Budapest II. kerülete

fővárosi kerület a budai oldalon

Budapest II. kerülete a Duna jobb partján, Budán fekszik. Északon a III. kerület, északkeleten Solymár, nyugaton Nagykovácsi és Budakeszi, délen a XII. kerület és az I. kerület, míg keleten a Duna által az V. kerület és a Margit-sziget határolja. A kerületnek jelenleg 33 városrésze van, Adyliget, Budakeszierdő egy része, Budaliget, Csatárka, Erzsébetliget, Erzsébettelek, Felhévíz, Gercse, Hársakalja, Hárshegy, Hűvösvölgy, Kővár, Kurucles, Lipótmező, Máriaremete, Nyék, Országút, Pálvölgy, Pasarét, Pesthidegkút-Ófalu, Petneházyrét, Remetekertváros, Rézmál, Rózsadomb, Szemlőhegy, Széphalom, Szépilona, Szépvölgy, Törökvész, Újlak egy része, Vérhalom, Víziváros egy része és Zöldmál. Jelentősebb terei többek között az Elvis Presley tér, Széll Kálmán tér, Széna tér és a Zsigmond tér. Jelentősebb parkjai többek között a Mechwart liget és a Millenáris Park. Főbb közlekedési csomópontjai a Széll Kálmán tér és a Margit híd, budai hídfő.

Budapest II. kerülete
A Mechwart liget a polgármesteri hivatallal
A Mechwart liget a polgármesteri hivatallal
Budapest II. kerülete címere
Budapest II. kerülete címere
Budapest II. kerülete zászlaja
Budapest II. kerülete zászlaja
Közigazgatás
TelepülésBudapest
VárosrészekAdyliget
Budakeszierdő (egy része)
Budaliget
Csatárka
Erzsébetliget
Erzsébettelek
Felhévíz
Gercse
Hársakalja
Hárshegy
Hűvösvölgy
Kővár
Kurucles
Lipótmező
Máriaremete
Nyék
Országút
Pálvölgy
Pasarét
Pesthidegkút-Ófalu
Petneházyrét
Remetekertváros
Rézmál
Rózsadomb
Szemlőhegy
Széphalom
Szépilona
Szépvölgy
Törökvész
Újlak (egy része)
Vérhalom
Víziváros (egy része)
Zöldmál
[1]
Alapítás ideje1873
Irányítószám1021 – 1029
Testvérvárosok
Lista
PolgármesterŐrsi Gergely (Momentum-DK-MSZP-Párbeszéd-LMP)[2]
Országgyűlési képviselőTordai Bence (független)
Hajnal Miklós (Momentum Mozgalom)
Népesség
Teljes népesség85 018 fő (2023. jan. 1.)[3]
Rangsorban7.
Népsűrűség2474 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület36,34 km²
Elhelyezkedése
Budapest II. kerülete (Budapest II. kerülete)
Budapest II. kerülete
Budapest II. kerülete
Pozíció Budapest II. kerülete térképén
é. sz. 47° 31′, k. h. 19° 01′Koordináták: é. sz. 47° 31′, k. h. 19° 01′
Budapest II. kerülete weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Budapest II. kerülete témájú médiaállományokat.

A II. kerület 1873. november 17-én jött létre Budapest megalapításakor. A kerület mai határait 1950-ben alakították ki, amikor is a kerülethez csatolták Pesthidegkutat, valamint jelentősen kitolták a határait.

A kerület területe 36,34 km², lakosainak száma a 2023-as becslés alapján 85 018 fő, illetve népsűrűsége 2340 fő/km², ezzel a fővárosi kerületek közül az ötödik legnagyobb területű kerülete, hetedik legnagyobb népességével rendelkező kerülete és a hetedik legritkábban lakott kerülete.

Buda északi részén terül el, északon és északkeleten a III. kerület, keleten a Duna folyam, azáltal a XIII. kerület és az V. kerület, délen az I. kerület és a XII. kerület határolja, míg nyugaton szomszédai Budakeszi, Nagykovácsi és Remeteszőlős, északnyugaton pedig Solymár. A II. kerület hegyes-dombos területen fekszik, egyedülálló módon közel a belvároshoz, így könnyen az ország egyik legelőkelőbb lakóövezetévé nőtte ki magát. Itt található többek között a Rózsadomb, Pasarét, Törökvész, Vérhalom vagy Kurucles. A kerület két jól elkülöníthető részből áll. Az északi (II/A kerület) és a déli rész között a Hűvösvölgy képez szűk átjárót. A Budai Tájvédelmi Körzet jelentős hányadát foglalja el, ahol szigorúan védett erdők, hegyek, növények találhatóak. Számos jelentős hegycsúcs található a kerületben, mint a Nagy-Hárs-hegy (454 m), Vihar-hegy (453 m), Felső-Kecske-hegy (443 m) vagy a Látó-hegy (376 m).

