Buda ostroma (1529)

Buda ostroma (1529)
Konfliktus	Magyar belháború (1526–38)
Időpont	1529. szeptember 3. – szeptember 9.
Helyszín	Buda, Magyar Királyság
Eredmény	Oszmán győzelem
Szemben álló felek
Habsburg Ausztria  Német-római Birodalom  Oszmán Birodalom  Moldva
Parancsnokok
Nádasdy Tamás Taubinger János  † Bresserer Kristóf  †  I. (Nagy) Szulejmán szultán  Pargali Ibrahim nagyvezír
Szemben álló erők
Kb. 800 fő A régi adatok szerint: 130 000 Jelenkori ismeretek tekintetében: 90 000
Veszteségek
Kb. egy tucat kivételével mindenki meghalt Kb. 2000-2500

Előzmények

Az 1526-ban kezdetét vett magyar belháború megosztotta Magyarországot. Az I. Ferdinánd és Szapolyai János közötti konfliktust tovább fokozták az 1529-es események. Először a moldovai vajda tört be Erdélybe, ahol győzedelmet aratott Ferdinánd király seregei felett. Május 10-én I. Szulejmán megkezdte a második magyarországi hadjáratát, melynek célja Bécs meghódítása és Szapolyai hatalmának visszaállítása volt.

A vár állapota

A már 1526-ban kifosztott budai várat rossz állapotban érte az 1529-es ostrom.

Az ostrom

1529. szeptember 3-án érkezett és táborozott le Szulejmán serege a vár alá. A Németországba visszavonult Ferdinánd, Nádasdy Tamást bízta meg a vár védelmével, aki alá két német századost rendelt; Taubinger Jánost és Bresserer Kristófot egy-egy zászlóaljjal. A hatalmas túlerő ellenére hősiesen visszaverték az első 11 támadást, de a lőpor és a golyók hiánya miatt az ostrom 5. napján elveszett várkapu már hatalmas veszteségnek minősült. A kilátástalannak induló hatodik napon a várba érkezett követ szabad elvonulást ajánlott fel a védőknek, amit Nádasdy visszautasított. A német katonák a hír hallatán a várbörtönbe zárták a parancsnokot és az elvonulás feltételével feladták a várat.

Szulejmán, aki a janicsároknak megtiltotta a város kifosztását nem számolt azzal, hogy katonái az elvonuló védőkön fogják kiélni gyilkos vágyaikat, akiket 16 ember kivételével lemészároltak.

A következmények

A várat a tovább vonuló török szultán végül Szapolyainak adta.