Budapest XV. kerülete
Budapest XV. kerülete a pesti oldal északi részén fekvő kerületek egyike.
Budapest XV. kerülete (Rákospalota-Pestújhely-Újpalota) | |||
![]() | |||
Újpalota központja a híres Víztoronyházzal | |||
| |||
Közigazgatás | |||
Település | Budapest | ||
Városrészek |
Pestújhely Rákospalota Újpalota [1] | ||
Irányítószám | 1151-1158 | ||
Testvérvárosok | Lista
| ||
Polgármester | Cserdiné Németh Angéla (Momentum-MSZP-DK-Párbeszéd-LMP)[2] | ||
Országgyűlési képviselő | Hajdu László (DK) | ||
Népesség | |||
Teljes népesség | 79 675 fő (2019. jan. 1.)[3] +/- | ||
Népsűrűség | 2 957,5 fő/km² | ||
Terület | 26,94 km² | ||
Elhelyezkedése | |||
é. sz. 47° 33′ 32″, k. h. 19° 07′ 010″Koordináták: é. sz. 47° 33′ 32″, k. h. 19° 07′ 010″ | |||
Budapest XV. kerülete (Rákospalota-Pestújhely-Újpalota) weboldala | |||
![]() A Wikimédia Commons tartalmaz Budapest XV. kerülete (Rákospalota-Pestújhely-Újpalota) témájú médiaállományokat. |
FekvéseSzerkesztés
Északon Fót, északkeleten Csömör, délkeleten Budapest XVI. kerülete, délnyugaton Budapest XIV. kerülete, nyugaton Budapest IV. kerülete határolja.
TörténeteSzerkesztés
A Nyír, később Palota nevű falu dombhátra épült a Szilas-patak mentén. Legrégebbi építészeti emlék az 1200-as évek körül épült templomának romjai, amelyek az 1735-ben felépített Kossuth utcai római katolikus műemléktemplom alapjainak részét képezik. Mellette egy 14-17. század között működő temetőt is sikerült feltárni. A falu első ismert birtokosa Lóránd ispán, 1347-ben választott budai bíró, kinek családja a 15. századig birtokolja Palotát, 1638-ban az Újfalusyaké lesz a falu. A törökök kiűzése és a Rákóczi-szabadságharc alatt a település többször elnéptelenedett, de mindig újra benépesült. 1749-től a galánthai Fekete család tulajdona lesz a terület, majd elszegényedésük után, a 19. század elejétől a Károlyi családé.
Számos más fővároskörnyéki település mellett 1950. január 1-jével csatolták Budapesthez Rákospalota megyei várost és Pestújhely nagyközséget, melyekből a kerület létrejött, ugyanakkor az addig Rákospalotához tartozott Istvántelek az Újpestből alakult IV. kerület része lett.
1969 és 1978 között felépült Újpalota, a főváros egyik legnagyobb lakótelepe.
NépességSzerkesztés
Lakosságszám[4] | ||
---|---|---|
Év | Népesség | Átl. vált.(%) |
1870 | 2 948 | — |
1880 | 3 583 | 1,95% |
1890 | 5 478 | 4,25% |
1900 | 10 682 | 6,68% |
1910 | 28 437 | 9,79% |
1920 | 40 127 | 3,44% |
1930 | 52 239 | 2,64% |
1941 | 58 336 | 1,00% |
1949 | 56 496 | −0,40% |
1960 | 61 558 | 0,78% |
1970 | 62 664 | 0,18% |
1980 | 112 810 | 5,88% |
1990 | 95 593 | −1,66% |
2001 | 85 232 | −1,04% |
2011 | 79 645 | −0,68% |
2017 | 80 061 | 0,09% |
2019 | 79 675 | −0,24% |

JelképeiSzerkesztés
A címeren csúcsos zöld pajzstalpon, középen aranymázas búzakalásszal kettéosztott pajzsmezőben egy-egy szimmetrikusan elhelyezkedő, kifelé fordított ezüst mázas ekevas látható. A címerpajzsot jobbról olajfaág, balról cserfaág övezi.
