Boszniai bánság

A Boszniai bánság (bosnyákul Banovina Bosna) középkori délszláv állam volt a mai Bosznia-Hercegovina (részben Dalmácia, Szerbia és Montenegró) területén. Formálisan a Magyar Királyság hűbérese volt, de a gyakorlatban jelentős önállósággal rendelkezett. A bánság 1377-ig állt fenn, amikor Tvrtko Kotromanić bán királlyá koronázta magát.

Boszniai bánság
a Magyar Királyság hűbérese
11361377
Boszniai bánság címere
Boszniai bánság címere
Bosznia kiterjedése, röviddel királysággá válása előtt
Bosznia kiterjedése, röviddel királysággá válása előtt
Fővárosa
Kormányzat
Államforma bánság
Államfő bosnyák bán
ElődállamUtódállam
 Boszniai fejedelemségBoszniai Királyság 
A Wikimédia Commons tartalmaz Boszniai bánság témájú médiaállományokat.

TörténeteSzerkesztés

1136-ban II. Béla király meghódította Boszniát és Rámát. Ötéves másodszülött fia, László számára létrehozta a Bosznia hercege címet, de a gyakorlatban Boszniát az általa kinevezett bánok kormányozták. 1139-ben az addigi magyar, horvát és dalmáciai királyi koronája mellé felvette a Ráma királya címet is (Ráma alatt a három évvel korábban meghódított két területet értették együttesen). Az első bosnyák bán, akit névről ismerünk, Borics bán. Először 1154-ben említik, amikor a magyar-bizánci háború során Belos bánt kísérte Barancs ostroma alatt. Részt vett 1167-ben a zimonyi csatában is, ami után Bosznia bizánci uralom alá került.

Kulin bánSzerkesztés

Manuél Komnénosz bizánci császár 1180-ban nevezte ki bánná a boszniai születésű, fiatal Kulint. A császár még abban az évben meghalt és az utódlása miatti zűrzavarban III. Béla magyar király hadat üzent a birodalomnak, hogy visszaszerezze az elveszített balkáni birtokait. Kulin bán Bélának esküdött hűséget és közösen - Nemanja István szerb és Miroszláv humi fejedelemmel együtt - feldúlták Bizánc északnyugati határvidékét.

Kulin bán 24 éves uralkodása békét és prosperitást hozott a bánságra. 1189-ben ő adta ki az első bosnyák nyelvű, cirillbetűs dokumentumot, melyben kereskedelmi egyezményt kötött Raguzával. A 12. század végén Boszniában megerősödött a bogumil eretnekség, 1199-ben maga a bán és felesége is erre a hitre tért. 1200-ban menedéket adott a Spalatóból és Trauból elkergetett bogumiloknak. 1203-ban Vukan Nemanjić szerb nagyfejedelem eretnekséggel vádolta Kulint a pápa előtt. Imre király, mint hűbérura megparancsolta neki, hogy kergesse el a bogumilokat, aminek a bán eleget is tett és a pápai vizsgálóbizottságnak is a kedvében járt, megeskette a bosnyák egyházi vezetőket, hogy elismerik a katolikus egyház tanításait. A bogumil eretnekség azonban a későbbiekben is fennmaradt a bánságban. Kulin 1204-ben meghalt és fia, István (Stjepan Kulinić) vette át a helyét. István hithű katolikus volt és ezért népszerűtlen a bogumil tanok iránt fogékony köznép körében. 1232-ben Matej Ninoslav megdöntötte a hatalmát, ami miatt jelentősen megromlott a viszony Szerbiával, ugyanis Stjepan rokonságban állt a Nemanja-dinasztiával.

Bosnyák keresztes hadjáratSzerkesztés

1233-ban IX. Gergely pápa a bogumil gyanúba keveredett boszniai püspököt egy német egyházfival váltotta fel, akit a hívek nem akartak elfogadni. A feszültség egyre nőtt és 1234-ben a pápa keresztes hadjáratot hirdetett a bosnyák bogumilok ellen. II. András fiát, Kálmán herceget tette meg bosnyák bánnak, aki ezt továbbadta Ninoslav unokatestvérének, a katolikusságát fia túsznak adásával is bizonyító Prijezdának. Kálmán ezután a keresztes hadjárat élén öt évig harcolt Ninoslav ellen, aki egyedül Ragusától kapott segítséget. 1241-ben a tatárjárás miatt a boszniai hadjárat félbemaradt és Kálmán elesett a muhi csatában. Matej Ninoslav visszafoglalta a bánságot, Prijezda pedig Magyarországra menekült száműzetésbe.

