Bougainville
| Ez a szócikk vagy szakasz tervezett vagy jövőbeni eseménnyel kapcsolatos információkat tartalmaz. Az adatok lehetnek spekulatív természetűek, a tartalom pedig – az esemény közeledtével, illetve további információk beérkeztével – jelentősen változhat. Legutóbbi módosítás: 2021. február 13. |
| Ez a szócikk szaklektorálásra, tartalmi javításokra szorul. A felmerült kifogásokat a szócikk vitalapja részletezi. Ha nincs indoklás a vitalapon, bátran távolítsd el a sablont! |
Bougainville Autonóm Terület Pápua Új-Guinea önálló tartománya. Földrajzilag a Salamon-szigetek legészakibb része, melynek legnagyobb tagja Bougainville. Két nagyobb (Bougainville, Buka) és számos kisebb, jórészt lakatlan szigetből, atollból áll. Területe 9384 km² (ebből Buka szigete kb. 500 km²). Fővárosa a Buka szigeten fekvő Buka város. A 2000-es népszámlálás 175 160 lakost jegyzett fel a tartományban.
TörténeteSzerkesztés
Nevét Louis Antoine de Bougainville francia felfedezőről kapta.
1886-ban német fennhatóság alá került. 1914-ben Ausztrália a pápua új-guineai német területekkel együtt elfoglalta, majd 1918-tól ausztrál közigazgatás alatt a Népszövetséghez tartozott.
A második világháborúban a japánok elfoglalták, többször gazdát cserélt. A Buka szigetén vívott csata a japánok visszavonulásával végződött. Az amerikai légierő egy vakmerő akcióban 1943. április 18-án a sziget fölött lőtte le a japán haditengerészet parancsnokát, Jamamoto Iszoroku tengernagyot szállító gépet.[1]
A sziget 1946-ban ismét Ausztrália fennhatósága alá került, majd 1975-ben a függetlenedő Pápua Új-Guinea része lett annak ellenére, hogy alkatilag a pápuákhoz hasonló őslakói kulturálisan jelentősen különböznek azoktól.[2]
A gazdag rézkincs és a járulékos arany kitermelésére az 1980-as években nagymérvű külszíni bányászatba fogtak. A természet pusztítása miatt az őslakók szabotázsakciókba kezdtek, ami 1989-ben fegyveres felkelésbe torkollott. A Panguna bányát 1989l. május 15-én bezárták, és a Rio Tinto bányavállalat érdekeltségébe tartozó Bougainville Copper Ltd. 1990-ben felszámolta telephelyét.[3] A szigetet Pápua Új-Guinea évekre blokád alá vonta, ez alatt a felkelőket kormánykatonák mellett a bányavállalat zsoldosai is támadták. A háború és a nélkülözés mintegy 15–20 000 emberéletet követelt. Legnagyobb települése 36 443 lakossal (2000) Arawa, a háború előtt a tartomány fővárosa, szintén jelentős részben elpusztult. A bennszülöttek helyismeretüket, a szigeten maradt technikai eszközöket és a sziget természeti erőforrásait felhasználva kitartottak, és a blokádot kijátszva fegyvereket és eszközöket csempésztek a szigetre.
1997-ben Pápua Új-Guinea feladta a gerillák elleni küzdelmet és a bennszülöttek 1998-ban autonóm kormányt alakítottak. Elnökük Joseph Kabui lett. Bougainville zászlaja változatlan maradt. 2019-ben a sziget elnöke John Momis volt.
2019. november 23-án — mintegy 22 évvel a pápua új-guineai kormánnyal kötött előzetes megállapodás után — a szigeten kéthetes népszavazás kezdődött a teljes függetlenségről.[4] A szavazáson a 206 731 regisztrált választó 87,6%-a vett részt, és 98,3% a függetlenségre szavazott.
Az előzetesen elfogadott egyezmény értelmében Pápua Új-Guinea kormánya nem köteles elfogadni a referendum eredményét, így az sem valószínű, hogy beleegyezik Bougainville függetlenségébe. A központi kormány ráadásul tart attól, hogy Bougainville elszakadása precedensként szolgálna, mivel Pápua Új-Guineának vannak más szigetei, ahol működnek elszakadási mozgalmak. A másik sérülékeny terület pedig az Indonéziához tartozó Nyugat-Új-Guinea, ahol nem ritkák az összecsapások, mivel az a terület is függetlenségre törekszik.
LakosságaSzerkesztés
A tartomány népessége nagyobbrészt pápua, kisebbrészt ausztronéz népcsoportokhoz tartozik. 11 nagyobb nyelvet használnak, az általános közvetítőnyelv a tok piszin.
2005-ben a tartományhoz tartozó, de attól távolabb fekvő Carteret-szigetek lakóit a tengerszint emelkedése miatt elkezdték átköltöztetni Bougainville-re.
A tartomány népessége közelít a 300 000 főhöz (2019).
ÉlővilágaSzerkesztés
A Bougainville-mézevő (Stresemannia bougainvillei) csak ezen a szigeten honos.[5]
ForrásokSzerkesztés
- A kókusz forradalom címmel többszörös díjnyertes 50 perces dokumentumfilm készült a blokád alatt lévő szigetről (rendezte Dom Rotheroe). The Coconut Revolution (2000, 50 min). a YouTube-on, http://www.imdb.com/title/tt0479000/ IMDb
JegyzetekSzerkesztés
- ↑ Yamamoto tengernagy halála - hajomakett.hu (Hozzáférés: 2010. október 30)
- ↑ Új ország lehet a világ egyik legnagyobb rézbányájának szigetéből
- ↑ https://en.wikipedia.org/wiki/Panguna_mine#cite_note-2 enwiki: Panguna mine
- ↑ Népszavazást tartanak a sziget függetlenségéről (magyarnemzet.hu)
- ↑ Internet Bird Collection - endemikus madárfaj (Hozzáférés: 2010. október 30)