A kerület ütőeréül a Szilágyi Erzsébet fasorHűvösvölgyi útHidegkúti út útvonal, a Budakeszi út, illetve a Margit körút, Bem rakpart, Árpád fejedelem útja szolgál. A forgalmasabb utcák közé tartozik a Törökvész út, Bimbó út, Kapy út, Felső Zöldmáli út, Szépvölgyi út, Fillér utca, Pasaréti út, Pusztaszeri út, Gábor Áron utca, Kuruclesi út, Máriaremetei út, Nagykovácsi út, Ördögárok út. Tömegközlekedéssel a kerület minden pontja könnyen elérhető. A legnagyobb csomópontok a Széll Kálmán tér, ahol a 2-es metró és a 4-es, valamint a 6-os villamos is elérhető, illetve a II/A kerületet kiszolgáló hűvösvölgyi busz-, és villamos-végállomás. A kerület legfontosabb közlekedési eszköze a 61-es villamos Hűvösvölgy és a Móricz Zsigmond körtér között.

A kerület hivatalos jelképe a II. kerület címere, amely zöld alapon három ezüst és aranyszínű bükkfát, valamint három görög keresztet ábrázol, szimbolizálva a terület zöldövezeti jellegét, valamint az itt található számos apró városrész sokszínűségét. A címert Péri József készítette 2000-ben. A II. kerület zászlaján szintén az arany és a zöld szín dominál, bal felső sarkában a címer helyezkedik el.[4][5]

Történelem

szerkesztés

Római kor

szerkesztés

A régészeti leletek tanulsága szerint a terület már a római korban is lakott volt. Az 1. század közepétől kezdődően a térség meghódítása során a rómaiak a főbb útvonalak mentén katonai táborokat hoztak létre. Ezek közül egész Kelet-Pannoniában az első a mai II. kerület területén, a Vízivárosban jött létre, a Duna partján. Az első legionárius osztag, amely itt állomásozott, az ala I Hispanorum elnevezésű egység volt, ezt a következő évtizedekre az ala I Hispanorum Auriana váltotta le.

Miután északabbra felépült Aquincum, az erődítmény elsősorban a település déli oldalának védelmét szolgálta. A 2. század elején megszűnt a katonai funkció és egy kisebb polgári település épült fel itt, amelyet végül a 4. század második felében hagytak el. A régészeti helyszín feltárásakor több mint 1030 terra sigillatát találtak.[6] Kicsivel arrébb Szemlőhegyen az aquincumi katonaváros előkelőségei építették fel villáikat a 3. század második felében. Innen egy jelentős múmia sír került elő.[7]

Középkor

szerkesztés

A rómaiak távozása után a terület a honfoglalás korában is lakott volt, ezt bizonyítja egy, a kuruclesi dűlőn feltárt korabeli sírt.[8] A középkorban számos kisebb Buda-környéki település helyezkedett el a mai második kerület területén. Ezek egyike a Nyék nevű falu volt, itt épült fel a nyéki vadászkastély, amely valószínűleg Zsigmond uralkodása idején volt először a királyi vadászatok fő helyszíne. Mária királynő, a Jagelló-házi uralkodók, majd pedig Mátyás király is rendszeresen használták a palotakomplexumot,[9] és az 1480-as években itt élt a király anyja, Szilágyi Erzsébet is.[10]

Hidegkúton királyi trombitások kaptak földeket, az 1212-ben alapított Gercsében pedig vagyontalan paraszt-nemesek éltek. A román stílusú gercsei templom a 12. században épült föl a településen.[11] A mai kerület dunaparti részén a 12. században jött létre Felhévíz (másik nevén Budafelhévíz), amely a Császár Fürdő és a Lukács fürdő melegvízű forrásairól kapta nevét. A település a 15. század végén mezővárosi rangot kapott, majd idővel egyre jobban egybeépült Budával. Itt tartották a város legfontosabb vásárait is, a környező dombokon pedig szőlőt termesztettek. Idővel Felhévíz két negyede, Szentpéter külváros és Szentjakabfalva önálló településsé váltak.[12] A II. kerület történelmi örökségének fontos részét képezik a Szent Lőrinc monostor romjai is, a kolostort 1300 körül alapították pálos szerzetesek és 1381-től itt őrizték a rend névadójának, Remete Szent Pálnak csontjait is. 1526-ban egy fosztogató török csapat felgyújtotta monostort és az épülettel együtt megsemmisült annak értékes könyvtára is.[13]

A török kortól Budapest egyesítéséig

szerkesztés

Az oszmánok 1541-ben elfoglalták Budát, és a környező települések (Nyék, Gercse, Hidegkút, Felhévíz) az összecsapások hatására mind rohamos gyorsasággal elnéptelenedtek. A török kultúrának és építészetnek számos emléke maradt fönn a II. kerületben, a Rózsadombon álló Gül Baba türbéje egy harcos muszlim szerzetesnek állít emléket,[14] a Császár fürdőt és a Király fürdőt pedig Szokollu Musztafa budai pasa irányítása alatt építették meg.[15] A kerület mai területére is átnyúlt Buda egyik vegyesen balkáni, cigány, zsidó és magyar népességű külvárosa, a kettős fallal körülvett Varos.