1244-ben Matej beavatkozott a magyar koronához hű Trogir és a lázadó Spalato konfliktusába az utóbbi oldalán. Miután IV. Béla sereget küldött ellene és elfoglalta Spalatót, a bosnyák bán békét kötött, melyben elismerte a magyar király hűbérúri jogait és visszaadta a katolikus egyház javait Boszniában. 1247-ben IV. Ince pápa az eretnekség elterjedtsége miatt újabb boszniai keresztes hadjáratot fontolgatott, de Matej levelet írt neki és utána a Boszniába látogató pápai követet is meggyőzte arról, hogy az egyház lojális híve.

Visszaállított magyar hegemóniaSzerkesztés

 
A Magyar Királyság a 13. század végén

1250-ben Matej meghalt és IV. Béla katonai erővel verve le fiai ellenállását, Prijezdát tette meg bosnyák bánnak. A király egyben leválasztotta Boszniáról az Ozorai és a Sói bánságot. 1254-ben a ráskai szerb fejedelem elleni háborúban a bosnyákok megszállták Humot, de az ezután kötött béke visszajuttatta azt a szerbeknek.

A KotromanicsokSzerkesztés

 
A bosnyák bánság területi változásai

Prijezda 1287-es halála után fia, II. Prijezda lett a bán; a tisztséget egy ideig Kotromán Istvánnal (Stjepan Kotromanić) együtt töltötte be, majd halála után az utóbbi lett Bosznia uralkodója.

Az Árpád-ház kihalása utáni zűrzavarban a horvát Subicsok Bosznia nagy részét meghódították. I. István bán 1314-ben meghalt, családja Raguzába menekült. 1322-ben Károly Róbert király megtörte a Subicsok hatalmát és Boszniát visszaadta II. Kotromanics Istvánnak. István 1326-ban meghódította és birtokaihoz csatolta az addig szerb uralom alatt lévő Humot.

II. István 1353-ban halt meg, utóda 15 éves unokaöccse, Tvrtko lett. Az ő uralkodása alatt érte el Bosznia a fénykorát, sikeresen terjeszkedett Dalmáciában a szerbek rovására és 1377-ben királlyá koronázták.

FordításSzerkesztés

  • Ez a szócikk részben vagy egészben a Banate of Bosnia című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

ForrásokSzerkesztés

  • John Van Antwerp Fine. The Late Medieval Balkans: Critical Survey from the Late Twelfth Century to the Ottoman Conquest. University of Michigan press, 1994
  • Richard C. Frucht. Eastern Europe: An Introduction to the People, Lands, and Culture, Vol. 1. ABC-CLIO, 2004, p 627.
  • Paul Mojzes. Religion and the war in Bosnia. Oxford University Press, 2000, p 22; "Medieval Bosnia was founded as an independent state (Banate) by Ban Kulin (1180-1204).".
  • Funk & Wagnalls Standard Reference Encyclopedia. New York, Standard Reference Works Pub. Co, 1959
  • Bringa, Tone (1995). Being Muslim the Bosnian Way. Princeton University Press. p. 15.
  • Curta, Florin (2006). Southeastern Europe in the Middle Ages, 500-1250. Cambridge University Press. pp. 433–34.
  • Pinson, Mark (1994). The Muslims of Bosnia-Herzegovina: Their Historic Development from the Middle Ages to the Dissolution of Yugoslavia. Harvard University Press. pp. 4–7. ISBN 0-932885-09-8.
  • Malcolm, Noel (1 October 1996). Bosnia: A Short History. London: New York University Press. p. 364. ISBN 978-0-8147-5561-7.
  • Bánlaky József: A magyar nemzet hadtörténete
  • Kulin bán Magyar Katolikus Lexikon