Budaligeti-barlang

solymári barlang

A Budaligeti-barlang hazánk egyik érdekes barlangja, mely Solymáron, Budapest közigazgatási határa közelében helyezkedik el, néhány 100 m-re Budaliget legközelebbi házaitól. A Budai-hegység barlangjai közül az egyetlen, amelyikben bazalt bukkan elő.

Budaligeti-barlang
A barlang feküjében is előfordul bazalt
A barlang feküjében is előfordul bazalt
Hossz6 m
Mélység1,8 m
Magasság0 m
Függőleges kiterjedés1,8 m
Tengerszint feletti magasság? m
Ország Magyarország
Település Solymár
Földrajzi táj Budai-hegység
Barlangkataszteri szám 4773-9
A Wikimédia Commons tartalmaz Budaligeti-barlang témájú médiaállományokat.

ElhelyezkedésSzerkesztés

 
A Budaligeti-barlangot rejtő bányafal télen

A Duna–Ipoly Nemzeti Parkban található. A barlang legegyszerűbben Budapest II. kerületének budaligeti részéről közelíthető meg. A főváros belterületét a Zerind vezér úton kell elhagyni Solymár település kerekhegyi településrésze felé haladva. A főváros szélétől kb. 400–500 m-re az aszfaltúttól balra (DNy-ra) elhanyagolt üzemi út vezet az erdőn át a 388 m magas Kálvária-domb felhagyott mészkőbányájához, amit emlegetnek Remete–Kálvária-dombi kőfejtőnek és Hollandi-bányának is.

A régi mészkőbánya három egymás melletti udvarában folyt a triász mészkő kitermelése. Az É-i udvar a legnagyobb, ennek falában több karsztos barlang is feltárult. Ezek közül jelenleg egy üreg járható, a többiek részben beomlottak, illetve a kőtörmelék betemette azokat. A bányaudvart Ny-ról övező fal felső részét nem mészkőféleségek alkotják, hanem bazalt.

A Duna–Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság adatai szerint az M0-s autóút nyugati szektor, 10-es főút1-es főút közötti tervezett szakasz A változatában szereplő Hidegkúti úti csomópontnál van a Budaligeti-barlang.

Bazalt a Budai-hegységbenSzerkesztés

 
A Hollandi-bányát kettéválasztó meddőgerinc anyaga részben bazalt lehet
 
Bazaltgyanús kövek a barlang alatti bányafalnál

A bazalt előfordulásáról szóló első híreket Eszterhás István Molnár Lászlónétól hallotta, és Eszterhás István az ő közvetítésével jutott azokhoz a kis példányszámú, alig fellelhető angol nyelvű beszámolókhoz, melyek a budai bazalt előfordulásról szólnak. Ő is kalauzolta el a helyszínre.

A bazalt Budai-hegységben való előfordulása az 1980-as évek közepe óta ismert (Horváth–Ódor 1984, Dobosi–Horváth 1988, Embey–Dobosi–Noske–Árva 1989). Ez mint intrúzió jelentkezik a triász mészkőben. A bánya területén több helyen is tapasztalható, nemcsak az említett Ny-i fal felső részén dejkszerűen, hanem kisebb-nagyobb tömzsökként a bányaudvarok falainak más részein, sőt a középső bányaudvar barlangjában, a Budaligeti-barlangban is. Porladó, széteső labdányi (5–20 cm átmérőjű) rögök a bányában és annak környékén elszórtan szintén találhatók.

A bazalt kora K/Ar módszerrel 57,9±2,2 millió évesnek lett meghatározva (Embey–Dobosi–Noske–Árva 1989). Ezt sztratografikusan alátámasztani látszik, hogy a bazaltdejk tetején lévő kisebb katlanban bauxitos anyag halmozódott fel. A budaligeti bazaltnak eddigi vizsgálatai elsősorban petrográfiai jellegűek voltak, melyek során tisztázták összetételét, kristályszerkezeteit, minőségi besorolását stb. Ezekből röviden annyi emelhető ki, hogy viszonylag magas nikkel- és krómtartalmú alkáli olivin bazalt, melynek kristályformái a keletkezéskori hatalmas nyomásra utalnak.