A törökök kiűzése után Budát a belvárost jelentő Várra és az ezt körülvevő külvárosi városrészekre osztották fel, ezek közül három feküdt a kerület mai területén. Legészakabbra az Óbudával határos Újlak (németül:Neuftstit) jött létre az elpusztult Felhévíz helyén, itt katolikus német telepesek telepedtek le.[16] Az eleinte falusias jellegű Országút (németül: Landstrasse) városrész is ekkor alakult ki, lakói a Bécsbe vezető országútról nevezték el a településrészt és többnyire kereskedők voltak. Itt épült fel 1734-ben az ágoston rendi szerzetesek kolostora és a Budapest Országúti Szent István első vértanú templom, 1785 óta pedig ferencesek élnek itt.[17] A budai várhoz közeli Dunaparton kialakult a Víziváros, ami szintén egy soknemzetiségű településrész volt, a horvátok külön negyeddel rendelkeztek Horvátváros néven. A Vízivárosban a kapucinusok építettek kolostort és templomot 1687 és 1716 között.[18] 1761-ben készült el a ma is álló Budapest-Felsővízivárosi Szent Anna-plébániatemplom.[19]

Az 1838-as dunai árvíz súlyosan érintette a városrészeket. A 19. század végén a város gyors növekedésnek indult és azzal párhuzamosan, hogy a dombokon zajló szőlőtermesztést az 1880-90-es években megsemmisítette a filoxéria járvány,[20] megkezdődött a villák kiépülése a Rózsadombon, a Dunaparti rész pedig bérházakkal épült be. 1873 november 17-én Pest, Buda és Óbuda egyesülésével létrejött Budapest, ekkor történt meg a város kerületekre osztása, így létrejött a II. kerület, mint adminisztratív egység.

Modern történelem

szerkesztés

A második világháborúban Budapest ostroma során komoly harcok zajlottak le a kerületben. A szovjetek 1944. december 24-én nyomultak be a területre és január 30-án érték el a Margit körutat. A második kerületben zajlott le 1945. február 11-én a tragikus kimenetelű kitörés, amelynek során a német és magyar katonák Hűvösvölgyet próbálták elérni, hogy elmeneküljenek a szovjet ostromgyűrűből. Az összecsapások tömegek halálát okozták és hatalmas károkat okoztak az épületállományban.[21]

1950. január 1-én a kommunista vezetés döntésének értelmében kiterjesztették a főváros határait, létrehozva Nagy-Budapestet. A második kerülethez csatolták Pesthidegkutat,[22] és több helyen is átrajzolták a kerület határait. A Víziváros déli részét az I. kerülethez csatolták ezzel szemben északon jelentősen megnövelték a II. kerület területét, Újlak egy része, Szemlőhegy és Pálvölgy is a kerület részévé vált.

Az 1956-os forradalom során több fontos esemény is lejátszódott a kerületben, a Bem térről indult a lengyelek melletti szolidaritási tüntetésként kezdődő október 23-i tiltakozási hullám és később a szovjet invázió során itt zajlottak le a Széna téri harcok is.[23] A Borbolya utcában élt Nizsalovszky Endre jogtudós, aki 1956-ban a Magyar Tudományos Akadémia főtitkára lett Kodály Zoltán elnöklete mellett. A forradalom leverése után akadémiai és egyetemi tisztségeitől megfosztották, ugyanakkor tanácsadója lett közeli szomszédjának, Mansfeld Péternek. Mansfeld a megtorlások egyik legfiatalabb áldozata volt, nevét ma park őrzi a Borbolya utca közelében.[24]

A 21. század elején lezajlott a belvárosban található barnamezős ipari területek átalakítása, a Ganz Villamossági Művek telepei új funkciót kaptak, a Vízivárosban az Öntödei Múzeum,[25] a Millenárison pedig egy park jött létre a rozsdaövezet helyén.[26][27]

Polgármesterei

szerkesztés

A szocialista időkben a kerület vezetője a tanácselnök címet viselte.

Ciklus Név Jelölő szervezet(ek) Megjegyzés
1990–1994 Póta Gyula SZDSZ[28]
1994–1998 SZDSZ-MSZP[29]
1998–2002 Bencze B. György Fidesz-MDF[30]
2002–2006 Horváth Csaba MSZP-SZDSZ[31]
2006–2010 Láng Zsolt Fidesz-KDNP[32]
2010–2014 Fidesz-KDNP[33]
2014–2019 Fidesz-KDNP[34]
2019–2024 Örsi Gergely MomentumDKMSZPPMLMP[2]
2024– MSZPDKLMP-PMMomentum (új mandátuma 2024. október 1-től érvényes)

