Botrány az ünnepségen

Isaac Asimov egyik sci-fi novellája (1976)

A Botrány az ünnepségen (The Tercentenary Incident) Isaac Asimov egyik sci-fi novellája, amely először az Ellery Queen magazin 1976. augusztusi számában jelent meg. Magyarul a Robottörténetek című novelláskötetben olvasható.

Botrány az ünnepségen
Szerző Isaac Asimov
Nyelv amerikai angol
Műfaj
Sorozat Robot-sorozat
Előző A két évszázados ember
Következő Robotálmok
Kiadás
Kiadás dátuma 1976
Dialog-stop-hand.svg Alább a cselekmény részletei következnek!

TörténetSzerkesztés

A novella a 2076. július 4-i ünnepséggel kezdődik, amelyen Hugo Allen Winkler – az Egyesült Államok elnöke – többek közt Lawrence Edwards szeme láttára füstté válik. Nem sokkal később azonban ismét előjön a háttérből, s közli, hogy a gyilkossági kísérlet áldozata valójában csak egy robot volt. Ezek után olyan dolgokról tart beszédet, amelyet egyáltalán nem vártak tőle, hiszen köztudottan nem volt egy határozott elnök.

A következő jelenet már két évvel később játszódik, amikor Edwards felkeresi Francis Janekot, s elbeszélget vele. Ebből a társalgásból tudjuk meg, hogy az elnök a merénylet utáni váltásnak köszönhetően összetartotta a szétesőben lévő Világszövetséget, s megnyerte a választásokat, amit két és fél évvel ezelőtt senki nem gondolt volna.

Edwards – aki az évforduló ünnepélyén a Szolgálatnak dolgozott – azonban a merénylet körülményei után nyomoz. Kifejti Janeknak, hogy személyes információi szerint az egyetlen fegyver, amivel a merényletet elkövethették, az egy porlasztó, ami az Államok szigorúan titkos kutatásai közé tartozik. Janek nem ismeri el, hogy tudna a fegyver létezéséről, de hagyja a másikat beszélni róla, aki folytatja. Edwards szerint az egyetlen, aki kicsempészhette, majd használhatta a fegyvert, az az elnök.

Felvetődik tehát, hogy az elnök utasítására lőtték le személyi robotját. Ennek azonban nem sok értelme lenne, hiszen ennyi erővel szét is szereltethette volna, és ekkor a nyilvánosság sem jön rá a helyettesre, pláne nem a háromszáz éves évfordulón. Edwards viszont elmondja, hogy ennek valóban nem lett volna értelme, viszont szerinte fordítva történt a dolog.

Elmélete szerint a szokásostól eltérően, a közönséghajhász Winkler elnök hasonmása helyett maga ment kezet fogni az összegyűlt emberekkel, de erről természetesen csak „helyettese”, a robot tudott (más nem engedte volna, hogy kockázatnak tegye ki magát). Ekkor bízott meg az valakit, hogy a porlasztóval atomizálja az elnököt, így azonosítani sem lehet, hogy valóban a robot halt-e meg. Az első törvényt megkerülte, ugyanis az elnök leváltása több milliárd embernek tesz jót, egy ellenében. Azzal érvel, hogy az elnök sohasem iszik, és meglehetősen megváltozott a hozzáállása a merénylet napján. Ha Janek figyel, maga is észreveheti azokat a jellemzőket, amik nem vallanak emberre. A robotot viszont el kéne távolítani a vezető pozícióból, nehogy precedensértékű legyen uralkodása. S ezzel elbúcsúzik a két férfi.

Amikor Janek egyedül marad, elgondolkozik a dolgokon, de nem olyan irányba, ahogy Edwards várta volna, ugyanis ő is robot. Tehát úgy dönt, hogy az egyedüli megoldás az önmegsemmisítés. A másik robotnak nem is szól, az előző küldetés sem volt túlságosan ínyére.

MegjelenésekSzerkesztés

angol nyelvenSzerkesztés

  1. Ellery Queen, 1976. augusztus
  2. The Bicentennial Man and Other Stories (Doubleday, 1976)
  3. The Complete Robot (Doubleday, 1982)
  4. The Robot Collection (Doubleday, 1983)

magyar nyelvenSzerkesztés

  1. Robottörténetek, I. kötet (Móra, 1993, ford.: F. Nagy Piroska)

ForrásokSzerkesztés