 
A barlang falában megjelenő bazalt

A kréta időszakban szárazulati felszínt alkotó triász mészkő közé préselődött be a bazalt, mely erőteljes nyomásával és magas hőmérsékletével többé-kevésbé átalakította a vele érintkezésben levő mészkövet különös metamorf zónákat alakítva. A felszínre, vagy felszínközelbe került vulkanit az egykori karsztfelszínen is metamorfizált vöröses, bauxitos mészkőgyöngyöket égetve (ragasztva) a kőzetfelszínre. E metamorf kőzetek és felszíni formajegyek már utalnak a közeli vulkáni intrúzióra.

BarlangleírásSzerkesztés

A Budaligeti-barlang, mint már említve volt, a középső bányaudvar Ny-i falának aljában, a törmeléklejtő tetején nyílik. Valószínűleg kőbányászás során tárult fel. A nagyjából 1,5 m széles és 1 m magas bejáratát lépcsős letörés után enyhén lejtő és egyre alacsonyodó folyosó követi. E főágnak tekinthető részből jobbra, felfelé és balra, szintesen egy-egy fülszerű, íves folyosó indul a bejárat közelében, majd néhány m után, beljebb visszatorkollik abba. Az oldalágak visszatorkollásának környékén található a barlang alján és oldalfalán az enyhén málló, rozsdavöröses bazaltfelszín.

A barlang ma ismert, 6 m-es részének nagyobb hányada triász mészkőben alakult. Csak kb. 1,5–2 m²-nyi felület áll bazaltból, melynek szomszédságában metamorfizálódott a mészkő. A barlang alját laza, poros és köves törmelék alkotja. Az oldalágak visszatorkollásának környékén a főág alja kibontható törmelékdugó, melynek eltávolításával az üregrendszer további részei válnak majd hozzáférhetővé.

A barlangnak ritkasága miatt van jelentősége. Az általában karsztos, hévizes területnek ismert helyen különlegességnek számít az alig jegyzett, bazaltos barlang. Különleges a barlangot magába foglaló és eltérő keletkezésű kőzetek egymásmellettisége, egymásra való hatása. A barlang jelenleg bejárható része várhatóan kis feltáró munkával megnövelhető. A barlangleírás vázlatos, mert csak egyetlen, rövid látogatás alapján számolt be róla Eszterhás István, aki Budaligeti-bazaltos-barlang néven készítette el a barlang leírását.

IrodalomSzerkesztés

  • Dobosi Gábor – Horváth István: High- and low-pressure clinopyroxenes form alkali lamprophyres of the Velence and Buda Mountains, Hungary. Neues Jahrbuch für Mineralogie Abhandlungen, 1988. 158 /3/ 241–256. old.
  • A. Embey-Isztin – H. Dietrich – H. Poultidis: Petrology and geochemistry of periodite xenolits in alkali basalts form the Transdanubian Volcanic Region, West-Hungary. Journal of Petrology, 1989. (30.) 79–105. old.
  • A. Embey-Isztin – Dobosi Gábor – Noske-Fazekas G. – Árva-Soós E.: Petrology of a New Basalt Occurrence in Hungary. Mineralogy and Petrology, 1989. (40.) J. by Springer Verlag Wien. 183–196. old.
  • Eszterhás István: A Budaligeti-bazaltos-barlang. In: Eszterhás István szerk.: Az MKBT Vulkánszpeleológiai Kollektívájának Évkönyve 1993. Kézirat. 120–124. oldalak és három oldal fénykép. (A kézirat megtalálható a KvVM Barlang- és Földtani Osztályon.)
  • Eszterhás István: Magyarország nemkarsztos barlangjai. In: Eszterhás István szerk.: Lychnis. Szemelvények a vulkáni kőzetekben keletkezett barlangok kutatásáról. Kapolcs, 1994. 63. old.
  • Horváth István – Ódor L.: Alkaline ultrabasic rocks and associat silicocarbonatites in the NE part of the Transdanubian Mts. /Hungary/. Mineralia Slovaca, 1984. (16.) 115–119. old.
  • –: Az M0 Autóút nyugati szektor, 10. sz. főút – 1. sz. főút közötti szakasz építése, előzetes konzultáció. Kézirat. Budapest, 2010. november 12. 16., 24. old.

További információkSzerkesztés