A 2019-es önkormányzati választás eredménye

szerkesztés
  • A polgármester-választás eredménye[35]
Jelölt neve Jelölő szervezet(ek) Szavazatok száma Szavazatok aránya
Örsi Gergely MomentumDKMSZPPárbeszédLMP 21 557 52,66%
Dr. Láng Zsolt Fidesz-KDNP 19 377 47,34%
Összesen 40 934 100%
  • A képviselő-testület összetétele a 2022-es időközi egyéni képviselő-választás után[36][37]
Párt Mandátumok Képviselő-testület
  MomentumDKMSZPPárbeszédLMPMMM 12 P                            
  FideszKDNP 8                              
  MKKP 1                              

Népesség

szerkesztés
Lakosságszám[38][39]
Év Népesség Átl. vált.(%)  
1870 21 693 —    
1880 24 471 1,20%
1890 30 527 2,21%
1900 40 738 2,89%
1910 41 530 0,19%
1920 49 698 1,80%
1930 57 472 1,45%
1941 72 659 2,13%
1949 79 474 1,12%
1960 94 722 1,60%
1970 102 985 0,84%
1980 107 292 0,41%
1990 102 665 −0,44%
2001 92 520 −0,95%
2011 87 744 −0,53%
2022 86 567 −0,12%

A II. kerület lakónépessége 2022. október 1-jén 86 567 fő volt, ami Budapest össznépességének 5,1%-át tette ki. A 2011-es népszámlálás óta 1177 fővel csökkent a kerület lakosság száma. Ebben az évben az egy km²-re jutó lakók száma, átlagosan 2382 ember volt. A II. kerület népesség korösszetétele igen kedvezőtlen. 2022-ben a kerület lakónépességének a 14,8%-a 14 évnél fiatalabb, míg a 65 éven felülieké 25,9% volt. 2022-ben a férfiaknál 80, a nőknél 82,8 év volt a születéskor várható átlagos élettartam. A legmagasabb befejezett iskolai végzettség szerint a diplomával rendelkezők élnek a legtöbben a kerületben 44 332 fő, utánuk következő nagy csoport az érettségi végzettséggel rendelkezők 19 274 fővel. 2022-ben a 6 évnél idősebb népesség 91,8%-nál volt internet elérési lehetősége. A népszámlálás adatai alapján a kerület lakónépességének 24,3%-a, mintegy 21 003 személy vallotta magát valamely kisebbséghez tartozónak. A kisebbségek közül német, kínai és ukrán nemzetiségűnek vallották magukat a legtöbben.

A 19. század utolsó harmadától a II. kerület lakosságszáma egyenletesen növekedett, egészen 1980-ig. A népesség növekedést még a második világháború sem volt képes megakasztani. A legtöbben 1980-ban éltek a kerületben 107 292 fő. A 80-as évektől, egészen napjainkig csökken a kerület népességszáma, ma már kevesebben laknak a II. kerületben, mint 1960-ban.

A 2022-es népszámlálási adatok szerint a magukat vallási közösséghez tartozónak valló II. kerületiek túlnyomó többsége római katolikusnak tartja magát. Emellett jelentős egyház a kerületben, még a református.

Iskolai végzettség

szerkesztés
Iskolai végzettség[40]
Általános iskolát nem végezte el
  
7882
Általános iskola
  
6847
Szakmunkás
  
2914
Érettségi
  
19274
Diploma
  
44332
A 2022. évi népszámlálás szerint.

A 2001-es népszámlálási adatok alapján, a II. kerületben a legmagasabb befejezett iskolai végzettség szerint a diplomával rendelkezők éltek a legtöbben 33 989 fővel. Második legnagyobb csoport az érettségi végzettséggel rendelkezőek voltak 28 668 fővel, utánuk következett az általános iskolai végzettséggel rendelkezők 14 004 fővel, az általános iskolai végzettséggel nem rendelkezők 8710 fővel, végül a szakmunkások 2739 fővel.[41]

A 2011-es népszámlálási adatok alapján, a II. kerületben a legmagasabb befejezett iskolai végzettség szerint a diplomával rendelkezők éltek a legtöbben 40 907 fővel. Második legnagyobb csoport az érettségi végzettséggel rendelkezőek voltak 23 000 fővel, utánuk következett az általános iskolai végzettséggel rendelkezők 8135 fővel, az általános iskolai végzettséggel nem rendelkezők 6122 fővel, végül a szakmunkások 3100 fővel.[42]

A 2022-es népszámlálási adatok alapján, a II. kerületben a legmagasabb befejezett iskolai végzettség szerint a diplomával rendelkezők éltek a legtöbben 44 332 fővel. Második legnagyobb csoport az érettségi végzettséggel rendelkezőek voltak 19 274 fővel, utánuk következett az általános iskolai végzettséggel nem rendelkezők 7882 fővel, az általános iskolai végzettséggel rendelkezők 6847 fővel, végül a szakmunkások 2914 fővel.[40]

Etnikai összetétel

szerkesztés
Jelentős nemzetiségi csoportok[43][44]
Nemzetiség Népesség (2022)
  Német 2263
  Kínai 863
  Francia 603
  Ukrán 514
  Dél-koreai 496

