Bracsevce

település Horvátországban

Bracsevce (horvátul: Bračevci) falu Horvátországban, Eszék-Baranya megyében. Közigazgatásilag Drenyéhez tartozik.

Bracsevce (Bračevci)
Közigazgatás
Ország Horvátország
MegyeEszék-Baranya
KözségDrenye
Jogállásfalu
Irányítószám31423
Körzethívószám(+385) 31
Népesség
Teljes népesség149 fő (2021. aug. 31.)[1]
Földrajzi adatok
Tszf. magasság128 m
Terület11,18 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 45° 26′, k. h. 18° 17′Koordináták: é. sz. 45° 26′, k. h. 18° 17′
SablonWikidataSegítség

Fekvése szerkesztés

Eszéktől légvonalban 34, közúton 46 km-re délnyugatra, Diakovártól légvonalban 17, közúton 18 km-re északnyugatra, községközpontjától 6 km-re északra, Szlavónia középső részén, a Krndija-hegység északi nyúlványai alatt, Potnjani és Razbojište között a Vuka völgyében fekszik.

Története szerkesztés

Középkori létezésére nincs egyértelmű bizonyíték. 1477-ben Racsa tartozékai között említenek egy „Brachewcz” nevű praediumot,[2] de ennek azonosítása bizonytalan. A török uralom idején 1683-ig horvát lakossága volt, de a Bécs ellen vonuló török sereg feldúlta a falut és lakossága elmenekült. Ezután 1697-ig pusztaság volt. Ekkor Ogramić diakovári és boszniai püspök Boszniából pravoszláv vlachokat telepített ide, mely után már 27 ház állt itt.

Az első katonai felmérés térképén „Bracsevcze” néven található. Lipszky János 1808-ban Budán kiadott repertóriumában „Brachevcze” néven szerepel.[3] Nagy Lajos 1829-ben kiadott művében „Brachevcze” néven 52 házzal, 14 katolikus és 282 ortodox vallású lakossal találjuk.[4] A 19. században a lakosság száma lényegesen megnőtt. A század második felében környékbeli horvátok mellett 1870 és 1890 között Bácskából német, szlovák és magyar családok települtek be.

A településnek 1857-ben 330, 1910-ben 570 lakosa volt. Verőce vármegye Diakovári járásának része volt. Az 1910-es népszámlálás adatai szerint lakosságának 61%-szerb, 19%-a horvát, 13%-a német, 6%-a szlovák anyanyelvű volt. Az első világháború után 1918-ban az új szerb-horvát-szlovén állam, majd később (1929-ben) Jugoszlávia része lett. A partizánok 1944-ben elüldözték a német lakosságot, a helyükre a háború után horvátok települtek. 1991-től a független Horvátországhoz tartozik. 1991-ben lakosságának 50%-a horvát, 44%-a szerb nemzetiségű volt. 2011-ben a falunak 209 lakosa volt.

Lakossága szerkesztés

Lakosság változása[5][6]
1857 1869 1880 1890 1900 1910 1921 1931 1948 1953 1961 1971 1981 1991 2001 2011
330 375 331 413 554 570 592 694 587 625 673 532 376 277 243 209

Nevezetességei szerkesztés

  • Szent Demeter tiszteletére szentelt pravoszláv parochiális temploma[7] 1776-ban épült késő barokk stílusban. 1827-ben és 1844-ben megújították. A délszláv háború idején az épületet kifosztották, liturgikus tárgyai, anyakönyvei és levéltára megsemmisültek. Egyhajós épület félköríves apszissal, a homlokzat felett emelkedő, magas, rizalitos, laternás toronysisakkal fedett harangtoronnyal. A torony földszintjén van a templom bejárati előcsarnoka félköríves bejárati nyílással. A templom hajója csehsüveg boltozatos, míg a szentélyt félkupola fedi.
  • A Nagyboldogasszony tiszteletére szentelt modern római katolikus temploma a drenyei plébánia filiája.
  • A falu harangtonyát 1927-ben építették.

Oktatás szerkesztés

A településen drenyei elemi iskola alsó tagozatos területi iskolája működik.

Sport szerkesztés

Az NK „Bračevci” labdarúgóklub a megyei 3. ligában szerepel.

Egyesületek szerkesztés

  • LD „Jelen” Bračevci vadásztársaság.
  • UŽ Bračevci nőegyesület.

Jegyzetek szerkesztés

Források szerkesztés

További információk szerkesztés

A megye turisztikai irodájának honlapja Archiválva 2019. december 28-i dátummal a Wayback Machine-ben (horvátul)