Budapest XV. kerülete
Budapest XV. kerülete a Duna bal partján, a pesti oldal északi részén fekvő kerületek egyike.
| Budapest XV. kerülete (Rákospalota-Pestújhely-Újpalota) | |||
 | |||
| Újpalota | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Település | Budapest | ||
| Városrészek |
Pestújhely Rákospalota Újpalota [1] | ||
| Irányítószám | 1151-1158 | ||
| Testvérvárosok | Lista
| ||
| Polgármester | Németh Angéla | ||
| Országgyűlési képviselő | Hajdu László (DK) | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 79 675 fő (2019. jan. 1.)[2] +/- | ||
| Népsűrűség | 2991 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Terület | 26,94 km² | ||
| Elhelyezkedése | |||
 Budapest XV. kerülete (Rákospalota-Pestújhely-Újpalota)
Pozíció Budapest térképén
| |||
| é. sz. 47° 33′ 44″, k. h. 19° 07′ 56″Koordináták: é. sz. 47° 33′ 44″, k. h. 19° 07′ 56″ | |||
| Budapest XV. kerülete (Rákospalota-Pestújhely-Újpalota) weboldala | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Budapest XV. kerülete (Rákospalota-Pestújhely-Újpalota) témájú médiaállományokat. | |||
FekvéseSzerkesztés
Északon Fót, északkeleten Csömör, délkeleten Budapest XVI. kerülete, délnyugaton Budapest XIV. kerülete, nyugaton Budapest IV. kerülete határolja.
TörténeteSzerkesztés
A Nyír, később Palota nevű falu dombhátra épült a Szilas-patak mentén. Legrégebbi építészeti emlék az 1200-as évek körül épült templomának romjai, amelyek az 1735-ben felépített Kossuth utcai római katolikus műemléktemplom alapjainak részét képezik. Mellette egy 14-17. század között működő temetőt is sikerült feltárni. A falu első ismert birtokosa Lóránd ispán, 1347-ben választott budai bíró, kinek családja a 15. századig birtokolja Palotát, 1638-ban az Újfalusyaké lesz a falu. A törökök kiűzése és a Rákóczi-szabadságharc alatt a település többször elnéptelenedett, de mindig újra benépesült. 1749-től a galánthai Fekete család tulajdona lesz a terület, majd elszegényedésük után, a 19. század elejétől a Károlyi családé.
Számos más fővároskörnyéki település mellett 1950. január 1-jével csatolták Budapesthez Rákospalota megyei várost és Pestújhely nagyközséget, melyekből a kerület létrejött, ugyanakkor az addig Rákospalotához tartozott Istvántelek az Újpestből alakult IV. kerület része lett.
1968 és 1977 között felépült Újpalota, a főváros egyik legnagyobb lakótelepe.
NépességSzerkesztés
| Év | Népesség | Átl. vált.(%) |
|---|---|---|
| 1870 | 2 948 | — |
| 1880 | 3 583 | 1,95% |
| 1890 | 5 478 | 4,25% |
| 1900 | 10 682 | 6,68% |
| 1910 | 28 437 | 9,79% |
| 1920 | 40 127 | 3,44% |
| 1930 | 52 239 | 2,64% |
| 1941 | 58 336 | 1,00% |
| 1949 | 56 496 | −0,40% |
| 1960 | 61 558 | 0,78% |
| 1970 | 62 664 | 0,18% |
| 1980 | 112 810 | 5,88% |
| 1990 | 95 593 | −1,66% |
| 2001 | 85 232 | −1,04% |
| 2011 | 79 645 | −0,68% |
| 2017 | 80 061 | 0,09% |
JelképeiSzerkesztés
A címeren csúcsos zöld pajzstalpon, középen aranymázas búzakalásszal kettéosztott pajzsmezőben egy-egy szimmetrikusan elhelyezkedő, kifelé fordított ezüst mázas ekevas látható. A címerpajzsot jobbról olajfaág, balról cserfaág övezi.
