Brăila megye
Brăila (magyarosan: Brajla vagy Braila) Románia egyik megyéje, Havasalföld északkeleti részén. Közigazgatási központja a 234000 lakosú Brăila. Szomszédai keletről Tulcea megye, nyugatról Buzău megye (Bodza), északról Galați megye és Vrancea megye, délről Ialomița megye és Constanța megye.
| Brăila megye | |
 | |
 | |
| Brăila megye címere | |
| Adatok | |
| Ország |  Románia |
| Régió | Havasalföld |
| Megyeszékhely | Brăila |
| Jelzés | BR |
| Terület | 4766 km² |
| Körzethívószám | (+40) 0239 |
| Népesség | |
| Népesség |
|
| Népsűrűség | 78 fő/km² |
| Megyei tanács weboldala Prefektúra weboldala | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Brăila megye témájú médiaállományokat. | |
DemográfiaSzerkesztés
A 2011-es népszámlálás adatai szerint a megye lakosságának 90,9%-a román, a legnagyobb kisebbség a roma (2,7%), de élnek itt lipovánok és görögök is. A megyében 60 fő vallotta magát magyarnak.[1]
FöldrajzSzerkesztés
A megye egésze sík területen fekszik, a Bărăgan-alföldön, amely Románia egyik legjobb gabonatermő vidéke. Keleti oldalát a Duna mossa és szigetet képez itt, a Brăilai Nagyszigetet, itt található a Brăilai lápvidék, amelyet a Măcin, Cremenea és Vâlciu csatornák fognak közre, ezeken a csatornákon keresztül a 70-es években mintegy 80 000 hektárnyi területet csapoltak le a mocsárból.
A megye északi oldalán folyik a Szeret, északnyugati oldalán pedig a Bodza folyó. A Bodza bal partján jelentős limánok képződtek: Jirlău, Amara Buzău, Balta Albă stb.
Délen a Călmănțui folyó jobb partját homokdűnék kísérik.
A Bodza, a Călmănțui, valamint a Ialomița folyók közti lefolyástalan területen sós tavak jöttek létre: Ianca, Plopul, Lacu Sărat, Plașcu, Cotleț.
Éghajlata mérsékelt szárazföldi, síksági jelleggel. Az évi középhőmérséklet 10 °C.
GazdaságaSzerkesztés
A megye mezőgazdasági jellegű, az ipar szinte teljesen a megyeközpontra korlátozódik. Iparágai: textil- és élelmiszeripar, mechanikai alkatrészek gyártása.
Brăilának fontos kikötője van, ami valamikor Románia legnagyobb gabonaátrakodóhelye volt.
Az ideérkező kevés turista a megyében főképp Brăilát és Lacu Sărat üdülőhelyet látogatják.
CímereSzerkesztés
A két világháború között
A kommunizmus idején
Jelenlegi
Közigazgatási beosztásaSzerkesztés
A megyében egy municípium, 3 város és 40 község található.
| Városok rang szerint | |||
|---|---|---|---|
| Címer | Municípium | Címer | Város |
 |
Brăila |  |
Făurei |
| Ianca | |||
| Însurăței | |||
Községek
HivatkozásokSzerkesztés
- ↑ Recensământul populației și locuitorilor 2011, Rezultate definitive: Tab8. Populaţia stabilă după etnie – judeţe, municipii, oraşe, comune. INS [Nemzeti Statisztikai Hivatal, végleges adatok]. (Hozzáférés: 2013. július 10.)
További információkSzerkesztés
- Földrajzi Kislexikon - Dr. Tulogdi János, Kriterion Könyvkiadó, Bukarest, 1976