A brienne-i csata 1814. január 29-én zajlott le Brienne-le-Château-nál a Napóleon császár vezette francia és Blücher porosz tábornagy vezette szövetséges (orosz-porosz) erők között és francia győzelemmel végződött.

Brienne-i csata
Napóleoni háborúk
Napóleon kozákok gyűrűjében a brienne-i csatában, de Gourgaud tábornok kimenti.
Napóleon kozákok gyűrűjében a brienne-i csatában, de Gourgaud tábornok kimenti.
Dátum 1814. január 29.
Helyszín Brienne-le-Château Franciaország
Eredmény francia győzelem
Harcoló felek
Flag of France.svg FranciaországFlag of the Kingdom of Prussia (1803-1892).svg Poroszország
Russian Empire 1914 17.svg Oroszország
Parancsnokok
Napoleon crop.jpg
Napóleon Flag of France.svg
Gebhard Leberecht von Blücher.jpg
Blücher Flag of the Kingdom of Prussia (1803-1892).svg
Haderők
30 00025 000
Veszteségek
30004000
A Wikimédia Commons tartalmaz Brienne-i csata témájú médiaállományokat.

Ekkor azonban már a francia fél volt a „szenvedő fél”, a harcok már Franciaországon belül folytak, Napóleont elhagyták a szövetségesei, immár a francia császár korábbi tanulmányainak színhelye lett a csatatér. A franciák utolsó tartalékaikat élték fel, ha győztek is, az ellenfél akkor újra támadt, ez vezetett majd a császárság bukásához és a Bourbon-ház restaurációjához.

ElőzményekSzerkesztés

A szövetségesek három irányból támadtak Franciaországra, Napóleon mindegyiket külön-külön megpróbálta megtámadni, és támadókat kiszorítani az országból. Az első csatára a császár régi kedves tartózkodási helyén, Brienne-ben került sor, ahol ifjúkorában iskolába járt. Első célpontja az ellenség „szétterült” seregrésze lett, Blücher tábornok 25 000 porosz katonája. Napóleon 30 000 katonája ott várta az ellenfelet, ahol a császár fiatal korában a katonai pályára készült, tehát a terepet tökéletesen ismerte.

A csataSzerkesztés

Peter von Pahlen - orosz szolgálatban álló balti német lovassági tiszt - hadteste botlott bele Grouchyba, aki visszavetette a támadást. A francia császár kezdte az ütközetet, odaszegezte az ellenséget a szárnyakon intézett támadással. Először Scserbatov hadteste ellen intézett támadást, akik keletről közelítették meg a várost.Grouchy lovassága és a lovas tüzérség lefoglalták a poroszokat, míg Ney keletről és Victor marsall délről biztosították Brienne városát és a kastélyt. Délután négy óra körül Osten-Sacken egysége átkelt Brienne-en és megütközött Napóleon bal szárnyával, Pahlen támogatása mellett. 24 ágyú tüze adott nyomatékot a rohamnak. A franciák nyolc ágyújukat veszítették el és ekkor még kiszorították őket a városból.

Napóleon ekkor személyesen állt Victor seregének élére. A heves küzdelem közben maga Napóleon is nehéz helyzetbe került, a kozákok gyűrűbe zárták, csak nehezen menekült meg. De Blüchernek és első tisztjének, August von Gneisenaunak is éppen csak sikerült kiszöknie a franciák karmából.

Visszavonulás közben Blücher rendezte sorait, de így is 4000 embert vesztett, a franciák 3000-et.

KövetkezményekSzerkesztés

A poroszokat ugyan sikerült a császárnak visszavetnie, de a többi hadsereget nem. A szövetségesek főserege csakhamar erős segítséget küldött a porosz vezérnek, aki már február 1-jén La Rothière-nél kiköszörülte a csorbát.

Bajorország fővárosában, Münchenben a „Brienner Straße” utcanév emlékezetet a csatára.

A csata és főszereplői képekbenSzerkesztés

FordításSzerkesztés

  • Ez a szócikk részben vagy egészben a Battle of Brienne című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.