Bougainville

Bougainville zászlaja

Bougainville a pirossal jelölt legnagyobb sziget

A sziget térképe

Bougainville a Salamon-szigetek legészakibb és legnagyobb tagja, Pápua Új-Guinea önálló tartománya. Egy 2000-ben történt népszámlálás 175 160 lakost jegyzett fel.

Története

Nevét Louis Antoine de Bougainville francia felfedezőről kapta. 1886-tól német fennhatóság alatt állt. 1914-ben Ausztrália elfoglalta, majd 1918-tól a Népszövetséghez tartozott.

A második világháborúban a japánok elfoglalták, többször gazdát cserélt, és Buka szigetén egy csata is zajlott, mely a japánok visszavonulásával végződött. Az amerikai légierő egy vakmerő akció keretében 1943. április 18-án a sziget fölött lőtte le a japán haditengerészet parancsnokának, Jamamoto Iszoroku tengernagynak a gépét.

A sziget 1946-ban ismét Ausztrália fennhatósága alá került, majd 1975-ben a függetlenedő Pápua Új-Guinea része lett. Mivel a sziget gazdag rézben, és valószínűleg aranyban is, az 1980-as években nagymérvű külszíni bányászat kezdődött rajta, amely nagymérvű természetpusztítással járt. A sziget pusztítása miatt az őslakosok szabotázsakciókba kezdtek, ami felkelésbe torkollott. A szigetet Pápua Új-Guinea évekre blokád alá vonta, miközben a felkelőket kormánykatonák illetve a kitermelést végző vállalatok zsoldosai támadták. A háború és a nélkülözés több mint tízezer emberéletet követelt. A bennszülöttek azonban – felhasználva helyismeretüket, a szigeten maradt technikai eszközöket és a sziget természeti erőforrásait – a kilátástalan helyzet ellenére is ellenálltak, sőt a blokádot kijátszva sikerült fegyvereket és eszközöket csempészniük a szigetre.

1997-ben Pápua Új-Guinea feladta a gerillák elleni küzdelmet és a bennszülöttek önálló kormányt alakítottak. Elnökük Joseph Kabui lett. Bougainville zászlaja változatlan maradt.

Lakossága

Miközben Montréalban 2005-ben zajlott a Kiotói jegyzőkönyv elfogadása, a csendes-óceáni Carteret-szigetek lakói kénytelenek voltak átköltözni erre a szigetre a globális felmelegedés miatti tengerszint-emelkedés miatt.

Élővilága

A Bougainville-mézevő (Stresemannia bougainvillei) csak ezen a szigeten honos.

Források

• A kókusz forradalom címmel többszörös díjnyertes 50 perces dokumentumfilm készült a blokád alatt lévő szigetről (rendezte Dom Rotheroe). The Coconut Revolution (2000, 50 min). a YouTube-on, http://www.imdb.com/title/tt0479000/ IMDb

További információk

• Bougainville és a környező szigetek térképe