Főmenü megnyitása

Brassaï

fotó- és filmművész, festő, író

Brassaï, eredeti nevén Halász Gyula, (Brassó, 1899. szeptember 9.Èze, Alpes-Maritimes, Franciaország, 1984. július 8.) fotó- és filmművész, festő, író, a Beszélgetések Picassóval című mű szerzője.

Brassaï
Született Halász Gyula
1899. szeptember 9.
Brassó,  Osztrák–Magyar Monarchia
Elhunyt 1984. július 8. (84 évesen)
Èze, Alpes-Maritimes,  Franciaország
Állampolgársága
Nemzetisége magyar
Házastársa Gilberte Brassai
SzüleiHalász Gyula
Foglalkozása fényképész
Iskolái Magyar Képzőművészeti Egyetem (1918–1919)
Kitüntetései
  • Francia Köztársaság Becsületrendjének lovagja
  • Művészetek és Irodalom Érdemrendjének lovagja[1]
Sírhely Montparnasse-i temető

A Wikimédia Commons tartalmaz Brassaï témájú médiaállományokat.
Brassai eleven szem.
Henry Miller

ÉleteSzerkesztés

Brassóban születtem. Az 1899-ik év 9-ik havának 9-ik napján. Négyszeresen a 9-es számmal megjelölve.
Illyés Gyula Brassaïval készült interjújából

Id. Halász Gyula fia, Halász Kálmán bátyja. A Brassói Főreáliskola elvégzése (1917) után a budapesti Képzőművészeti Főiskola hallgatója; tanulmányait megszakítva, 1919-ben önként beállt a Vörös Hadseregbe s hadifogságba esett. 1919-ben Berlinbe, onnan Párizsba ment. Amikor Párizsba érkezett, még nem tudott fényképezni, az akkor már ott élő André Kertész támogatta, és vezette be a művészkörökbe. Az alig néhány évvel később kiadott fotóalbumaiban viszont már a lényegét tudta megragadni Párizsnak, úgy, ahogy erre korábban csak Toulouse-Lautrec volt képes. Gyakran fotózta az éjszakai Párizst is. A hosszú expozíciós idő megállapításához egy cigaretta (Gitanes vagy Boyard) végigégése volt a mérték.[2]

A fotóművészet mellett képzőművészként és íróként is sikeres volt. Cikkeit, beszámolóit a Brassói Lapok, a Napkelet, a Keleti Újság és a Periszkop közölte. Regényt írt, Prévert verseit illusztrálta, grafikát, Picassóval együtt szobrokat állított ki, egy filmje (Ameddig állatok lesznek) díjat nyert a Cannes-i fesztiválon, sikert aratott franciául 12 kiadásban, magyarul Beszélgetések Picassóval címen 1968-ban megjelent könyvével. Sokoldalú egyéniség, a graffitinak, a falakra karcolt és írt képeknek, szavaknak, mondatoknak, a párizsi utca folklórjának felfedezője. Művészi pályájának alakulásáról családtagjaihoz írott francia nyelvű levelekben számolt be. 1940 előtti levelezéséből A Hét közölt válogatást (1977. aug.–nov.), majd 1980-ban a Kriterion Könyvkiadó jelentette meg a levelek gyűjteményét Előhívás cím alatt, a szerző jegyzeteivel és utószavával.

Írók BrassaïrólSzerkesztés

Brassaïba a város (Párizsszerk.) legváratlanabb helyén ütközött az ember. Arcán folyton ugyanaz a mosoly, szemében ugyanaz a vallató pillantás, ajkán folyton ugyanaz a készség a szóra, hogy az éppen akkor elkapott élményét azon frissiben átadja. Mintha folyton valamiféle őrségen lett volna, szüntelenül szimatolt, kutatott, fürkészte a távolt amögött is, akivel beszélt. Számára minden dolognak, de mindnek volt jelentősége. Soha nem bírált, ítéletet soha nem mondott a dolgokról vagy eseményekről. Egyszerűen csak számot adott arról, amit látott és hallott.
Henry Miller
Különleges valaki. Senkihez sem hasonlítható fényképész: valójában festő, szobrász, aki a szobrászat és festészet helyett a fényképészetet választotta.
François Mauriac

FilmSzerkesztés

Alakja feltűnik az 1990-ben készült Henry és June (Henry & June) amerikai filmdrámában, szerepét Artus de Penguern formálja meg. A Philip Kaufman rendezte mélyen ihletett alkotás ragyogóan idézi fel a háború előtti évek egoista hangulatát és a XX. század három kiemelkedő egyéniségét (Henry Miller, June Miller és Anaïs Nin), akiknek életét a szexuális emancipáció és az ezzel kapcsolatos élmények irodalommá formálása tölti ki.[3]

Kötetei magyarulSzerkesztés

  • Beszélgetések Picassóval; ford., jegyz. Réz Ádám, bev. Illyés Gyula; Corvina, Bp., 1968
  • Előhívás. Levelek 1920-1940; közread. Halász Kálmán, vál., jegyz. és utószó Horváth Andor; Kriterion, Bukarest, 1980

JegyzetekSzerkesztés

  1. 2019. február 1.
  2. A la lueur d'une Gitane
  3. Henry és June a port.hu-n

ForrásokSzerkesztés

További információkSzerkesztés

A magyar Wikidézetben további idézetek találhatóak Beszélgetések Picassoval témában.
  • Szilágyi Júlia: "Párizs szeme" – Brassai. Korunk, 1962/12.
  • Kovács János: Párizsi látogatás Brassainál. Korunk, 1968/3.
  • Méliusz József: Brassaival öttől nyolcig. Korunk, 1972/4.
  • Vörös Előd: Bálint Zoltán levelesládája. H. Gy. hét levele; inː Korunk, 1981/12.
  • Képek a Transindex magyar lapon
  • Brassaï (1899 - 1984), theredlist.com
  • Brassaï. Ludwig Múzeum Budapest – Kortárs Művészeti Múzeum, 2000. december 7–2001. január 21.; Ludwig Múzem, Bp., 2000
  • Kincses Károlyː Mérték. Brassai, Capa, Kertész, Munkácsi, Moholy; Magyar Fotóművészek Szövetsége–Magyar Fotográfiai Múzeum, Bp.–Kecskemét, 2006 (A magyar fotográfia történetéből) (angolul is)
  • Gyulus. Brassai képek és dokumentumok; szerk. Kincses Károly; Magyar Fotográfiai Múzeum, Kecskemét, 2007 (A magyar fotográfia történetéből)
  • Eyewitness. Hungarian photography in the twentieth century. Brassaï, Capa, Kertész, Moholy-Nagy, Munkácsi. Royal Academy of Arts, London, 30 June–2 October 2011; kurátor Baki Péter, Colin Ford, közrem. George Szirtes; Royal Academy of Arts, London, 2011
  • La photographie hongroise. Brassaï, Capa, Kertész, Moholy-Nagy, Munkácsi; kurátor Baki Péter, Colin Ford, közrem. George Szirtes; 5 Continents, Milano, 2011
  • Sylvie Aubenas–Quentin Bajacː Brassaï, Paris nocturne; angolra ford. Ruth Sharman; Thames & Hudson, London, 2013