Braunschweig

város Németországban

Braunschweig (alnémet nyelven Brunswiek) nagyváros Észak-Németországban, Alsó-Szászország keleti felében. Kb. 245 000 lakosával Hannover után a második legnagyobb város Alsó-Szászországban. 1918-ig a Braunschweig–Lüneburgi Hercegség székhelye volt. A legközelebbi nagyvárosok: északkeleti irányban 26 km-re Wolfsburg, 56 km-re nyugatra Hannover, illetve 80 km-re keletre Magdeburg.

Braunschweig
Braunschweig címere
Braunschweig címere
Braunschweig zászlaja
Braunschweig zászlaja
Közigazgatás
Ország Németország
TartományAlsó-Szászország
JárásAlsó-Szászország (1946–)
Rangjárási jogú város
Alapítás éve861
PolgármesterThorsten Kornblum (2021–, Németország Szociáldemokrata Pártja)
Irányítószám38100–38126
Körzethívószám
  • 05300
  • 05307
  • 05309
  • 0531
  • 05341
RendszámBS
Testvérvárosok
Lista
  • Bandung (1960. május 24. – )
  • Bath (1971. április 27. – )
  • Kiryat Tiv'on (1986. június 2. – )
  • Magdeburg (1987. december 8. – )
  • Nîmes (1962. március – )
  • Szúsza (1980. szeptember 5. – )
  • Csuhaj (2011. június 1. – )
  • Omaha (1992. május 22. – )
  • Kazany (1988. október 5. – )
Népesség
Teljes népesség251 804 fő (2022. dec. 31.)[1]
Népsűrűség1 306,72 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság60 m
Terület192,7 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Térkép
é. sz. 52° 16′ 09″, k. h. 10° 31′ 16″52.269167°N 10.521111°EKoordináták: é. sz. 52° 16′ 09″, k. h. 10° 31′ 16″52.269167°N 10.521111°E
Braunschweig (Alsó-Szászország)
Braunschweig
Braunschweig
Pozíció Alsó-Szászország térképén
Elhelyezkedése Alsó-Szászország térképén
Elhelyezkedése Alsó-Szászország térképén
Braunschweig weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Braunschweig témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Története

szerkesztés

A város eredete és fejlődésének korai szakasza nehezen leírhatók, mivel nem egy településről van szó, hanem ötről: Altewiek, Altstadt, Hagen, Neustadt és Sack, amelyeket egymástól függetlenül alapítottak, majd az idők folyamán egy várossá olvadtak össze.

A hagyomány szerint, amelynek első írásos említése 1290-ből származik (Braunschweigische Reimchronik), az első, akkor még Dankwarderode nevű, várat ezen a helyen alapította a liudolfingi nemzetségből származó Bruno herceg. A név (tulajdonképpen Barna), a herceg nevéből és a települést jelentő ógermán wich (latin vicus) elemből tevődik össze (861: Brunonis vicus; 1134: Bruneswich).[2] A „Braunschweig“ név első dokumentált említése ebben a formában 1573-ból ered.

Kedvező földrajzi fekvése miatt a település gyorsan fejlődött. Akkoriban az Oker folyó még hajózható volt, így a város a tengeri kereskedelembe is be tudott kapcsolódni, azon kívül, hogy fontos szárazföldi utak csomópontjában is feküdt.

Oroszlán Henrik herceg (1129/30–1195. augusztus 6.) idejében a város hatalmassá nőtt, mivel ez volt uralkodói székhelye. Henrik kibővíttette Dankwarderode várát, és a régi templom helyén dómot építtetett. A Szent Balázsnak, Keresztelő Szent Jánosnak és Becket Tamásnak szentelt templom röviddel Henrik halála előtt készült el. Oroszlán Henrik 1166-ban címerállatát, az oroszlánt bronzba öntette, amelyet a vár főterén állítottak fel. Ma is ez a város jelképe.

A 13. századtól kezdve Braunschweig a Hanza-városok szövetségébe tartozott.

A herceg halála után a Braunschweig–Lüneburgi Hercegség megszűnt és a Braunschweig-Wolfenbütteli hercegség részévé vált. A 14. században a város függetlenné vált és a hercegség székhelye Wolfenbüttelbe került. A késői középkorban Braunschweig az egyik legnyugtalanabb város volt Gent és Párizs mellett, újra és újra polgárháborúk dúlták fel.

 
Braunschweig 1550 körül
 
Braunschweig 1900 körül

1671-ben ismét hercegi fennhatóság alá került, majd 1753-ban visszakerült ide a hercegi székhely is. Ebben a korszakban épült fel a kastély.

