Főmenü megnyitása

Breitenau am Hochlantsch osztrák mezőváros Stájerország Bruck-mürzzuschlagi járásában. 2017 januárjában 1720 lakosa volt.

Breitenau am Hochlantsch
A Szt. Erhard-plébániatemplom
A Szt. Erhard-plébániatemplom
Breitenau am Hochlantsch címere
Breitenau am Hochlantsch címere
Közigazgatás
Ország Ausztria
Tartomány Stájerország
Járás Bruck-mürzzuschlagi járás
Irányítószám 8614
Körzethívószám 03866
Forgalmi rendszám BM
Népesség
Teljes népesség1706 fő (2018. jan. 1.)[1] +/-
Földrajzi adatok
Tszf. magasság607 m
Terület62,4 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Breitenau am Hochlantsch (Ausztria)
Breitenau am Hochlantsch
Breitenau am Hochlantsch
Pozíció Ausztria térképén
é. sz. 47° 23′ 29″, k. h. 15° 25′ 46″Koordináták: é. sz. 47° 23′ 29″, k. h. 15° 25′ 46″
Breitenau am Hochlantsch weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Breitenau am Hochlantsch témájú médiaállományokat.

ElhelyezkedéseSzerkesztés

 
Breitenau am Hochlantsch a Bruck-mürzzuschlagi járásban
 
A Szt. Jakab-templom
 
A Schüsserlbrunn-kápolna

Breitenau am Hochlantsch Felső-Stájerország keleti részén fekszik, a Mürz (a Mura mellékfolyója) völgyének egy mellékvölgyében, az északra fekvő Fischbachi-Alpok és a déli, 1720 méteres Hochlantsch között. Az önkormányzat két települést egyesít: Sankt Erhardot és Sankt Jakob-Breitenaut; a polgármesteri hivatal az utóbbiban található.

A környező önkormányzatok: délnyugatra Pernegg an der Mur, északnyugatra Sankt Marein im Mürztal, északra Kindberg, északkeletre Stanz im Mürztal, keletre Gasen, délkeletre Sankt Kathrein am Offenegg, délre Fladnitz an der Teichalm.

TörténeteSzerkesztés

Az i.sz. 2. kis település terült el a mai mezőváros területén; a régészek kb. 30 római pénzérme alapján tudták azonosítani a korát. A 7-10 században szlávok telepedtek meg a térségben és számos helynév mai is szláv eredetű. 1150 körül a földbirtok a Pernegg családé lett, akik bajorokat telepítettek a völgybe; először az aljára, majd fokozatosan birtokba vették a lejtőket is. 1050-ben már aranyat bányásztak a Straßeggen. A következő századokban ezt ezüst-, ólom- és arzénércek kitermelése követte.

Szt. Erhard templomát 1250 körül építették. A falu hűbérurai, a Habsburgok 1360-ban gótikus stílusban újjáépítették és kibővítették. A Szt. Jakab-templom 1400-ban készült el; 1750-1826 között ez volt az egyházközség plébániatemploma. 1750-ig Breitenau Pernegg egyházközségének volt a része.

A 16. század elejétől kezdve vashámorok épültek a völgyben és a 20. századig a vasfeldolgozás fontos részét képezte a falvak gazdaságának. 1840-1873 között kohó is működött Breitenauban. 1906-ban magnezitfeldolgozó üzem nyílt.

1716-ban a falunak már tanítója volt, iskolája 1780-ban épült meg. 1953-2015 között középiskola is működött a településen, amit gazdaságossági okok miatt bezártak. Breitenau 1989-ben kapott mezővárosi státuszt.

LakosságSzerkesztés

A Breitenau am Hochlantsch-i önkormányzat területén 2017 januárjában 1720 fő élt. A lakosságszám 1971-ben érte el csúcspontját 2891 fővel, azóta csökkenő tendenciát mutat. 2015-ben a helybeliek 96,5%-a volt osztrák állampolgár; a külföldiek közül 0,7% a régi (2004 előtti), 2,1% az új EU-tagállamokból érkezett. 2001-ben a lakosok 92,5%-a római katolikusnak, 3,7% evangélikusnak, 3% pedig felekezet nélkülinek vallotta magát. Ugyanekkor 3 magyar élt a mezővárosban.

LátnivalókSzerkesztés

  • a Szt. Erhard-plébániatemplom
  • a Szt. Jakab-templom
  • a Schüsserlbrunn-kápolna
  • a Hochreiter-ökopark állatsimogatóval

TestvértelepülésekSzerkesztés

ForrásokSzerkesztés

Ez a szócikk részben vagy egészben a Breitenau am Hochlantsch című német Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel.

  1. Einwohnerzahl 1.1.2018 nach Gemeinden mit Status, Gebietsstand 1.1.2018. Osztrák Statisztikai Hivatal. (Hozzáférés: 2019. március 9.)