Brassó vármegye

Brassó vármegye (románul: Comitatul Brașov) közigazgatási egység volt a Magyar Királyság erdélyi részében. Magyarország egyik legkisebb vármegyéje, az erdélyi szászok kulturális központja volt. Területe ma Romániához tartozik. Keletről Háromszék vármegye, nyugatról pedig Fogaras vármegye és Nagy-Küküllő vármegye határolta. Központja Brassó volt.

Brassó vármegye
Brassó vármegye címere
Brassó vármegye címere

Fennállás 12. század1918
Ország Magyar Királyság
Központ Brassó
Főbb települések Brassó
Népesség
Népesség 101 199 (1910)[1]
Nemzetiségek 35,5% románok
32,6% magyarok
30,8% németek
Vallás katoliusok
Földrajzi adatok
Terület1 492  km2
Térkép
Brassó vármegye térképe
Brassó vármegye térképe
Brassó vármegye domborzati térképe
Brassó vármegye domborzati térképe
A Wikimédia Commons tartalmaz Brassó vármegye témájú médiaállományokat.
Brassó vármegye közigazgatási térképe 1910-ből

FöldrajzSzerkesztés

Az egykori Brassó vármegye teljes területe hegység és hegyközi medence, folyóvölgy. A vármegye területének nagy részén a Persányi-hegység és a Bodzai-havasok egy része volt található. Jelentős déli hegykerete egyben határhegy is volt Románia felé. Ezek nyugatról keletre haladva: a Bucsecs egy része, a Keresztényhavas, a Nagykőhavas, a Lóhavas és a Csukás. Legfontosabb folyója az Olt. Főbb folyóvizei még a Tatrang és a Barca patakai.

TörténelemSzerkesztés

Brassó régiót a 12. században alapították a betelepülő németek. 1876-ban vált a régió vármegyévé, amikor Erdély közigazgatása jelentősen megváltozott.

LakosságSzerkesztés

A lakosság száma 1880-ban 83 929 volt.[1] Közülük 23 948 magyar (28,53%), 26 579 német (31,67%), 29 250 román (34,85%) anyanyelvű volt.[2]

1910-ben a vármegye összlakossága 101199 személy volt,[1] ebből 33 886 (35,5%) román, 31 191 (32,6%) magyar, 29 415 (30,8%) német.[2]

KözigazgatásSzerkesztés

JárásokSzerkesztés

A vármegye községei fennállása alatt mindvégig az alábbi három járáshoz voltak beosztva:

VárosSzerkesztés

A vármegyéhez egyetlen város tartozott, a megyeszékhely Brassó, melynek rangja rendezett tanácsú város volt, emellett törvényesen használta a történelmi szabad királyi városi címet is.

HivatkozásokSzerkesztés

  1. a b c Erdély településeinek vallási adatai (1880–1941) II. Szerk. dr. Kepecs József. Budapest: Központi Statisztikai Hivatal. 2001. 70. o. ISBN 9632154193  
  2. a b Forráshivatkozás-hiba: Érvénytelen <ref> címke; nincs megadva szöveg a(z) KSH2 nevű ref-eknek

ForrásokSzerkesztés

Bokor József (szerk.). Brassó, A Pallas nagy lexikona. Arcanum: FolioNET (1893–1897, 1998.). ISBN 963 85923 2 X 

A Wikimédia Commons tartalmaz Brassó vármegye témájú médiaállományokat.