Wikipédia

Budapest XV. kerülete

Budapest közigazgatási egysége

Budapest XV. kerülete a pesti oldal északi részén fekvő kerületek egyike.

Budapest XV. kerülete (Rákospalota-Pestújhely-Újpalota)
Újpalota központja a híres Víztoronyházzal
Újpalota központja a híres Víztoronyházzal
Budapest XV. kerülete (Rákospalota-Pestújhely-Újpalota) címere
Budapest XV. kerülete (Rákospalota-Pestújhely-Újpalota) címere		 Budapest XV. kerülete (Rákospalota-Pestújhely-Újpalota) zászlaja
Budapest XV. kerülete (Rákospalota-Pestújhely-Újpalota) zászlaja
Közigazgatás
Település Budapest
Városrészek Pestújhely
Rákospalota
Újpalota
[1]
Irányítószám 1151-1158
Testvérvárosok
Lista
Polgármester Cserdiné Németh Angéla (Momentum-MSZP-DK-Párbeszéd-LMP)[2]
Országgyűlési képviselő Hajdu László (DK)
Népesség
Teljes népesség79 675 fő (2019. jan. 1.)[3] +/-
Népsűrűség2 957,5 fő/km²
Terület26,94 km²
Elhelyezkedése
Budapest XV. kerülete (Rákospalota-Pestújhely-Újpalota) (Budapest XV. kerülete)
Budapest XV. kerülete (Rákospalota-Pestújhely-Újpalota)
Budapest XV. kerülete (Rákospalota-Pestújhely-Újpalota)
Pozíció Budapest XV. kerülete térképén
é. sz. 47° 33′ 32″, k. h. 19° 07′ 010″Koordináták: é. sz. 47° 33′ 32″, k. h. 19° 07′ 010″
Budapest XV. kerülete (Rákospalota-Pestújhely-Újpalota) weboldala

FekvéseSzerkesztés

Északon Fót, északkeleten Csömör, délkeleten Budapest XVI. kerülete, délnyugaton Budapest XIV. kerülete, nyugaton Budapest IV. kerülete határolja.

TörténeteSzerkesztés

A Nyír, később Palota nevű falu dombhátra épült a Szilas-patak mentén. Legrégebbi építészeti emlék az 1200-as évek körül épült templomának romjai, amelyek az 1735-ben felépített Kossuth utcai római katolikus műemléktemplom alapjainak részét képezik. Mellette egy 14-17. század között működő temetőt is sikerült feltárni. A falu első ismert birtokosa Lóránd ispán, 1347-ben választott budai bíró, kinek családja a 15. századig birtokolja Palotát, 1638-ban az Újfalusyaké lesz a falu. A törökök kiűzése és a Rákóczi-szabadságharc alatt a település többször elnéptelenedett, de mindig újra benépesült. 1749-től a galánthai Fekete család tulajdona lesz a terület, majd elszegényedésük után, a 19. század elejétől a Károlyi családé.

Számos más fővároskörnyéki település mellett 1950. január 1-jével csatolták Budapesthez Rákospalota megyei várost és Pestújhely nagyközséget, melyekből a kerület létrejött, ugyanakkor az addig Rákospalotához tartozott Istvántelek az Újpestből alakult IV. kerület része lett.

1969 és 1978 között felépült Újpalota, a főváros egyik legnagyobb lakótelepe.

NépességSzerkesztés

Lakosságszám[4]
Év Népesség Átl. vált.(%)  
1870 2 948 —    
1880 3 583 1,95%
1890 5 478 4,25%
1900 10 682 6,68%
1910 28 437 9,79%
1920 40 127 3,44%
1930 52 239 2,64%
1941 58 336 1,00%
1949 56 496 −0,40%
1960 61 558 0,78%
1970 62 664 0,18%
1980 112 810 5,88%
1990 95 593 −1,66%
2001 85 232 −1,04%
2011 79 645 −0,68%
2017 80 061 0,09%
2019 79 675 −0,24%

JelképeiSzerkesztés

A címeren csúcsos zöld pajzstalpon, középen aranymázas búzakalásszal kettéosztott pajzsmezőben egy-egy szimmetrikusan elhelyezkedő, kifelé fordított ezüst mázas ekevas látható. A címerpajzsot jobbról olajfaág, balról cserfaág övezi.

A kerület zászlaja, illetve lobogója 2:1-arányú fekvő téglalap alapon, a zászlórúdtól kezdődően egyenlő szélességű fehér-világoskék-fehér-világoskék színnel függőlegesen csíkozott sávokból áll, amelyet a középső világoskék-fehér sávban az önkormányzat csúcsos pajzstalpon álló címere díszíti.[5]

LátnivalókSzerkesztés

A múzeum Rákospalotán a Kossuth utcában egy városképileg védett iskolaépületben létesült 1960-ban, majd 1984-ben az épület rossz műszaki állapota miatt a múzeumot bezárták. 1991 novemberében, miután átköltöztették Pestújhelyre, újranyitott az intézmény. A gyűjtemény a területen lakó palócság néprajzi kiállítását és egy képtárat foglal magába, benne Madarász Viktor festőművész hagyatékát. 2006-tól rendszeresen otthona az évente május-június környékén megrendezett egynapos Kerti Tárlatnak, ahol a kerület neves képző- és iparművészei kiállítanak.

