Főmenü megnyitása

Brit katonai temető (Solymár)

Brit katonai temető
Közigazgatás
Ország Magyarország
Település Solymár
Földrajzi adatok
Elhelyezkedése
Brit katonai temető (Pest megye)
Brit katonai temető
Brit katonai temető
Pozíció Pest megye térképén
é. sz. 47° 36′ 04″, k. h. 18° 57′ 26″Koordináták: é. sz. 47° 36′ 04″, k. h. 18° 57′ 26″
A Wikimédia Commons tartalmaz Brit katonai temető témájú médiaállományokat.
Brit katonai temető
Brit katonai temető
Brit katonai temető
Brit katonai temető
Brit katonai temető
A temető bejáratnál található "látogatók könyve"

– a Brit Birodalom Háborús Sírok Bizottsága (Commonwealth War Graves Commission) által tulajdonolt, Budapest közelében (Solymár külterületén, a 10-es és a 11 106-os út elágazásánál) található katonai temető és emlékhely. Nyitvatartási idő nélkül, szabadon, díjtalanul látogatható.

Tartalomjegyzék

TörténeteSzerkesztés

Magyarországot a második világháború idején, különösen 1944 májusától az év végéig sok bombázás érte a szövetséges légierők részéről, ennek során azonban a légvédelem, továbbá a magyar és német vadászgépek számos támadó gépet lelőttek. Az elesett szövetséges pilótákat, illetve a lelőtt gépek személyzetének elhunyt tagjait rendszerint a helyszín közelében temették el, a háború után azonban a győztes hatalmak kezdeményezték az idegen földön elesett katonáik közös sírkertbe történő temetését. Magyarországon e célból 1946 végén vásároltak egy katasztrális holdnyi földterületet a Honvédelmi Minisztérium megbízottjai Solymár községtől [pontosabban Majtényi (Milbich) János akkori községi bíró földjéből[1]], majd a brit kormánynak ajándékozták az ingatlant, sírkert létesítésének céljára a területet.

A Brit Birodalom Háborús Sírok Bizottsága (Commonwealth War Graves Commission) 1947. február 18-án kapta meg az engedélyt a katonai temető létesítésére, ezt követően exhumáltatták és ide szállíttatták a Magyarország területén felkutatott, a brit nemzetközösséghez tartozó elesett – többségében 20-22 éves korukban elhunyt – katonák holttesteit.

A sírkertet 1947. május 2-án szentelték fel angol katonai díszpompával rendezett nagyszabású ünnepség keretében. A ceremónián magyar részről részt vett Tildy Zoltán köztársasági elnök, Nagy Ferenc miniszterelnök, Jékely László miniszter, az elnöki hivatal főnöke, Gyöngyösi János külügyminiszter, Dinnyés Lajos honvédelmi miniszter, Varga Béla, a Nemzetgyűlés elnöke és Kővágó József budapesti polgármester is. A Szövetséges Ellenőrző Bizottság részéről Vlagyimir Szviridov altábornagy, a bizottság helyettes elnöke, Edgecombe tábornok, az angol katonai misszió vezetője, és számos más diplomáciai vezető vett részt. Az MTI aznapi beszámolója szerint koszorúzott még az avatáson a Független Kisgazdapárt három nemzetgyűlési képviselője (Pongrácz Aladár, Antall József és Virág Géza), a Magyar Kommunista Párt egy központi küldöttje, a magyar rendőrség képviselője, valamint a Kisgazdapárt solymári szervezete képviseletében fehér ruhás helyi leányok egy csoportja.

Érdekesség, hogy 1994-ben állítólag felmerült lehetőségként, hogy ide helyezzék át a budapesti Szabadság téren álló szovjet hősi emlékművet, sőt II. Alekszij orosz pátriárka, az orosz ortodox egyház feje vállalta is volna, hogy felszenteli azt az új helyén. Egy sajtóhír szerint ehhez a solymári önkormányzat ingyen át is adta volna a szükséges nagyságú területet, de a kezdeményezésből végül mégsem lett semmi.[2] Solymári forrásokból ennek a szóban forgó önkormányzati hozzájárulásnak ezidáig nem bukkant fel nyoma.[3]

LeírásaSzerkesztés

A temető négy, szimmetrikusan elhelyezkedő parcellából áll, valamennyi sír fölé többé-kevésbé egységesen kialakított síremlék került, melyeken az ott nyugvó áldozat neve, kora, rangja és nemzetisége van feltüntetve. A sírkertben összesen hét nemzet 200-nál több katonája – 128 angol mellett 6 kanadai, 13 ausztrál, 6 új-zélandi, 1 francia, 20 dél-afrikai, valamint 37 lengyel[4] – nyugszik,[5] ez utóbbira az ad magyarázatot, hogy a világháború második felében lengyel légierő katonái Angliába menekültek, és attól kezdve brit zászló alatt harcoltak. Több síremléken nincsen felirat, ezek alatt azon katonák nyugszanak, akiket még agnoszkálni sem tudtak.[6] A temető közepén álló nagy méretű márvány keresztnél a felállítása óta minden évben két alkalommal tartanak koszorúzást a magyar kormány és a diplomáciai testületek képviselői, a háborús áldozatok emlékére.

A temetőt alacsony – hozzávetőleg 120-140 centiméteres átlagmagasságú – terméskő kerítés veszi körül, melynek bejárata eredetileg a 10-es út felől, vagyis az északi oldalról, a sírkert előtt létesített Volánbusz-megállóhely közvetlen közelében nyílott. 2005 körül átépítették a temető ezen körítőfalát, az addigi északi bejáratot lezárták, s helyette a déli oldalon létesítettek új bejáratot. A temető bejáratától délre ugyanebben az időben gépjárműparkoló is létesült, amely elegendően nagy méretű ahhoz, hogy az évenkénti megemlékezések idején a honvédség autóbuszai is kényelmesen elférjenek itt.

Híres látogatókSzerkesztés

JegyzetekSzerkesztés

  1. http://www.solymar.hu/tortenet/adalekok/138_angol_temeto.htm
  2. [1]
  3. A korabeli községi újság (Solymári Hírmondó) 1994. január és 1995. február közti lapszámaiban semmilyen ezzel kapcsolatos információ nem lelhető fel.
  4. http://pocakos.blogspot.hu/2008/11/solymr-2008.html
  5. Más forrás (MTI Napi hírek / Kül- és belpolitikai kiadás (1944-1948), 1947. május 2. péntek / 43. oldal) szerint 209 hősi halott nyugszik itt, közülük 131 angol, 20 az angol hadsereg kötelékében szolgált lengyel, 22 dél-afrikai, 14 ausztrál, 6 új-zélandi, 1 pedig maori nemzetiségű repülő volt
  6. Tucatnyi főméltóság Solymáron. Fixpont, III. évf. 11. szám, 2009. november
  7. Áder: Elmélyülhet Magyarország és Ausztrália együttműködése. vg.hu. (Hozzáférés: 2017. szeptember 27.)

ForrásokSzerkesztés

Kapcsolódó szócikkekSzerkesztés