A kerület zászlaja, illetve lobogója 2m x 1m-s méretű fekvő téglalap alapon, a zászlórúdtól kezdődően egyenlő szélességű fehér-világoskék-fehér-világoskék színnel függőlegesen csíkozott sávokból áll, amelyet a középső világoskék-fehér sávban az önkormányzat csúcsos pajzstalpon álló címere díszíti.[4]
LátnivalókSzerkesztés
A múzeum Rákospalotán a Kossuth utcában egy városképileg védett iskolaépületben létesült 1960-ban, majd 1984-ben az épület rossz műszaki állapota miatt a múzeumot bezárták. 1991 novemberében, miután átköltöztették Pestújhelyre, újranyitott az intézmény. A gyűjtemény a területen lakó palócság néprajzi kiállítását és egy képtárat foglal magába, benne Madarász Viktor festőművész hagyatékát. 2006-tól rendszeresen otthona az évente május-június környékén megrendezett egynapos Kerti Tárlatnak, ahol a kerület neves képző- és iparművészei kiállítanak.
- Városháza a Hubay Jenő téren
A XX. század elején még kis falunak számító Rákospalotán vigadónak, szórakoztató központnak szánták az 1912-ben felépített városháza épületét. A Vigadót 1912-ben építtette Feith Gábor, egy tehetős helyi vállalkozó, aki számos nagy nevű épület, így a Közvágóhíd és a régi Fóti úti zsinagóga kivitelezője is volt. Az eredetileg szórakoztató központnak szánt épületben nyitásakor étterem, kávéház, táncterem is helyet kapott. Közigazgatási szerepét 1923-ban töltötte be először. Ezzel a község egy minden irányból jól megközelíthető, megfelelő nagyságú községházához jutott, amely azóta is otthont ad a hivataloknak. Ezzel a község egy minden irányból jól megközelíthető, megfelelő nagyságú községházához jutott, amely azóta is otthont ad a hivataloknak. Az 1933-as, a fénykort jelentő vagyonmérleg szerint a községházán kívül mindössze egy emeletes bérház, egy leventeotthon, három üres telek, a temető és a Hősök szobra tartozott a tulajdonába. Bevételeik elég szerények voltak, legjelentősebb részét a pótadók jelentették. A második világháborút követően a községet a többi peremvidékkel együtt a fővároshoz csatolták, és a közigazgatás is központi irányításúvá vált. Néhány évvel ezelőtt felújították és bővítették az épületet, amelynek főbejárata a Bocskai utcába került át.[5]
- Újpalotai Magasház - víztoronyház
Az Újpalotai Magasház kellő távlatból nézve ikon-szerűen emelkedik ki az újpalotai lakótelep öt- és tízemeletes paneljainak tengeréből. A tizenöt emeletes torony nem csak mérete okán, hanem egyedi építészeti és mérnöki megoldásai miatt is figyelemre méltó. A hetvenes évek első felében felépült újpalotai lakótelep vízellátását ugyanis úgy látszott a legegyszerűbbnek megoldani, hogy a maximum tízemeletesek közé építenek egy másfélszer magasabb toronyházat, a tetején víztartállyal.[6] Az épület fiatal kora ellenére még a védetté nyilvánítása is felmerült. Ez a legmagasabb lakóház egész Budapesten (országosan a harmadik). Egy komplett víztorony van benne, ami azonban ma már nem működik.[7] A generáltervező Tervezésfejlesztési és Típustervező Intézet (TTI) és a víztorony okán tervező Mélyépterv mérnökcsapata a kor jeles építészével, Tenke Tiborral egészült ki, aki az épület építészeti megjelenéséért felelt. A ház aránylag rövid idő, egy év alatt épült fel 1975-ben. A paneles építésmód miatt (is) sematikus lakótelepi házak közül már pusztán építéstechnológiája miatt is kilóg a toronyház, ugyanis csúszózsalut alkalmaztak; ez, hasonlóan a budafoki magasházakhoz, itt is egyedi megjelenést kölcsönöz, az építésmód sajátosságaiból fakadó építészeti jegyek (a házon végigfutó, függőleges pengeélek, szabadabb - esetenként íves - alaprajzi formálás, a panelhézagok elmaradása miatti egységes, monolitikus tömbszerűség) egyedi építészeti arculat megteremtésére adtak lehetőséget Tenke számára.[6]