A 2001-es népszámlálás adatok szerint a kerület lakossága 92 520 fő volt, ebből 84 194 fő magyarnak vallotta magát. A kerület lakosságának a 8,5%-a vallotta magát valamely kisebbséghez tartozónak. Magyar állampolgársággal rendelkező nemzetiségiek száma 5635 fő, míg a magyar állampolgársággal nem rendelkezők száma 2209 fő volt. Az első három legnagyobb nemzetiségi csoport a kerületben a német (1934 fő), szlovák (311 fő) és a szerb (174 fő) volt. A cigányok aránya a népszámlálásokban szereplőnél lényegesen magasabb, akár három négyszerese is lehet.[45]

A 2011-es népszámlálás adatok szerint a kerület lakossága 87 744 fő volt, ebből 71 648 fő magyarnak vallotta magát. A kerület lakosságának a 15,7%-a vallotta magát valamely kisebbséghez tartozónak. Magyar állampolgársággal rendelkező nemzetiségiek száma 8810 fő, míg a magyar állampolgársággal nem rendelkezők száma 4921 fő volt. Az első három legnagyobb nemzetiségi csoport a kerületben a német (2307 fő), orosz (477 fő) és a cigány (259 fő) volt. 10 év alatt a legjelentősebben a németek és a cigányok száma nőtt.[46]

A 2022-es népszámlálás adatok szerint a kerület lakossága 86 567 fő volt, ebből 70 194 fő magyarnak vallotta magát. A kerület lakosságának a 26,6%-a vallotta magát valamely kisebbséghez tartozónak. Magyar állampolgársággal rendelkező nemzetiségiek száma 14 739 fő, míg a magyar állampolgársággal nem rendelkezők száma 6264 fő volt. Az első három legnagyobb nemzetiségi csoport a kerületben a német (2263 fő), kínai (863 fő) és a francia (603 fő) volt. 11 év alatt a legjelentősebben a kínaiak és az ukránok száma nőtt.[43]

Nemzetiségi eloszlás [47]
Időszak            
2001 91% 2,09% - - 0,03% -
2011 81,66% 2,63% 0,08% - 0,02% -
2022 81,09% 2,61% 1% 0,7% 0,59% 0,57%

II. kerületi székhellyel rendelkező legnagyobb 20 vállalat nettó árbevétel alapján.[48]

Közlekedés

szerkesztés

Metró- és HÉV-állomások a kerületben

szerkesztés
 
A Központi Statisztikai Hivatal Könyvtár Keleti Károly utcai bejárata

Kulturális intézmények

szerkesztés

A II. kerületben található Budapest egyik legnagyobb nyilvános könyvtára, a Központi Statisztikai Hivatal Könyvtár, amely 1897 óta nyilvános intézményként működik, és 2012 óta minden magyar állampolgár számára lehetővé teszi a kölcsönzést gyűjteményéből.

A kerületben 11 általános iskola, 2 zeneiskola, 10 óvoda és 6 gimnázium [49] működik állami finanszírozással. A speciális lakossági igények miatt jellemzően magasabb a magán és nemzetközi iskolák aránya. Korábban itt működött az International Business School (IBS) is.

Kerületi média

szerkesztés

Lakók és ingatlanpiac

szerkesztés

A II. kerület közterületei büszkélkedhetnek a legmagasabb értékövezeti átlaggal [50] Magyarországon (~9). A terület jóformán teljesen beépített, így az üres telkek igen magas árat ütnek meg.[forrás?]. A II/A kerületben viszont az egy fokkal alacsonyabb beépítettség miatt még találhatók alacsonyabb tartományban. A Rózsadomb villái mára közhelyszerűek, de a magas presztízsű rezidenciákon kívül nagy számú zöldövezeti, kertes társasházi lakás található a kerületben. A Hűvösvölgy utáni része (II/A) sokkal inkább amerikai-típusú, újonnan beépült előkelő kertvárosi övezet. Ide tartoznak Adyliget, Máriaremete, Remetekertváros, Budaliget és Pesthidegkút.

A II. kerületet főleg az 1990–2000-es években idetelepült felső- és felső-középosztálybeliek lakják, illetve az idősödő helybeli népesség. Jelentős külföldi népesség él a kerületben, és hasonlóan a XII. kerülethez, számos nagykövetség és konzulátus található a régi villákban.

Egészségügy

szerkesztés

A kerületben nincs nagy kórház, lakói jellemzően a XII. kerület közeli intézményeit látogatják. Ide tartozott a 2007-ben bezárt lipótmezei Országos Pszichiátriai és Neurológiai Intézet is. A kerületben működik a Pesthidegkúti Rendelőintézet, a Ferenc Kórház, a Budagyöngye Kórház, a Budai Gyermekkórház, az ORFI Klinika és számos magánklinika; kiemelkedőek a szájsebészeti és plasztikai sebészeti magánintézmények. 2010. március 26-a óta működik Pesthidegkúton az Országos Mentőszolgálat mentőállomása.

