Főmenü megnyitása

Bresztovszky Ernő

magyar író, újságíró, zenekritikus, filmesztéta és műfordító

Bresztovszky Ernő (Rimaszombat, 1882. november 7.Bécs, 1922. február 18.[1]) magyar író, újságíró, zenekritikus, filmesztéta és műfordító, aki 1904-ben lefordította az Internacionálét.

Bresztovszky Ernő
Született 1882. november 7.
Rimaszombat
Elhunyt 1922. február 18. (39 évesen)
Bécs
Állampolgársága magyar
Foglalkozása
Iskolái Eötvös Loránd Tudományegyetem

Bresztovszky Ernő aláírása
Bresztovszky Ernő aláírása

ÉleteSzerkesztés

Bresztovszky Ede és Gryneus Vilma gyermeke, testvére volt Bresztovszky Ede író, újságíró és Bresztovszky Béla gépészmérnök.[2][3] Nagyváradon tanult, majd a budapesti tudományegyetemen folytatta tanulmányait, 1903 és 1921 között a Népszavánál dolgozott, Garami Ernő mellett a lap segédszerkesztője volt. Közgazdasági, politika, szociológiai és szociálpolitikai tárgyú cikkei voltak, amelyek a Népszava mellett a Szocializmusban, a Nyugatban, illetve munkásszaklapokban jelentek meg. 1909. augusztus 13-án Budapesten, a Józsefvárosban házasságot kötött Gárdos Máriával, Grünfeld Mór és Müller Janka gyermekével,[3] akitől 1911-ben elvált.[4] 1912. június 24-én Budapesten, a II. kerületben kötött házasságot Földessy Margit Irénnel, Földessy Károly és Keresztes Anna gyermekével.[5] A házasságuk 1916-ban felbontatott.[6] Az első világháború idején súlyos tüdőbajt kapott.

1909-ben Csizmadia Sándor támadást indított Ady ellen a Népszavában, mondván a „polgári nyafogásnak” nincs helye a munkások lapjában.[7] Bresztovszky a kialakuló vitában Ady mellé állt, azonban kritikával illette mind Babitsot, mind pedig a Nyugat más költőit. 1922-ben Bécsben halt meg.

Marxot, illetve Zolát is fordított, az általa szerkesztett Proletárok verseskönyve c. antológiát 1913-ban adták ki. Szépirodalmi munkáit, cikkeit és tanulmányait a Népszaván és a Szocializmuson kívül a Világosság, a Munka szemléje, a Nyugat, a Munkásügyi Szemle, a bécsi Arbeiterzeitung, valamint különféle munkásszaklapok s más lapok és folyóiratok közölték.

Főbb műveiSzerkesztés

  • Alkotmányt Magyarországnak! Minő az igazi népképviselet?; Népszava, Bp., 1905
  • A tömegsztrájk kiskátéja (Bp., 1903)
  • Vasutasok lázadása (Bp., 1904)
  • Alkotmányt Magyarországnak (Bp., 1905)
  • Általános sztrájk és választójog Magyarországon (Bp., 1907)
  • Magyarország fekete statisztikája (Bp., 1909)
  • Jön a halálcsillag: rémlátások és valószínüségek (Bp., 1910)
  • Művésznyomor, művészgőg és egyéb elmélkedések (Bp., 1911)
  • Proletárok verses könyve. Ady, Csizmadia stb.; szerk. Bresztovszky Ernő; Népszava, Bp., 1913
  • Miért?… Zsoltárok és emlékezések (Bp., 1919)

Főbb műfordításaiSzerkesztés

  • Émile Zola: A malom ostroma
  • Émile Zola: Igazság
  • Émile Zola: A patkányfogó
  • Marx és Engels válogatott művei

JegyzetekSzerkesztés

  1. Saját gyászjelentés.
  2. Bresztovszky Béla. Névpont. Hozzáférés ideje: 2016. május 14.
  3. a b Házasságkötése bejegyezve Budapest VIII. ker. polgári akv. 920/1909. folyószám alatt
  4. A budapesti kir. törvényszék 65710/1911. sz. ítélete.
  5. A házasságkötés bejegyezve Budapest II. ker. polgári akv. 482/1912. folyószám alatt.
  6. A budapesti kir. törvényszék 33939/1916. sz. ítélete.
  7. Ady Endre: Viták középpontjában. ELTE. (Hozzáférés: 2015. július 6.)

ForrásokSzerkesztés

  • Bresztovszky Ernő. Magyar Életrajzi Index. Petőfi Irodalmi Múzeum. Hozzáférés ideje: 2016. augusztus 16.
  • Magyar életrajzi lexikon I. (A–K). Főszerk. Kenyeres Ágnes. Budapest, Akadémiai, 1967. 265. p.
  • Társadalmi Lexikon. Szerk. Madzsar József. Bp., Népszava–Könyvkereskedés, [é. n.]. 86. p.
  • Tolnai új világlexikona. Bp., Tolnai, 1926-1933. 276. p.

További információkSzerkesztés

  • Berényi Zsuzsanna Ágnes: Szabadkőműves Páholyok Budapesten. Bp., Heraldika Kiadó, 2006.
  • Gulyás Pál: Magyar írók élete és munkái I–XIX. Bp., Magyar Könyvtárosok és Levéltárosok Egyesülete. 1939–2002.
  • Gutenberg nagy lexikon. Minden ismeretek tára. Bp., Nagy Lexikon Kiadóhivatal, 1931-1932.
  • Magyar filmlexikon. Szerk. Veress József. Bp., Magyar Nemzeti Filmarchivum, 2005.
  • Magyar színházművészeti lexikon. Főszerk. Székely György. Bp., Akadémiai Kiadó, 1994.
  • Magyar Színművészeti Lexikon. Szerk. Erődi Jenő és Kürthy Emil összegyűjtött anyagának felhasználásával... Schöpflin Aladár. [Bp.], Országos Színészegyesület és Nyugdíjintézete, [1929].
  • Tolnai világlexikona. Bp., Magyar Kereskedelmi Közlöny, 1912-1919.
  • Új Idők lexikona. Bp., Singer és Wolfner, 1936-1942.
  • Új magyar életrajzi lexikon. Főszerk. Markó László. Bp., Magyar Könyvklub, 2001.
  • Új magyar irodalmi lexikon. Főszerk. Péter László. Bp., Akadémiai Kiadó, 1994.

Internetes anyagokSzerkesztés

ÚjságcikkekSzerkesztés

  • Márkus László: A leninizmus hatása a szociáldemokrata történetfelfogásra a Tanácsköztársaság idején (Századok, 1960)