KözéleteSzerkesztés
Országgyűlési képviselőkSzerkesztés
- László Tamás (Fidesz) (2014–2018)
- Hajdu László (DK) (2018 óta)
PolgármesterekSzerkesztés
- 1990-1994: Czibik Tamás (SZDSZ)
- 1994-1996: Czibik Tamás (SZDSZ)[8]
- 1996-1998: Hajdu László (MSZP)
- 1998-2002: Hajdu László (MSZP)
- 2002-2006: Hajdu László (MSZP)
- 2006-2010: Hajdu László (MSZP)
- 2010-2014: László Tamás (Fidesz)
- 2014-2018: Hajdu László (DK)
- 2018- : Németh Angéla (RÁTE)
Díszpolgárok és ismert személyekSzerkesztés
A kerület díszpolgári címét 2012 óta minden év október 23-án adják át, évente legfeljebb két személynek. A cím posztumusz is adományozható.[9]
Fontosabb közutak és csomópontokSzerkesztés
- M3 autópálya bevezető szakasza,
- Fő út
- Szentmihályi út
- Nyírpalota út[10]
- Kolozsvár utca
- Rákos út
- Fő tér
- Hubay Jenő tér
- Sztárai Mihály tér
- Kossuth utca
Kerületi médiaSzerkesztés
- Toronyhír – újpalotai, interneten megjelenő újság [1]
- XVMEDIA, a kerület hírmondója (Életképek újság, XVTV) [2]
- Helyem Házam Palotám helytörténeti folyóirat 2015-től [3]
KultúraSzerkesztés
- Művészetoktatás:
- Hubay Jenő Alapfokú Művészetoktatási Intézmény és Pedagógiai Szakkönyvtár [4]
- Könyvtárak:
- A Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár[5] három kerületi tagkönyvtára
- Művelődési házak:
TestvérvárosaiSzerkesztés
Liesing, Bécs XXIII. kerülete, Ausztria
Berlin X. kerülete, Németország
Murakirály, Horvátország
Kassa, Szlovákia
Maroshévíz, Románia- Obervellach, Ausztria
Sanming, Kína- Bukarest I. kerülete, Románia
KépgalériaSzerkesztés
Az Ázsia center légifotója
Templom madártávlatból
Kossuth tér
A nagytemplom a levegőből
Látkép
A Pólus Center
A sportpálya
JegyzetekSzerkesztés
- ↑ 94/2012. (XII. 27.) Főv. Kgy. rendelet, korábban Fővárosi Tanács 1990. (IV. 10.) 75., 76. számú határozat.
- ↑ Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2019. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2019. augusztus 14.
- ↑ Magyar települések lakosságszámának alakulása. Magyarország. (Hozzáférés: 2018. január 1.)
- ↑ http://www.bpxv.hu/rendeletek/311999.doc Archiválva 2014. június 30-i dátummal a Wayback Machine-ben - Budapest Főváros XV. Kerület Rákospalota, Pestújhely, Újpalota Önkormányzat Képviselő-testületének 31/1999. (XI. 1.) ök. rendelete az Önkormányzat jelképei, valamint a Rákospalota, Pestújhely, Újpalota név használatáról
- ↑ Gazsó Rita: A rákospalotai városháza Archiválva 2014. november 8-i dátummal a Wayback Machine-ben - Magyar Nemzet 2001. december 7.
- ↑ a b Mészáros Ábel: Magasház Újpalotán - Late Modern blog 2009. június 3.
- ↑ Rátonyi Gábor Tamás (Palotabarát): Az újpalotai magasház - víztoronyház - XV. kerületi blog 2013. augusztus 19.
- ↑ Budapest XV. kerületének települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2019. december 3.)
- ↑ 2012. évi 24/2012. (VI.6.). önkormányzati rendelet Az önkormányzat által alapított elismerések adományozásáról (Hozzáférés ideje: 2017. július 12.)
- ↑ 94/2012. (XII. 27.) Főv. Kgy. rendelet a közterület- és városrésznevek megállapításáról, azok jelöléséről, valamint a házszám-megállapítás szabályairól, 2. melléklet. (Hozzáférés: 2018. július 15.)
ForrásSzerkesztés
- Budapest Teljes Utcanévlexikona (Sprinter Kiadó, 2003)