A kerület zászlaja, illetve lobogója 2:1-arányú fekvő téglalap alapon, a zászlórúdtól kezdődően egyenlő szélességű fehér-világoskék-fehér-világoskék színnel függőlegesen csíkozott sávokból áll, amelyet a középső világoskék-fehér sávban az önkormányzat csúcsos pajzstalpon álló címere díszíti.[5]
LátnivalókSzerkesztés
A múzeum Rákospalotán a Kossuth utcában egy városképileg védett iskolaépületben létesült 1960-ban, majd 1984-ben az épület rossz műszaki állapota miatt a múzeumot bezárták. 1991 novemberében, miután átköltöztették Pestújhelyre, újranyitott az intézmény. A gyűjtemény a területen lakó palócság néprajzi kiállítását és egy képtárat foglal magába, benne Madarász Viktor festőművész hagyatékát. 2006-tól rendszeresen otthona az évente május-június környékén megrendezett egynapos Kerti Tárlatnak, ahol a kerület neves képző- és iparművészei kiállítanak.
- Városháza a Hubay Jenő téren
A XX. század elején még kis falunak számító Rákospalotán vigadónak, szórakoztató központnak szánták az 1912-ben felépített városháza épületét. A Vigadót 1912-ben építtette Feith Gábor, egy tehetős helyi vállalkozó, aki számos nagy nevű épület, így a Közvágóhíd és a régi Fóti úti zsinagóga kivitelezője is volt. Az eredetileg szórakoztató központnak szánt épületben nyitásakor étterem, kávéház, táncterem is helyet kapott. Közigazgatási szerepét 1923-ban töltötte be először. Ezzel a község egy minden irányból jól megközelíthető, megfelelő nagyságú községházához jutott, amely azóta is otthont ad a hivataloknak. Az 1933-as, a fénykort jelentő vagyonmérleg szerint a községházán kívül mindössze egy emeletes bérház, egy leventeotthon, három üres telek, a temető és a Hősök szobra tartozott a tulajdonába. Bevételeik elég szerények voltak, legjelentősebb részét a pótadók jelentették. A második világháborút követően a községet a többi peremvidékkel együtt a fővároshoz csatolták, és a közigazgatás is központi irányításúvá vált. Néhány évvel ezelőtt felújították és bővítették az épületet, amelynek főbejárata a Bocskai utcába került át.[6]
Az Újpalotai Magasház kellő távlatból nézve ikon-szerűen emelkedik ki az újpalotai lakótelep öt- és tízemeletes paneljainak tengeréből. A tizenöt emeletes torony nem csak mérete okán, hanem egyedi építészeti és mérnöki megoldásai miatt is figyelemre méltó. A hetvenes évek első felében felépült újpalotai lakótelep vízellátását ugyanis úgy tűnt a legegyszerűbbnek megoldani, hogy a maximum tízemeletesek közé építenek egy másfélszer magasabb toronyházat, a tetején víztartállyal.[7] Az épület fiatal kora ellenére még a védetté nyilvánítása is felmerült. Ez a legmagasabb lakóház egész Budapesten, (országosan a harmadik). Egy komplett víztorony van benne, ami azonban ma már nem működik.