A XX. század elején még kis falunak számító Rákospalotán vigadónak, szórakoztató központnak szánták az 1912-ben felépített városháza épületét. A Vigadót 1912-ben építtette Feith Gábor, egy tehetős helyi vállalkozó, aki számos nagy nevű épület, így a Közvágóhíd és a régi Fóti úti zsinagóga kivitelezője is volt. Az eredetileg szórakoztató központnak szánt épületben nyitásakor étterem, kávéház, táncterem is helyet kapott. Közigazgatási szerepét 1923-ban töltötte be először. Ezzel a község egy minden irányból jól megközelíthető, megfelelő nagyságú községházához jutott, amely azóta is otthont ad a hivataloknak. Az 1933-as, a fénykort jelentő vagyonmérleg szerint a községházán kívül mindössze egy emeletes bérház, egy leventeotthon, három üres telek, a temető és a Hősök szobra tartozott a tulajdonába. Bevételeik elég szerények voltak, legjelentősebb részét a pótadók jelentették. A második világháborút követően a községet a többi peremvidékkel együtt a fővároshoz csatolták, és a közigazgatás is központi irányításúvá vált. Néhány évvel ezelőtt felújították és bővítették az épületet, amelynek főbejárata a Bocskai utcába került át.[6]

Az Újpalotai Magasház kellő távlatból nézve ikon-szerűen emelkedik ki az újpalotai lakótelep öt- és tízemeletes paneljainak tengeréből. A tizenöt emeletes torony nem csak mérete okán, hanem egyedi építészeti és mérnöki megoldásai miatt is figyelemre méltó. A hetvenes évek első felében felépült újpalotai lakótelep vízellátását ugyanis úgy tűnt a legegyszerűbbnek megoldani, hogy a maximum tízemeletesek közé építenek egy másfélszer magasabb toronyházat, a tetején víztartállyal.[7] Az épület fiatal kora ellenére még a védetté nyilvánítása is felmerült. Ez a legmagasabb lakóház egész Budapesten, (országosan a harmadik). Egy komplett víztorony van benne, ami azonban ma már nem működik.[8] A generáltervező Tervezésfejlesztési és Típustervező Intézet (TTI) és a víztorony okán tervező Mélyépterv mérnökcsapata a kor jeles építészével, Tenke Tiborral egészült ki, aki az épület építészeti megjelenéséért felelt. A ház aránylag rövid idő, egy év alatt épült fel 1975-ben. A paneles építésmód miatt (is) sematikus lakótelepi házak közül már pusztán építéstechnológiája miatt is kilóg a toronyház, ugyanis csúszózsalut alkalmaztak; ez, hasonlóan a budafoki magasházakhoz, itt is egyedi megjelenést kölcsönöz, az építésmód sajátosságaiból fakadó építészeti jegyek (a házon végigfutó, függőleges pengeélek, szabadabb - esetenként íves - alaprajzi formálás, a panelhézagok elmaradása miatti egységes, monolitikus tömbszerűség) egyedi építészeti arculat megteremtésére adtak lehetőséget Tenke számára.[7]

KözéleteSzerkesztés

PolgármestereiSzerkesztés

Név Jelölő szervezet Időszak Források
Czibik Tamás SZDSZ 1990–1996 Az 1990-es választás eredményei: [9]
Az 1994-es választás eredményei: [10]
Hajdu László MSZP 1996–2010 Az 1996-os időközi választás eredményei: [11]
Az 1998-as választás eredményei: [12]
A 2002-es választás eredményei: [13]
A 2006-os választás eredményei: [14]
László Tamás Fidesz 2010–2014 A 2010-es választás eredményei: [15]
Hajdu László DK 2014–2018 A 2014-es választás eredményei: [16]
Cserdiné Németh Angéla RÁTE-Szolidaritás 2018– A 2018-as időközi választás eredményei: [17]
DK A 2019-es választás eredményei: [2][18]

A kerületben a rendszerváltás óta eddig kétszer kellett időközi polgármester-választást tartani, 1996-ban és 2018. szeptember 30-án.[17] Az előbbi oka és részletes eredményei még tisztázást igényelnek, utóbbira viszont azért került sor, mert az addigi polgármester parlamenti mandátumot szerzett, ami összeférhetetlennek minősült a polgármesteri tisztséggel.[19][20]

Képviselő-testületSzerkesztés

A képviselő-testület összetétele a 2019-es önkormányzati választás után:

Párt Mandátumok Jelenlegi képviselő-testület Források
  Momentum–DK–MSZP–PM–LMP–RÁTE–Szolidaritás–MMM–Jobbik 15 P                             [21]
  Fidesz–KDNP 5                              
  MKKP 1                              

Országgyűlési képviselőkSzerkesztés

A régi választójogi törvény, az 1989. évi XXXIV. törvény hatálya alatt a kerület két választókerülethez tartozott, a Budapest 6. és 23. számú választókerületekhez.[22]

Régi Budapest 6. számú választókerület[23]

Régi Budapest 23. számú választókerület[24]

Jelenleg a 2011. évi CCIII. törvény értelmében - a IV. kerület egyes részeivel - önálló választókerületet alkot, Budapesti 12. sz. országgyűlési egyéni választókerület néven.