Vásárlási és szórakozási lehetőségek

szerkesztés

A kerületben számos bevásárló és szórakoztató központ található (Budagyöngye, Rózsakert, Rózsadomb Center, Stop Shop, Széphalom). Közülük is kiemelkedik a Széll Kálmán tér közelében lévő Mammut1Mammut2-komplexum, amely Budapest egyik legnagyobb bevásárlóközpontja.

A Rózsadomb lábánál, a Széll Kálmán térhez közel található a Millenáris Park, amely Budapesten egyedülálló kulturális-kiállító-szórakoztató központ számos csarnokkal és egy hatalmas parkkal.

Kerületi nevezetességek

szerkesztés
 
A Lukács fürdő kertje (2010)

Testvérvárosai

szerkesztés

Képgaléria

szerkesztés
  1. 94/2012. (XII. 27.) Főv. Kgy. rendelet, korábban Fővárosi Tanács 1990. (IX. 30.) 149. számú határozat
  2. a b Budapest II. kerületének polgármester-választási eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2024. május 11.)
  3. Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2023. október 30. (Hozzáférés: 2023. november 5.)
  4. Kerületünkről (magyar nyelven). Budapest Főváros II. Kerület Önkormányzata, 2019. szeptember 10. (Hozzáférés: 2021. január 18.)
  5. Kft, Wolters Kluwer Hungary: Budapest Főváros II. Kerületi Önkormányzat Képviselő-testületének 20/2011. (IV. 29.) rendelete - 1.oldal - Önkormányzati rendelettár (angol nyelven). net.jogtar.hu. (Hozzáférés: 2021. január 18.)
  6. Gabler Dénes: Terra sigillaták Aquincum legkorábbi táborából és annak helyén emelt későbbi római épületekből. (Hozzáférés: 2023. február 4.)
  7. Póczy Klára: A pannóniai késő császárkori múmiatemetkezések néhány tanulsága. (Hozzáférés: 2023. február 4.)
  8. Dr. Némethy Károly: Tanulmányok Budapest Múltjából 4 pp. 33. (Hozzáférés: 2023. február 4.)
  9. Vadászház a buda-nyéki lankákon. budaipolgar.hu, 2018. augusztus 27. (Hozzáférés: 2023. március 11.)
  10. C. Tóth Norbert: Hol lakott Szilágyi Erzsébet, amikor Budán élt? - Hozzászólás a nyéki királyi kúria történetéhez. (Hozzáférés: 2023. február 4.)
  11. Gercse, a körbezárt falu. www.budaipolgar.hu, 2013. március 19. (Hozzáférés: 2023. március 11.)
  12. Kubinyi András: Budafelhévíz topográfiája és gazdasági fejlődése. (Hozzáférés: 2023. március 11.)
  13. Szent Lőrinc monostor, Budaszentlőrinc ⋆ A pálos rend építészeti emlékei (magyar nyelven). A pálos rend építészeti emlékei. (Hozzáférés: 2023. március 11.)
  14. Papp Adrienn: A Gül baba-türbe a régész szemével. (Hozzáférés: 2023. március 11.)
  15. Sudár Balázs: Török fürdők a hódoltságban. (Hozzáférés: 2023. március 11.)
  16. A parttól a hegycsúcsig. www.budaipolgar.hu, 2021. június 8. (Hozzáférés: 2023. március 11.)
  17. Templom | Országúti Ferencesek. orszagutiferencesek.hu. (Hozzáférés: 2023. március 11.)
  18. Budavar » Víziváros (magyar nyelven). (Hozzáférés: 2023. március 11.)
  19. Felsővízivárosi Szent Anna plébánia – Magyar Katolikus Lexikon. lexikon.katolikus.hu. (Hozzáférés: 2023. március 11.)
  20. Csaba, Katona: A budapesti szőlőtermelés rövid története (magyar nyelven). Ujkor.hu, 2016. október 29. (Hozzáférés: 2023. március 11.)
  21. Budapest ostromának kezdete és vége. www.budaipolgar.hu, 2020. február 8. (Hozzáférés: 2023. március 11.)
  22. Pesthidegkútról évszámokban | Hidegkúti Históriák. www.hidegkutihistoria.hu. (Hozzáférés: 2023. március 11.)
