Budai Tájvédelmi Körzet

A Budai Tájvédelmi Körzetet 1978-ban, 10 528 hektáros területen hozták létre.

Budai Tájvédelmi Körzet
Janoshegyview2.JPG
Ország Magyarország
Elhelyezkedése
Terület105,01 km²
Alapítás ideje 1978
Budai Tájvédelmi Körzet (Magyarország)
Budai Tájvédelmi Körzet
Budai Tájvédelmi Körzet
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 47° 33′ 54″, k. h. 18° 50′ 41″Koordináták: é. sz. 47° 33′ 54″, k. h. 18° 50′ 41″
A Wikimédia Commons tartalmaz Budai Tájvédelmi Körzet témájú médiaállományokat.

A Budai-hegység természeti értékei a változatos felszíni formák, a ritka fajokban gazdag állatvilág és növényvilág, valamint a barlangok.

BarlangokSzerkesztés

A hegység jellegzetes kőzete a forrásmészkő. Ez a likacsos szerkezetű kőzet elősegíti az üregképződést. A térségben 160 barlangot tartanak nyilván. A legkiterjedtebb barlangok a Rózsadomb felszíne alatt húzódnak. A barlangok közül 12 fokozottan védett, a közönség számára jelenleg csak a Pál-völgyi-barlangrendszer és a Szemlő-hegyi-barlang kiépített részei, valamint a Budai Vár-barlang egy része látogatható, amelynek üregeit Buda ostroma során pincékké alakították át.

NövényvilágSzerkesztés

A sajátos klímaviszonyoknak köszönhetően jellegzetes maradványfajok és kis területen elterjedt bennszülött fajok is megtalálhatók a területen. Ez utóbbiak közül különösen értékes a magyar gurgolya, a budai nyúlfarkfű és a magyar méreggyilok. A pilisi len világon egyetlen termőhelye a Szénás-hegycsoport.

ÁllatvilágSzerkesztés

Az állatvilág fajokban igen gazdag. A gyeptársulások jellegzetessége a hosszúlábú hangya, a fűrészeslábú szöcske és az eurázsiai rétisáska. A gerinces fauna értékes faja a pannon gyík és a haragos sikló. A madarak közül az utóbbi években terjedt el a fekete harkály és a holló. A barlangokban és sziklahasadékokban ritka denevérfajok élnek.



KépekSzerkesztés

További információkSzerkesztés