Brezovac (Belovár)
Brezovac falu Horvátországban Belovár-Bilogora megyében. Közigazgatásilag Belovár községhez tartozik.
| Brezovac | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Horvátország |
| Megye | Belovár-Bilogora |
| Község | Belovár |
| Jogállás | falu |
| Irányítószám | 43000 |
| Körzethívószám | (+385) 43 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 994 fő (2021. aug. 31.)[1] |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 125 m |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 45° 52′ 06″, k. h. 16° 50′ 12″Koordináták: é. sz. 45° 52′ 06″, k. h. 16° 50′ 12″ | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Fekvése szerkesztés
Belovár központjától légvonalban 3, közúton 4 km-re délre, a megyeszékhely közvetlen szomszédságában, a Belovačka-patak partján fekszik.
Története szerkesztés
A falu a török uralom után keletkezett, amikor a 17. századtól a kihalt területre folyamatosan telepítették be a keresztény lakosságot. A település először 1610-ben „Bresowlany” néven 9 pravoszláv vlach portával tűnik fel a korabeli összeírásban. 1774-ben az első katonai felmérés térképén a falu „Brezovacz” néven szerepel. A település katonai közigazgatás idején a kőrösi ezredhez tartozott. Lipszky János 1808-ban Budán kiadott repertóriumában „Brezovecz” néven szerepel.[2] Nagy Lajos 1829-ben kiadott művében „Brezovecz” néven 22 házzal és 115 ortodox vallású lakossal találjuk.[3]
A katonai közigazgatás megszüntetése után Magyar Királyságon belül Horvátország részeként, Belovár-Kőrös vármegye Belovári járásának része volt. 1857-ben 214, 1910-ben 429 lakosa volt. Az 1910-es népszámlálás szerint lakosságának 31%-a szerb, 22%-a német, 14%-a cseh, 14%-a horvát, 10%-a magyar anyanyelvű volt. 1918-ban az új szerb-horvát-szlovén állam, majd később Jugoszlávia része lett. 1941 és 1945 között a németbarát Független Horvát Államhoz, majd a háború után a szocialista Jugoszláviához tartozott. Lakossága a megyeszékhely szomszédsága miatt dinamikusan növekedett. 1991-től a független Horvátország része. 1991-ben lakosságának 85%-a horvát, 6%-a szerb nemzetiségű volt. 2011-ben a településnek 1.080 lakosa volt.
Lakossága szerkesztés
| Lakosság változása[4][5] | |||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| 1857 | 1869 | 1880 | 1890 | 1900 | 1910 | 1921 | 1931 | 1948 | 1953 | 1961 | 1971 | 1981 | 1991 | 2001 | 2011 |
| 214 | 232 | 269 | 394 | 365 | 429 | 494 | 522 | 654 | 625 | 701 | 846 | 933 | 1.046 | 1.113 | 1.080 |
Nevezetességei szerkesztés
A Legszentebb Istenanya Mennybevétele tiszteletére szentelt szerb pravoszláv temploma[6] a 19. század második felében épült a korábbi templom helyén, melyet már az első katonai felmérés térképe is ábrázol. Egyhajós épület félköríves keletelt szentéllyel, a nyugati homlokzatból rizalitosan kiugró harangtoronnyal. A belső térben a hajó dongaboltozatos, míg a szentélyt félkupola fedi. A nyugati homlokzatnál emelkedik a fából épített kórus. A templomot temető övezi.
Jegyzetek szerkesztés
- ↑ Popis stanovništva, kućanstava i stanova 2021. – stanovništvo prema starosti i spolu po naseljima. Horvát Statisztikai Hivatal, 2022. szeptember 22.
- ↑ Lipszky János: Repertorium locorum obiectorumque: in XII. tabulis Mappae regnorum ... 79. o.
- ↑ Nagy Lajos: Notitiae politico-geographico-statisticae inclyti regni Hungariae, partiumque eidem adnexarum 148. o. Buda, 1829.
- ↑ - Republika Hrvatska - Državni zavod za statistiku: Naselja i stanovništvo Republike Hrvatske 1857.-2001.
- ↑ http://www.dzs.hr/Hrv_Eng/publication/2011/SI-1441.pdf
- ↑ Örökségvédelmi jegyzékszáma: Z-2639.
Források szerkesztés
- Belovár város hivatalos honlapja (horvátul)
- Belovár története a város alapításáig. (horvátul)
- A község kulturális emlékei (horvátul)
- Az első katonai felmérés térképe (1763-1787)
További információk szerkesztés
A megye turisztikai irodájának honlapja (horvátul) (angolul) (németül)