  23. Eörsi László: SZÉNA TÉR, 1956. (Hozzáférés: 2023. március 12.)
  24. Emlékezés a méltatlanul mellôzött jogtudósra (magyar nyelven). Budai Polgár, XIX. évf. 20. sz., 8-9., 2010. október 1.. (Hozzáférés: 2024. március 13.)
  25. A legkisebb múzeumok nyomában – az Öntödei Múzeum (magyar nyelven). welovebudapest.com. (Hozzáférés: 2023. március 11.)
  26. A Millenáris története – Millenáris (amerikai angol nyelven). [2023. március 11-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2023. március 11.)
  27. Helytörténet (magyar nyelven). Budapest Főváros II. Kerület Önkormányzata, 2019. szeptember 10. (Hozzáférés: 2023. március 11.)
  28. Budapest II. kerületi polgármester-választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
  29. Budapest II. kerületének polgármester-választási eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2019. december 3.)
  30. Budapest II. kerületének polgármester-választási eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. március 6.)
  31. Budapest II. kerületének polgármester-választási eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. március 6.)
  32. Budapest II. kerületének polgármester-választási eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. március 6.)
  33. Budapest II. kerületének polgármester-választási eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2020. március 6.)
  34. Budapest II. kerületének polgármester-választási eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2019. december 4.)
  35. https://www.valasztas.hu/telepules-adatlap_onk2019?p_p_id=onkeredmenyadatok_WAR_nvinvrportlet&p_p_lifecycle=0&p_p_state=normal&p_p_mode=view&_onkeredmenyadatok_WAR_nvinvrportlet_tabId=tab2&_onkeredmenyadatok_WAR_nvinvrportlet_teltip=1&p_r_p__prpVlId=294&p_r_p__prpVltId=687&p_r_p__prpTelepulesKod=002&p_r_p__prpMegyeKod=01&_onkeredmenyadatok_WAR_nvinvrportlet_jelolesTipus=1
  36. https://www.valasztas.hu/telepules-adatlap_onk2019?p_p_id=onkeredmenyadatok_WAR_nvinvrportlet&p_p_lifecycle=1&p_p_state=normal&p_p_mode=view&_onkeredmenyadatok_WAR_nvinvrportlet_tabId=tab1&p_r_p__prpVlId=294&p_r_p__prpVltId=687&p_r_p__prpTelepulesKod=002&p_r_p__prpMegyeKod=01#_onkeredmenyadatok_WAR_nvinvrportlet_tableTop
  37. https://www.valasztas.hu/helyi-onkormanyzati-valasztasok/budapest-ii.-kerulet-20221002?p_p_id=eredmenyadatok_WAR_nvinvrportlet&p_p_lifecycle=0&p_p_state=normal&p_p_mode=view&_eredmenyadatok_WAR_nvinvrportlet_evkSzam=2&_eredmenyadatok_WAR_nvinvrportlet_telepulesKod=002&_eredmenyadatok_WAR_nvinvrportlet_megyeKod=01&_eredmenyadatok_WAR_nvinvrportlet_vlId=352&_eredmenyadatok_WAR_nvinvrportlet_valaltipKod=4
  38. https://www.ksh.hu/nepszamlalas/docs/tablak/teruleti/01/01_4_1_1_1.xls XLS
  39. <https://nepszamlalas2022.ksh.hu/adatbazis/#/table/WBS003/N4IgFgpghgJiBcBtEAVAogGQPoGUBaWAggCKEogC6ANCAM4CWMECy6ASgKrYDiaA8gFZKNWhADGAF3oB7AHYtUASQCyaLAAU0bRX2LCQAM3oAbCRABOtBKADW9WXHghlUAA4gaEWRPP0IVpFYtLixeQQ9be0cQHAgJDxAANyhjAFd_BQAGTIAmSgBfalYVNU1tXQiQOwcEGLiE5LSMpBAc3LyKQqog7HwiUnIqSJqnWPiaRvSA5AA5NFVcNAANAopO_KA===