[8] A generáltervező Tervezésfejlesztési és Típustervező Intézet (TTI) és a víztorony okán tervező Mélyépterv mérnökcsapata a kor jeles építészével, Tenke Tiborral egészült ki, aki az épület építészeti megjelenéséért felelt. A ház aránylag rövid idő, egy év alatt épült fel 1975-ben. A paneles építésmód miatt (is) sematikus lakótelepi házak közül már pusztán építéstechnológiája miatt is kilóg a toronyház, ugyanis csúszózsalut alkalmaztak; ez, hasonlóan a budafoki magasházakhoz, itt is egyedi megjelenést kölcsönöz, az építésmód sajátosságaiból fakadó építészeti jegyek (a házon végigfutó, függőleges pengeélek, szabadabb - esetenként íves - alaprajzi formálás, a panelhézagok elmaradása miatti egységes, monolitikus tömbszerűség) egyedi építészeti arculat megteremtésére adtak lehetőséget Tenke számára.[7]
KözéleteSzerkesztés
PolgármestereiSzerkesztés
Név | Jelölő szervezet | Időszak | Források | |
---|---|---|---|---|
Czibik Tamás | SZDSZ | 1990–1996 | Az 1990-es választás eredményei: [9] | |
Az 1994-es választás eredményei: [10] | ||||
Hajdu László | MSZP | 1996–2010 | Az 1996-os időközi választás eredményei: [11] | |
Az 1998-as választás eredményei: [12] | ||||
A 2002-es választás eredményei: [13] | ||||
A 2006-os választás eredményei: [14] | ||||
László Tamás | Fidesz | 2010–2014 | A 2010-es választás eredményei: [15] | |
Hajdu László | DK | 2014–2018 | A 2014-es választás eredményei: [16] | |
Cserdiné Németh Angéla | RÁTE-Szolidaritás | 2018– | A 2018-as időközi választás eredményei: [17] | |
DK | A 2019-es választás eredményei: [2][18] |
A kerületben a rendszerváltás óta eddig kétszer kellett időközi polgármester-választást tartani, 1996-ban és 2018. szeptember 30-án.[17] Az előbbi oka és részletes eredményei még tisztázást igényelnek, utóbbira viszont azért került sor, mert az addigi polgármester parlamenti mandátumot szerzett, ami összeférhetetlennek minősült a polgármesteri tisztséggel.[19][20]
Képviselő-testületSzerkesztés
A képviselő-testület összetétele a 2019-es önkormányzati választás után:
Párt | Mandátumok | Jelenlegi képviselő-testület | Források | |||||||||||||||
---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
Momentum–DK–MSZP–PM–LMP–RÁTE–Szolidaritás–MMM–Jobbik | 15 | P | [21] | |||||||||||||||
Fidesz–KDNP | 5 | |||||||||||||||||
MKKP | 1 |
Országgyűlési képviselőkSzerkesztés
A régi választójogi törvény, az 1989. évi XXXIV. törvény hatálya alatt a kerület két választókerülethez tartozott, a Budapest 6. és 23. számú választókerületekhez.[22]
Régi Budapest 6. számú választókerület[23]
- Török Ferenc (SZDSZ) (1990–1994)
- Kiss Péter (MSZP) (1994–2010)
- Wintermantel Zsolt (Fidesz) (2010–2014)
Régi Budapest 23. számú választókerület[24]
- Mécs Imre (SZDSZ) (1990–1994)
- Hajdu László (MSZP) (1994–2010)
- László Tamás (Fidesz) (2010–2014)
Jelenleg a 2011. évi CCIII. törvény értelmében - a IV. kerület egyes részeivel - önálló választókerületet alkot, Budapesti 12. sz. országgyűlési egyéni választókerület néven.
