodott. A csőr szürkéssárga, a torokzacskó vérszínű, kékkel erezett.

 
Museum specimen

ÉletmódjaSzerkesztés

A borzas gödény társas madár, gyakran vadászik és röpül csapatban. Nem költ olyan nagy telepeken, mint rokona a rózsás gödény. Sokszor élnek egy helyen, de külön kis csoportokat alkot, nem csatlakozik rokonához. Fő táplálékát a halak teszik ki, melyeket a nagy kiterjedésű mocsarakban, folyótorkolatokban, édesvizű tavakban keresi. Naponta akár 1,5 kiló halat is elfogyaszthat. A borzas gödények gyakran egymással összefogva halásznak, körbezárva, és összeterelve a halakat. A vadászathoz hosszú csőrüket és az alsó csőrkávához kapcsolódó, tágulékony bőrzacskót használják.

Könnyedén, rövid siklásokkal, gyakran igen magasan repül, fejét, mint minden pelikán, a válla közé húzza.

Európában rövidtávú vonuló, a telet a Nílus deltavidékén, illetve Görögország nyugati partjainál tölti.

SzaporodásaSzerkesztés

Nagykiterjedésű mocsarakban, folyótorkolatoknál, fákon, bokrokon, nádasban telepesen fészkel. 2-3 tojásán 30-32 napig kotlik.

Kárpát-medencei előfordulásaSzerkesztés

Magyarországon pelikánt csak ritkán látni, kóborló egyedei legtöbbször május-július hónapokban alkalmi vendégként bukkannak föl a nagyobb folyók mentén. A 19. század közepén azonban a pelikánok még a Balatonon is költöttek.

Rokonánál, a rózsás gödénynél ritkábban tartott állatkerti faj. Magyarországon a Budapesti Állatkertben él néhány egyede. 2012 őszén a Szegedi Vadasparkba is érkezett három példány a nemzetközi fajmegmentési program keretében, így ott már mindkét európai pelikánfaj megtalálható. A vadaspark munkatársai egy jelentős létszámú, szaporodó csapatot szeretnének létrehozni, amely majd a nagyméretű, halban gazdag Sancer-tavakon telepedhet meg.[1]

VédettségeSzerkesztés

Fokozottan védett, eszmei értéke 500 000 Ft.

JegyzetekSzerkesztés

ForrásokSzerkesztés

További információkSzerkesztés