  40. a b https://nepszamlalas2022.ksh.hu/adatbazis/#/table/WBS003/N4IgFgpghgJiBcBtEAVAogGQPoGUBaWAggCKEogC6ANCAM4CWMECy6ASgKrYDiaA8gFZKNWhADGAF3oB7AHYtUASQCyaLAAU0bRX2LCQAM3oAbCRABOtBKADW9WXHghlUAA4gaEWRPP0IVpFYtLixeQQ9be0cQHAgJDxAANyhjAFd_BQAGTIAmSgBfalYVNU1tXQiQOwcEGLiE5LSMpBAc3LyKQqog7HwiUnIqSJqnWPiaRvSA5AxFHABpAEYE2YW8mlX5gGYVufmAFl2FoQ29gDlCdQKKTvygA=
  41. https://nepszamlalas2022.ksh.hu/adatbazis/#/table/WBS003/N4IgFgpghgJiBcBtEAVAogGQPoGUBaWAggCKEogC6ANCAM4CWMECy6ASgKrYDiaA8gFZKNWhADGAF3oB7AHYtUASQCyaLAAU0bRX2LCQAM3oAbCRABOtBKADW9WXHghlUAA4gaEWRPP0IVpFYtLixeQQ9be0cQHAgJDxAANyhjAFd_BQAGTIAmSgBfalYVNU1tXQiQOwcEGLiE5LSMpBAc7IBGAqLUTFwCEjJK6ujY-JpG9IDkDEUcAGlOmhn5vKXZuYBmBOW5gBZt9aE1-YA5QnUuinz8oA
  42. https://nepszamlalas2022.ksh.hu/adatbazis/#/table/WBS003/N4IgFgpghgJiBcBtEAVAogGQPoGUBaWAggCKEogC6ANCAM4CWMECy6ASgKrYDiaA8gFZKNWhADGAF3oB7AHYtUASQCyaLAAU0bRX2LCQAM3oAbCRABOtBKADW9WXHghlUAA4gaEWRPP0IVpFYtLixeQQ9be0cQHAgJDxAANyhjAFd_BQAGTIAmSgBfalYVNU1tXQiQOwcEGLiE5LSMpBAczIBGdoKi1ExcAhIySuro2PiaRvSA5AxFHABpLppZhbzlufmAZgSV-YAWHY2hdYWAOUJ1bop8_KA===
  43. a b https://nepszamlalas2022.ksh.hu/adatbazis/#/table/WBS003/N4IgFgpghgJiBcBtEAVAogGQPoGUBaWAggCKEogC6ANCAM4CWMECy6ASgKrYDiaA8gFZKNWhADGAF3oB7AHYtUASQCyaLAAU0bRX2LCQAM3oAbCRABOtBKADW9WXHghlUAA4gaEWRPP0IVpFYtLixeQQ9be0cQHAgJDxAANyhjAFd_BQAGTIAmSgBfalYVNU1tXQiQOwcEGLiE5LSMpBAc7IBGAqLUTFwCEjJK6ujY-JpG9IDkADk0VVw0AA0EgCE0biwACQ5V9awVnZo1je5FXZO2c6wAYUujvfU-K94rwjuQY9wMK44AaSucGgrmwnvcNpwAf8wVhQR89tNCFc9DQAGJ8d4I8gUQrY_JAA
  44. https://telex.hu/belfold/2023/11/02/budapest-kulfoldi-lakosok-szama-ksh-nepszamlalas
  45. https://nepszamlalas2022.ksh.hu/adatbazis/#/table/WBS003/N4IgFgpghgJiBcBtEAVAogGQPoGUBaWAggCKEogC6ANCAM4CWMECy6ASgKrYDiaA8gFZKNWhADGAF3oB7AHYtUASQCyaLAAU0bRX2LCQAM3oAbCRABOtBKADW9WXHghlUAA4gaEWRPP0IVpFYtLixeQQ9be0cQHAgJDxAANyhjAFd_BQAGTIAmSgBfalYVNU1tXQiQOwcEGLiE5LSMpBAc7IBGAqLUTFwCEjJK6ujY-JpG9IDkADk0VVw0AA0EgCE0biwACQ5V9awVnZo1je5FXZO2c6wAYUujvfU-K94rwjuQY9wMK44AaSucGgrmwnvcNpwAf8wVhQR89tNCFc9DQAGJ8d4I8gUQrY_JAA
  46. https://nepszamlalas2022.ksh.hu/adatbazis/#/table/WBS003/N4IgFgpghgJiBcBtEAVAogGQPoGUBaWAggCKEogC6ANCAM4CWMECy6ASgKrYDiaA8gFZKNWhADGAF3oB7AHYtUASQCyaLAAU0bRX2LCQAM3oAbCRABOtBKADW9WXHghlUAA4gaEWRPP0IVpFYtLixeQQ9be0cQHAgJDxAANyhjAFd_BQAGTIAmSgBfalYVNU1tXQiQOwcEGLiE5LSMpBAczIBGdoKi1ExcAhIySuro2PiaRvSA5AA5NFVcNAANBIAhNG4sAAkONY2sVd2adc3uRT3TtgusAGEr4_31Pmvea8J7kBPcDGuOAGlrjg0Nc2M8HptOICAeCsGDPvsZoRrnoaAAxPgfRHkCiFHH5IA===
  47. https://nepszamlalas2022.ksh.hu/adatbazis/#/table/WBS003/N4IgFgpghgJiBcBtEAVAogGQPoGUBaWAggCKEogC6ANCAM4CWMECy6ASgKrYDiaA8gFZKNWhADGAF3oB7AHYtUASQCyaLAAU0bRX2LCQAM3oAbCRABOtBKADW9WXHghlUAA4gaEWRPP0IVpFYtLixeQQ9be0cQHAgJDxAANyhjAFd_BQAGTIBGSgBfalYVNU1tXQiQOwcEGLiE5LSMpBAAJmy8ikKqIOx8IlJyKkiap1j4mkb0gOQAOTRVXDQADQSAITRuLAAJDnXNrDW9mg2t7kV9s7ZLrABha5OD9T4b3hvCB5BT3AwbjgBpG44NA3NgvR5bThAwEQrDgr4HWaEG56GgAMT4nyR5C6FC6-SAA=
  48. https://www.opten.hu/dijtalan-szolgaltatasok/cegtarlight
  49. Közoktatási Információs Iroda Közoktatási Információs Iroda]
  50. Budapest Portál. [2005. március 5-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2007. augusztus 13.)
  51. a b c d Testvérvárosaink | Budapest Főváros II. Kerület Önkormányzata. (Hozzáférés: 2022. február 27.)
  • Budapest Teljes Utcanévlexikona (Sprinter Kiadó, 2003)

Kapcsolódó szócikkek

szerkesztés

További információk

szerkesztés