Brassói Lapok (hetilap)

hetilap

Brassói Lapok a Román Kommunista Párt (RKP) Brassó megyei bizottsága és a megyei néptanács hetilapja 1963-1989. Az 1989-es decemberi fordulat óta független hetilap.

Brassói Lapok
Adatok
Típus hetilap

Ország Románia
Alapítva 1963
Nyelv magyar
Székhely Brassó

TörténeteSzerkesztés

ElőzményeSzerkesztés

Új Idő Brassóban 1963 márciusa és 1969 júliusa között megjelent hetilap, az RMP/RKP Brassó Tartományi Bizottságának és a tartomány Néptanácsának magyar nyelvű lapja.

Létrejöttéhez két, sajtótörténeti szempontból érdekes mozzanat kapcsolódik: amikor 1960-ban Sepsi és Kézdi rajonokat a Magyar Autonóm Tartománytól leválasztva, Brassó Tartományhoz csatolták, ennek a vidéknek a számára szükség volt egy magyar nyelvű lapra, különösen azért, mert ekkor lépett döntő szakaszába itt is a kollektív gazdaságok szervezése. Előbb a tartományi román lap próbált kiadni saját fejlécével magyar nyelvű mellékletet, majd az év végétől önállóvá vált a magyar szerkesztőség: 1963. március 1-től Raffai György főszerkesztővel az élen saját lapot szerkesztett, a maga választotta címmel. Munkatársait brassói vagy Bukarestből leköltözött újságírókból toborozta (Apáthy Géza, Bartha Albert, Fazakas István, Madaras Lázár, Lendvay Éva, Váradi Mária; műszaki szerkesztőként Csutak Levente), s gyakran közölt benne Beke György, Láng Gusztáv, Szemlér Ferenc, Veress Zoltán is.

Itt jelentek meg a barcasági csán­gó­magyar településeket bemutató Beke György Csángó krónikájának folytatásai, majd a Csángók Bukarestben c. sorozata (könyv alakban mindkettő az Orbán Balázs nyomdokain. Bukarest, 1969 c. kötetben).

1968 tavaszától Albert Sándor lett a lap főszerkesztője, majd az ország 1968-as közigazgatási átszervezése után, új sorozatszámozással, Brassói Lapok címmel folytatta megjelenését mint az RKP Brassó Megyei Pártbizottságának és a Brassó Megyei Néptanácsnak a lapja.

FolytatásaSzerkesztés

1969. július 24-től jelent meg a régi Brassói lapok emlékét felidéző új név alatt. Főszerkesztője Albert Sándor, főbb belső munkatársai Ábrahám János, Apáthy Géza, Bartha Albert, Fazakas István, Irinyi Kiss Ferenc, Mag Péter (1972-ig), Madaras Lázár, Szenyei Sándor, Váradi Mária; irodalmi szerkesztője Ritoók János (1967–69), Lendvay Éva, majd Sipos András; művészeti szerkesztő Csutak Levente. A politikai és ideológiai anyag, termelési és közigazgatási témakörök mellett rendszeresen közölt a hetilap tudományos ismeretterjesztő, irodalmi, színházi és képzőművészeti anyagot, országos igénnyel.

Már az Új Idő-szakasz jelentős vállalkozása volt Beke György Csángó krónika, 1968 című írása és Láng Gusztáv-Veress Zoltán Colloquium című levélváltása (1968, könyvalakban borító nélkül, Kolozsvár, 1970) a közélet erkölcsi kérdéseiről. A Brassói Lapok szakaszban a közművelődéshez járult hozzá Ficzay Dénes és Szikszay Jenő magyar irodalomtörténeti sorozata, a lap lexikonszerű képes írói albuma (1972) s Kicsi Antal Kis irodalomtörténet c. folytatásos közlése a romániai magyar írókról (1973–74). A történelmi tárgyú cikksorozatok közül jelentősebbek Szabó Sámuel Brassó egykor és A brassói labdarúgás története (mindkettő 1973–74), Dáné Tibor Szeptember végén (1974) és Apáczai üzenete (1975), valamint Binder Pál Lapok Hétfalu krónikájából (1975) és Testvérfalvak az Olt-kanyarban (1976) fejléc alatt futó írásai. Krajnik-Nagy Károly Három nyelven a Cenk alatt című interjúsorozata (1979–80) román, magyar és szász írókat, szakembereket szólaltatott meg az alkotó együttélés szellemében.

A lap szerkesztősége mellett irodalmi kör jött létre Sipos András vezetésével, mint a szerkesztők, írók és egyetemi hallgatók közös vitafóruma és irodalmi kísérletező műhelye.

1989 utánSzerkesztés

Az 1989-es fordulat után független hetilappá vált, főszerkesztője Gellérd Lajos.[1] A lap ma is él. A romániai magyarságot érintő politikai, vallási, kulturális eseményekről és a mindennapos közérdekű történésekről tudósít.[2] Elődjének vallja az 1895-ben indult és az 1940-ben megszűnt Brassói Lapok című napilapot is, amely a két világháború közt a brassói magyarság jeles orgánuma volt. Jeles természet- és műszaki tudományos szakírói is vannak a lapnak, köztük Szakács Csaba erdőmérnök, Székely Gyula villamosmérnök.

Jeles publicistáiSzerkesztés

JegyzetekSzerkesztés

  1. Romániai magyar ki kicsoda : 1997. Nagyvárad, 1996. Brassói Lapok lásd 666. p. ISBN 973-97980-0-4
  2. Brassói Lapok tartalmi kivonata Udvardy Frigyes adatbankjában, 1991-2006. [2016. március 8-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. március 10.)

ForrásokSzerkesztés

További információkSzerkesztés

  • Beke György: Első évfolyam első szám. Utunk 1963. március 22.;
  • Beke György: Hűséges tükör. Igaz Szó, 1972/1;
  • Beke György: Egy ékezet csupán? Brassói Lapok, 1972. június 15.
  • Sipos András: Sajtótörténeti mementó. Brassói Lapok, 1983. március 4.

Kapcsolódó szócikkekSzerkesztés