Főmenü megnyitása

Brodszky Erzsébet (Budapest, 1907. március 10. – Budapest, 1983. március 19.) műfordító.

PályájaSzerkesztés

A magyar poliglott műfordítók egyike volt, első munkája 1947-ben jelent meg Az orosz irodalom kincsesháza című, Trócsányi Zoltán szerkesztette antológiában. Főleg költői prózát és verseket fordított a francia, orosz, ukrán, mordvin, lett, török, perzsa irodalomból. Külön kötetein kívül számos gyűjteményben, elbeszélés- és versantológiában közölték műveit.

Fontosabb fordításaiSzerkesztés

  • Colette: Zsendülő vetés, Európa, 1958
  • Sólem Áléchem: Tóbiás, a tejesember, Európa, 1958
  • Mihail Zsesztyev: Aranygyűrű, Európa, 1960
  • Konsztantyin Szimonov: Élők és holtak, Európa, 1961
  • Konsztantyin Fegyin: Máglya, Európa, 1963
  • Nâzım Hikmet: Romantika, Európa, 1964
  • Alekszandr Grin: Bíborvörös vitorlák, Magyar Helikon, 1966
  • Sólem Áléchem: A kisemberek városa, Európa, 1967
  • Colette: Gigi, Európa, 1969
  • Sólem Áléchem: Énekek éneke, Magyar Helikon, 1971
  • Colette: Édenek és börtönök, Gondolat, 1971
  • Konsztantyin Szimonov: Az utolsó nyár, Európa, 1973
  • Gérard de Nerval: Sylvie, Magyar Helikon, 1974
  • Olesz Honcsar: Emberek és fegyverek, Európa, 1974
  • Sólem Áléchem: A Motl gyerek, Európa, 1975
  • Simone Schwarz-Bart: Eső veri, szél fújja Csoda-Télumée-t, Európa, 1976
  • Jurij Trifonov: Türelmetlenség, Kossuth, 1976
  • Werner Schmidli: Az árnyak háza, Móra, 1978
  • Szavva Dangulov: Döntő hónapok, Kossuth, 1981

ForrásokSzerkesztés

További információkSzerkesztés

  • Bozóky Éva: Brodszky Erzsébet, Könyvtáros, 1967. 5. sz.
  • Műfordítók műhelyében, Élet és Irodalom, 1974. 13. sz.
  • Rab Zsuzsa: Brodszky Erzsébet köszöntése a hetvenedik születésnapján, Élet és Irodalom, 1977. 14. sz.
  • Vedres Vera: Brodszky Erzsébet halálára, Élet és Irodalom, 1983. 12. sz.
  • Gerencsér Zsigmond: Brodszky Erzsébet emléke, Szovjet Irodalom, 1983. 7. sz.