Brassó vármegye (románul: Comitatul Brașov) közigazgatási egység volt a Magyar Királyság erdélyi részében. Magyarország egyik legkisebb vármegyéje, az erdélyi szászok kulturális központja volt. Területe ma Romániához tartozik. Keletről Háromszék vármegye, nyugatról pedig Fogaras vármegye és Nagy-Küküllő vármegye határolta. Központja Brassó volt.

Brassó vármegye
Brassó vármegye címere
Brassó vármegye címere

Fennállás 12. század1918
Ország Magyar Királyság
Főbb települések Brassó
Népesség
Népességismeretlen
Nemzetiségek 35,5% románok
32,6% magyarok
30,8% németek[1]
Vallás katoliusok
Földrajzi adatok
Terület1492 km²
Térkép
Brassó vármegye térképe
Brassó vármegye térképe
Brassó vármegye domborzati térképe
Brassó vármegye domborzati térképe
A Wikimédia Commons tartalmaz Brassó vármegye témájú médiaállományokat.
Brassó vármegye közigazgatási térképe 1910-ből

Földrajz szerkesztés

Az egykori Brassó vármegye teljes területe hegység és hegyközi medence, folyóvölgy. A vármegye területének nagy részén a Persányi-hegység és a Bodzai-havasok egy része volt található. Jelentős déli hegykerete egyben határhegy is volt Románia felé. Ezek nyugatról keletre haladva: a Bucsecs egy része, a Keresztényhavas, a Nagykőhavas, a Lóhavas és a Csukás. Legfontosabb folyója az Olt. Főbb folyóvizei még a Tatrang és a Barca patakai.

Történelem szerkesztés

Brassó régiót a 12. században alapították a betelepülő németek. 1876-ban vált a régió vármegyévé, amikor Erdély közigazgatása jelentősen megváltozott.

Lakosság szerkesztés

A lakosság száma 1880-ban 83 929 volt.[2] Közülük 23 948 magyar (28,53%), 26 579 német (31,67%), 29 250 román (34,85%) anyanyelvű volt.[1]

1910-ben a vármegye összlakossága 101199 személy volt,[2] ebből 33 886 (35,5%) román, 31 191 (32,6%) magyar, 29 415 (30,8%) német.[1]

Nepesség anyanyelv szerint
Népszámlalás összesen Magyar nyelv Román nyelv Német nyelv egyéb
1880[3] 83.929 23.948 (29,62%) 29.250 (36,18%) 26.579 (32,87%) 1.074 (1,33%)
1890[4] 86.777 26.116 (30,10%) 31.106 (35,85%) 27.802 (32,04%) 1.753 (2,02%)
1900[5] 95.565 31.191 (32,64%) 33.886 (35,46%) 29.415 (30,78%) 1.073 (1,12%)
1910[6] 101.199 35.372 (34,95%) 35.091 (34,68%) 29.542 (29,19%) 1.194 (1,18%)
1920 101.953 33.584 (32,94%) 36.138 (35,44%) 30.281(29.78%) 1.950 (1,91%)
1930[7] 168.125 44.761 (26,6%) 83.948 (49,9%) 33.348 (19,8%) --
1948[8] 203.724 37.511 (18,41%) 140.818 (69,12%) 23.399 (11,49%) --

Közigazgatás szerkesztés

Járások szerkesztés

A vármegye községei fennállása alatt mindvégig az alábbi három járáshoz voltak beosztva:

Város szerkesztés

A vármegyéhez egyetlen város tartozott, a megyeszékhely Brassó, melynek rangja rendezett tanácsú város volt, emellett törvényesen használta a történelmi szabad királyi városi címet is.

Hivatkozások szerkesztés

  1. a b c Erdély településeinek nemzetiségi (anyanyelvi) adatai százalékos megoszlásban (1850–1941). Szerk. dr. Kepecs József. Budapest: Központi Statisztikai Hivatal. 1996. 14. o. ISBN 9632151046  
  2. a b Erdély településeinek vallási adatai (1880–1941) II. Szerk. dr. Kepecs József. Budapest: Központi Statisztikai Hivatal. 2001. 70. o. ISBN 9632154193  
  3. Az 1881. év elején végrehajtott népszámlálás főbb eredményei megyék és községek szerint rendezve, II. kötet (1882). library.hungaricana.hu. (Hozzáférés: 2021. szeptember 28.)
  4. A Magyar Korona országainak helységnévtára (1892). library.hungaricana.hu. (Hozzáférés: 2021. szeptember 29.)
  5. A MAGYAR KORONA ORSZÁGAINAK 1900. library.hungaricana.hu. (Hozzáférés: 2021. szeptember 29.)
  6. KlimoTheca :: Könyvtár. Kt.lib.pte.hu. (Hozzáférés: 2021. szeptember 29.)
  7. Recensământul general al populației României din 29 decemvrie 1930, Vol. II, pag. 84-85
  8. POPULATIA REPUBLICII POPULARE ROMANE LA 25 IANUARIE 1948 REZULTATELE PROVIZOR/1 ALE RECENSAMANTULU

Források szerkesztés

Bokor József (szerk.). Brassó, A Pallas nagy lexikona. Arcanum: FolioNET (1893–1897, 1998.). ISBN 963 85923 2 X 

A Wikimédia Commons tartalmaz Brassó vármegye témájú médiaállományokat.