Botháza
falu Romániában, Kolozs megyében
Botháza (románul Boteni) település Romániában, Kolozs megyében.
Botháza (Boteni) | |
Református templom | |
Közigazgatás | |
Ország | ![]() |
Történelmi régió | Erdély |
Fejlesztési régió | Északnyugat-romániai fejlesztési régió |
Megye | Kolozs |
Község | Mócs |
Rang | falu |
Községközpont | Mócs |
Irányítószám | 407421 |
SIRUTA-kód | 58641 |
Népesség | |
Népesség | 233 fő (2011. okt. 31.)[1] |
Magyar lakosság | 19 (2011)[2] |
Népsűrűség | 3,15 fő/km² |
Földrajzi adatok | |
Tszf. magasság | 367 m |
Terület | 74 km² |
Időzóna | EET, UTC+2 |
Elhelyezkedése | |
é. sz. 46° 47′ 45″, k. h. 24° 02′ 07″Koordináták: é. sz. 46° 47′ 45″, k. h. 24° 02′ 07″ | |
![]() | |
Botháza weboldala | |
![]() A Wikimédia Commons tartalmaz Botháza témájú médiaállományokat. | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
FekvéseSzerkesztés
Kolozsvártól 43 km-re keletre, Mócs, Magyarszovát, Tótháza és Zorenii de Vale közt fekvő település.
TörténeteSzerkesztés
1334-ben említi először a pápai tizedjegyzék. Lakossága ekkor római-katolikus volt, a reformáció idején viszont felvették a református vallást. A 17. századi háborús pusztításokat Botháza is megsínylette, a század közepén a megfogyatkozott magyar lakosság pótlására román jobbágyokat telepítettek be.
A trianoni békeszerződésig Kolozs vármegye Mocsi járásához tartozott.
LakosságaSzerkesztés
1910-ben 497 lakosa volt, ebből 386 román, 102 magyar és 9 egyéb nemzetiségűnek vallotta magát.
2002-ben 237 lakosából 206 román, 30 magyar és 1 cigány volt.
LátnivalóSzerkesztés
- Református temploma a 13. században épült, a 15. században gótikus átalakításon ment keresztül, majd a későbbiekben reneszánsz elemeket is kapott.
HivatkozásokSzerkesztés
- ↑ Populaţia stabilă pe judeţe, municipii, oraşe şi localităti componenete la RPL_2011 (román nyelven). Nemzeti Statisztikai Intézet. (Hozzáférés: 2014. február 4.)
- ↑ Varga E. Árpád: Erdély etnikai és felekezeti statisztikái a népszámlálási adatok alapján, 1852–2011: Kolozs megye. adatbank.ro
ForrásokSzerkesztés
- Léstyán Ferenc: Megszentelt kövek: A középkori erdélyi püspökség templomai I–II. 2. bőv. kiadás. Gyulafehérvár: Római Katolikus Érsekség. 2000. ISBN 973-9203-56-6