1806-ban Karl Wilhelm Ferdinand braunschweigi herceg, porosz tábornok, halálos sebet kapott a jénai csatában. Az ezt követő tilsiti békében a város francia kézre került és 1807–1813 között a Napóleon által alapított Vesztfáliai királyság Oker megyéjének része volt.

A bécsi kongresszus után 1814-ben ismét megalakult a braunschweigi hercegség; 1871-ben a hercegség önként csatlakozott a német birodalomhoz. Miután Wilhelm, az utolsó braunschweigi herceg, 1884-ben gyermektelenül hunyt el, Braunschweig a porosz királyság igazgatása alá került.

A második világháborúban több légitámadás érte (a legsúlyosabb 1944. október 15-én), amelyek következtében a középkori hangulatú óváros 90%-a lerombolódott.

1946-ban megkezdődött és 1963-ban befejeződött a háborús károk helyreállítása. A törmelék mennyiségét 3 670 500 m³-re becsülték.

  • 1403: 17 500
  • 1551: 16 192
  • 1671: 15 570
  • 1773: 23 385
  • 1812: 29 950
  • 1849: 39 011
  • 1900: 128 226
  • 1919: 139 539
  • 1939: 196 068
  • 1945: 162 855
  • 1970: 223 700
  • 2005: 245 895

A város jelképei

szerkesztés

A város címere ezüst pajzson balra forduló vörös oroszlán. A heraldikai ábrázolás tekintetében az 1438. évi ábrázolás az irányadó. A város jelképe a braunschweigi oroszlán. A város színei: vörös és fehér.

Testvérvárosok

szerkesztés

Gazdaság és infrastruktúra

szerkesztés

A második világháborúig Braunschweig konzervipari és gépipari központ volt. A háború után a súlypont az autóipar irányába tolódott el. Itt volt ugyanis a Büssing Automobilwerke székhelye, amely 1972-ben beolvadt a MAN AG cégbe. Gépjárműveiknek, amelyeket a 20 km-re fekvő Salzgitterben gyártanak, ma is a stilizált braunschweigi oroszlán díszíti a hűtőrácsát.

Braunschweig a német hangszerkészítés egyik központja is. Itt van többek között a Wilhelm Schimmel Pianofortefabrik GmbH, a legnagyobb német zongoragyártó székhelye is.

A város hagyományosan cukoripari központ is; jelenleg itt van a több cukoripari cég egyesüléséből létrejött Nordzucker AG (a második legnagyobb német cukorgyártó) központja. A braunschweigi Műszaki Egyetem a cukoripari kutatásra évtizedek óta külön intézetet tart fenn.

A város másik jelentős munkaadója a Siemens. Elsősorban a cég vasút és metró automatizálási feladatok számára létesített kutató központot, ahol számos magyar mérnök is dolgozik. Itt tervezik és ellenőrzik többek között a nürnbergi metró automata vezérlését és irányítórendszerét.

Közúti közlekedés

szerkesztés

A várost érinti az A2-es, az A39-es és az A395-ös autópálya.

Vasúti közlekedés

szerkesztés
  • Braunschweigisches Landesmuseum
  • Vasútmúzeum
  • Friedrich Gerstäcker múzeum
  • Koncentrációs tábor emlékhely Schillstraße
  • Gramofon-múzeum
  • Haus Salve Hospes
  • Herzog Anton Ulrich Múzeum (Középkori gyűjtemény).
  • Raabe-emlékház
  • Landtechnik-Museum Braunschweig
  • Állami Természetrajzi Múzeum
  • Várostörténeti múzeum
  • Fényképmúzeum
  • Riddagshausen kolostor, Cisztercita múzeum

Műemlékek

szerkesztés
 
Kastély
  • Dóm
  • Régi városháza
  • Kastély
  • Dankwarderode vár
  • Gewandhaus
  • Régi pályaudvar
  • Színház
  • Alte Waage a második világháborúban teljesen elpusztult, 1991–94 között részletes pontossággal a régi helyére visszaépítve
  • Braunschweigi oroszlán – a vár főterén álló szobor 1166-ból, a város jelképe
  • Lessing-emlékmű
  • Oroszlán Henrik szökőkút
  • Gauss-emlékmű
  • Eulenspiegel-szökőkút

Híres személyek

szerkesztés

Díszpolgárok

szerkesztés
 
Carl Friedrich Gauss matematikus

Itt születtek

szerkesztés

Itt éltek

szerkesztés
  1. Alle politisch selbständigen Gemeinden mit ausgewählten Merkmalen am 31.12.2022 (német nyelven). Szövetségi Statisztikai Hivatal, 2023. szeptember 21. (Hozzáférés: 2023. október 7.)
  2. Kiss Lajos 127. o.

További információk

szerkesztés

Fordítás

szerkesztés
  • Ez a szócikk részben vagy egészben a Braunschweig című német Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.