Boszna
A Boszna (cirill írásmódja Босна) folyó Bosznia-Hercegovina területén, a Száva jobb oldali mellékfolyója. Hosszúságát tekintve harmadik leghosszabb folyó az országban és a Neretva valamint az Orbász mellett a legjelentősebb bosnyák folyók közé tartozik.[1]
| Boszna (Босна) | |
 | |
| A Boszna Visoko városánál | |
| Közigazgatás | |
| Országok |
 Bosznia-Hercegovina |
| Földrajzi adatok | |
| Hossz | 271 km |
| Forrásszint | 560 m m |
| Vízhozam | 174 m³/s |
| Vízgyűjtő terület | 10.457 km² |
| Forrás | Vrelo Bosne, Igman |
| Torkolat | Száva (Šamacnál) → Duna → Fekete-tenger |
| é. sz. 43° 49′ 07″, k. h. 18° 16′ 12″Koordináták: é. sz. 43° 49′ 07″, k. h. 18° 16′ 12″ | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Boszna (Босна) témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Neve Szerkesztés
A római korban Basana néven jegyezték és érdekesség, hogy ettől eltekintve nem ismert más nyelveken a Bosznától eltérő említése a folyónak.
A folyó leírása Szerkesztés
.jpg)
A folyó a Dinári-hegységből az Alföld felé folyik. Szarajevó közelében, az Igman hegyen ered 560 m magasan. Az Igmanon található Vrelo Bosne (magyarul Boszna forrása) közkedvelt kirándulóhely. Előbb északnyugatnak, majd északnak, végül északkeletnek fut. Šamacnál ömlik a Szávába. Hossza 271 km, közepes vízhozama 174 m³ másodpercenként. Vízgyűjtő területe 10 457 km².
Mellékfolyói a Miljacka, a Krivaja, a Spreča, a Lašva és az Usora.
A folyó által kialakított völgyben az ország ipari központja található és több mint egymillió ember él a folyó menti településeken. Jelentősebb városok: Visoko, Kakanj, Zenica, Zavidovići, Žepče, Maglaj, Doboj és Modriča. A folyó vízi energiájának hasznosítása érdekében fejlesztések kezdődtek, melynek keretében hat 76 megawattos vízierőművet építenek norvég vállalatok.[2]
Jegyzetek Szerkesztés
- ↑ Bosna. Absolute Astronomy. (Hozzáférés: 2009. december 24.)
- ↑ Bosnia: Hydroelectric project on Bosna river. European Studies, 2008. december 6. (Hozzáférés: 2009. december 24.)