Díszpolgárok és ismert személyekSzerkesztés

 Lásd még: Budapest XV. kerülete díszpolgárainak listája, Rákospalota és Pestújhely

A kerület díszpolgári címét 2012 óta minden év október 23-án adják át, évente legfeljebb két személynek. A cím posztumusz is adományozható.[25]

Fontosabb közutak és csomópontokSzerkesztés

Kerületi médiaSzerkesztés

  • Toronyhír – újpalotai, interneten megjelenő újság [1]
  • XVMEDIA, a kerület hírmondója (Életképek újság, XVTV) [2]
  • Helyem Házam Palotám helytörténeti folyóirat 2015-től [3]

KultúraSzerkesztés

Testvérvárosai[27]Szerkesztés

KépgalériaSzerkesztés

  • Az Ázsia center légifotója

  • Templom madártávlatból

  • Kossuth tér

  • A nagytemplom a levegőből

  • Látkép

  • A Pólus Center

  • A sportpálya

JegyzetekSzerkesztés

  1. ↑ 94/2012. (XII. 27.) Főv. Kgy. rendelet, korábban Fővárosi Tanács 1990. (IV. 10.) 75., 76. számú határozat.
  2. ↑ a b Budapest XV. kerületének polgármester-választási eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2020. június 25.)
  3. ↑ Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2019. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2019. augusztus 14.
  4. ↑ Magyar települések lakosságszámának alakulása. Magyarország. (Hozzáférés: 2018. január 1.)
  5. ↑ http://www.bpxv.hu/rendeletek/311999.doc Archiválva 2014. június 30-i dátummal a Wayback Machine-ben - Budapest Főváros XV. Kerület Rákospalota, Pestújhely, Újpalota Önkormányzat Képviselő-testületének 31/1999. (XI. 1.) ök. rendelete az Önkormányzat jelképei, valamint a Rákospalota, Pestújhely, Újpalota név használatáról
  6. ↑ Gazsó Rita: A rákospalotai városháza Archiválva 2014. november 8-i dátummal a Wayback Machine-ben - Magyar Nemzet 2001. december 7.
  7. ↑ a b Mészáros Ábel: Magasház Újpalotán Archiválva 2014. október 27-i dátummal a Wayback Machine-ben - Late Modern blog 2009. június 3.
  8. ↑ Rátonyi Gábor Tamás (Palotabarát): Az újpalotai magasház - víztoronyház - XV. kerületi blog 2013. augusztus 19.
  9. ↑ Budapest XV. kerületi polgármester-választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
  10. ↑ Budapest XV. kerületének polgármester-választási eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2019. december 3.)
  11. ↑ (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1996
  12. ↑ Budapest XV. kerületének polgármester-választási eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. március 6.)
  13. ↑ Budapest XV. kerületének polgármester-választási eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. március 6.)
  14. ↑ Budapest XV. kerületének polgármester-választási eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. március 6.)
  15. ↑ Budapest XV. kerületének polgármester-választási eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2020. március 6.)
  16. ↑ Budapest XV. kerületének polgármester-választási eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. június 25.)
  17. ↑ a b Budapest XV. kerületének polgármester-választási eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2018. szeptember 30. (Hozzáférés: 2020. június 25.)
  18. ↑ Budapest XV. kerületének polgármestere (magyar nyelven) (html). bpxv.hu. (Hozzáférés: 2020. június 25.)
  19. ↑ Időközi helyi önkormányzati választások (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2018 (Hozzáférés: 2020. június 25.)
  20. ↑ Hajszállal, de legyőzte a baloldal a Fideszt. Index.hu, 2018. szeptember 30. (Hozzáférés: 2020. június 25.)
  21. ↑ BUDAPEST XV.ker. települési választás eredményei. (Hozzáférés: 2020. június 4.)
  22. ↑ 2/1990. (I. 11.) MT rendelet az országgyűlési egyéni és területi választókerületek megállapításáról
  23. ↑ Budapest 6. számú választókerületének választási eredményei
  24. ↑ Budapest 23. számú választókerületének választási eredményei
  25. ↑ 2012. évi 24/2012. (VI.6.). önkormányzati rendelet Az önkormányzat által alapított elismerések adományozásáról  (Hozzáférés ideje: 2017. július 12.)
  26. ↑ 94/2012. (XII. 27.) Főv. Kgy. rendelet a közterület- és városrésznevek megállapításáról, azok jelöléséről, valamint a házszám-megállapítás szabályairól, 2. melléklet. [2020. december 3-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2018. július 15.)
  27. ↑ Testvérvárosok. Budapest XV. kerület honlapja (Hozzáférés: 2021. jún. 28.)

ForrásokSzerkesztés

  • Budapest Teljes Utcanévlexikona (Sprinter Kiadó, 2003)

További információkSzerkesztés

A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Budapest_XV._kerülete&oldid=24978287”