Brodarics Mátyás

(16. sz.) királyi kamarás, Máramarosi sókamaraispán

Polyánai Brodarics Mátyás (fl. 1516-1549), királyi kamarás, Máramarosi sókamaraispán. Fivére, Brodarics István pécsi, majd váci püspök, II. Lajos magyar király kancellárja, a mohácsi csata történetének magyar krónikása.

A polyánai Brodarics család címere.

ÉleteSzerkesztés

Egy szlavóniai köznemesi családban született, amely földbirtokos volt Polyánán. 1516-ból származik Brodarics Mátyás első ismert említése, amikor II. Lajos magyar király Brodarics Istvánnak és Mátyásnak, valamint Ternyei Imrének és Györgynek adományozta a Sáros megyei Salgó és egyéb birtokokat, a Salgaiak és Bonczok magszakadása folytán. Brodarics István ekkor már a magyar királyság kancellárja volt, és már megvolt a kellő presztízse is. Brodarics Mátyás, mint szlavóniai követ vett részt Szapolyai János 1527 márciusi budai országgyűlésén.[1] Minden valószínűséggel 1532 előtt kötött házasságot az előkelő Zala megyei köznemesi csébi Pogány családból való csébi Pogány Sárával, csébi Pogány János egyetlenegy lányával. A mohácsi csatát követően időkben, a szlavóniai származású Brodarics Mátyást a királyság túlsó oldalán, Máramaroson találjuk.

1541. március 20-án szerepelt mint országgyűlési követ Pozsonyban, Frangepán Ferenc, gróf Salm Miklós, németújvári Batthyány Ferenc, Nádasdy Tamás, Horvátország és Szlavónia bánja, Vas vármegye főispánja, és Kamarjai Tamás mellett. Egy évvel később, 1542-ben, találjuk mint I. Ferdinánd magyar király aulae regiae familiárisa. Brodarics Mátyás, ahogy egykor a felesége nagybátyja, a már két évtizede Mohácsi csatában elesett csébi Pogány Zsigmond, szintén máramarosi sókamaraispán volt egy 1546. március 21.-i említés szerint, amely megmaradt a Királyi Könyvekben. Brodarics Mátyás sókamarási kinevezése, talán Nádasdy Tamás ottani tevékenységével is lehetne kapcsolni, mivel 1530. január 28-án az uralkodó utasította Nádasdyt, hogy átvegye Munkácsot, Debrecent, Husztot és a máramarosi sókamara irányítását, vele együtt pedig több zalai is odakerült az ország keleti részére Máramarosra. A sókamarai ispánság mellett, Brodarics Mátyás ugyanakkor töltötte be a huszti vár udvarbírói tisztét. Brodarics Mátyás sókamaraispánsága kezdetén, a katonai és a bányászati vezetés az ő kezében összpontosult. Azonban 1548-tól ez a rendszert megváltoztatta I. Ferdinánd magyar király, és onnantól a két tisztséget külön adományozta. 1549-ben a király Brodarics Mátyást és Mekcsey Istvánt felmentette a hivatalukból, és huszti várnaggyá Thoroczkóy Antalt, és máramarosi sókamaraispánná Makay Tamás szepesi kanonokot nevezte ki.[2]

Házasságai és gyermekeiSzerkesztés

Brodarics Mátyás máramarosi sókamaraispánnak a felesége, a csébi Pogány családból való csébi Pogány János (fl. 14831510) földbirtokosnak a lánya, csébi Pogány Sára (fl. 1535-1567). Pogány Jánosnak a szülei csébi Pogány Imre (fl. 14691475), födbirtokos és az Osl nemzetségből való herbotyai Osl Borbála (fl. 14551475) asszony voltak; Pogány Imréné Osl Borbála szülei herbotyai Osl János (fl. 14141447), királyi udvarnok, földbirtokos és alsólendvai Bánffy Katalin (fl. 14031453) voltak, és ezúton ugyanakkor leszármazottja volt Osl nembeli I. Herbord főlovász és főétekfogó mesternek valamint Hahót nembeli Lendvai Miklós Horvát-Dalmát bánnak. Brodarics Mátyás leányai révén az osztopáni Perneszy család földbirtokos lett Zalában, és sok évszázadon keresztül igen befolyásos tisztségeket és szerepet töltöttek be a vármegyében.[3][4][5]Brodarics Mátyás és Pogány Sára házasságából két leány született:

JegyzetekSzerkesztés

  1. MOE, I. 103.
  2. Boldogfai Farkas Ákos András. Brodarics Mátyásné csébi Pogány Sára, a 16. századi birtokszerző asszony. A csébi Pogány család. (In: Szerk: Gudenus János József. Nobilitas 2018. XIV. Évfolyam. Budapest. 287. o.)
  3. Bardoly István szerk.: Etűdök Tanulmányok Granasztóiné Györffy Katalin tiszteletére (Budapest, 2004)Valter Ilona: A zalalövői-zalamindszenti r. k. templom barokk oltára
  4. Boldogfai Farkas Ákos András. Brodarics Mátyásné csébi Pogány Sára, a 16. századi birtokszerző asszony. A csébi Pogány család. (In: Szerk: Gudenus János József. Nobilitas 2018. XIV. Évfolyam. Budapest. 287. o.)
  5. Agria – Az Egri Múzeum Évkönyve – Annales Musei Agriensis Agria 41. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 2005)Csiffáry Gergely: Mekcsey István egri várkapitány életrajzához