- László Tamás (Fidesz) (2014–2018)
- Hajdu László (DK) (2018 óta)
Díszpolgárok és ismert személyekSzerkesztés
A kerület díszpolgári címét 2012 óta minden év október 23-án adják át, évente legfeljebb két személynek. A cím posztumusz is adományozható.[25]
Fontosabb közutak és csomópontokSzerkesztés
- M3 autópálya bevezető szakasza,
- Fő út
- Szentmihályi út
- Nyírpalota út[26]
- Kolozsvár utca
- Rákos út
- Fő tér
- Hubay Jenő tér
- Sztárai Mihály tér
- Kossuth utca
Kerületi médiaSzerkesztés
- Toronyhír – újpalotai, interneten megjelenő újság [1]
- XVMEDIA, a kerület hírmondója (Életképek újság, XVTV) [2]
- Helyem Házam Palotám helytörténeti folyóirat 2015-től [3]
KultúraSzerkesztés
- Művészetoktatás:
- Hubay Jenő Alapfokú Művészetoktatási Intézmény és Pedagógiai Szakkönyvtár [4]
- Könyvtárak:
- A Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár[5] három kerületi tagkönyvtára
- Művelődési házak:
Testvérvárosai[27]Szerkesztés
- Liesing, Bécs XXIII. kerülete, Ausztria
- Berlin X. kerülete, Németország
- Linyi, Kína
- Maroshévíz, Románia
- Murakirály, Horvátország
- Kassa, Szlovákia
- Obervellach, Ausztria
- Sanming, Kína
KépgalériaSzerkesztés
JegyzetekSzerkesztés
- ↑ 94/2012. (XII. 27.) Főv. Kgy. rendelet, korábban Fővárosi Tanács 1990. (IV. 10.) 75., 76. számú határozat.
- ↑ a b Budapest XV. kerületének polgármester-választási eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2020. június 25.)
- ↑ Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2019. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2019. augusztus 14.
- ↑ Magyar települések lakosságszámának alakulása. Magyarország. (Hozzáférés: 2018. január 1.)
- ↑ http://www.bpxv.hu/rendeletek/311999.doc Archiválva 2014. június 30-i dátummal a Wayback Machine-ben - Budapest Főváros XV. Kerület Rákospalota, Pestújhely, Újpalota Önkormányzat Képviselő-testületének 31/1999. (XI. 1.) ök. rendelete az Önkormányzat jelképei, valamint a Rákospalota, Pestújhely, Újpalota név használatáról
- ↑ Gazsó Rita: A rákospalotai városháza Archiválva 2014. november 8-i dátummal a Wayback Machine-ben - Magyar Nemzet 2001. december 7.
- ↑ a b Mészáros Ábel: Magasház Újpalotán Archiválva 2014. október 27-i dátummal a Wayback Machine-ben - Late Modern blog 2009. június 3.
- ↑ Rátonyi Gábor Tamás (Palotabarát): Az újpalotai magasház - víztoronyház - XV. kerületi blog 2013. augusztus 19.
- ↑ Budapest XV. kerületi polgármester-választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
- ↑ Budapest XV. kerületének polgármester-választási eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2019. december 3.)
- ↑ (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1996
- ↑ Budapest XV. kerületének polgármester-választási eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. március 6.)
- ↑ Budapest XV. kerületének polgármester-választási eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. március 6.)
- ↑ Budapest XV. kerületének polgármester-választási eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. március 6.)
- ↑ Budapest XV. kerületének polgármester-választási eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2020. március 6.)
- ↑ Budapest XV. kerületének polgármester-választási eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. június 25.)
- ↑ a b Budapest XV. kerületének polgármester-választási eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2018. szeptember 30. (Hozzáférés: 2020. június 25.)
- ↑ Budapest XV. kerületének polgármestere (magyar nyelven) (html). bpxv.hu. (Hozzáférés: 2020. június 25.)
- ↑ Időközi helyi önkormányzati választások (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2018 (Hozzáférés: 2020. június 25.)
- ↑ Hajszállal, de legyőzte a baloldal a Fideszt. Index.hu, 2018. szeptember 30. (Hozzáférés: 2020. június 25.)
- ↑ BUDAPEST XV.ker. települési választás eredményei. (Hozzáférés: 2020. június 4.)
- ↑ 2/1990. (I. 11.) MT rendelet az országgyűlési egyéni és területi választókerületek megállapításáról
- ↑ Budapest 6. számú választókerületének választási eredményei
- ↑ Budapest 23. számú választókerületének választási eredményei
- ↑ 2012. évi 24/2012. (VI.6.). önkormányzati rendelet Az önkormányzat által alapított elismerések adományozásáról (Hozzáférés ideje: 2017. július 12.)
- ↑ 94/2012. (XII. 27.) Főv. Kgy. rendelet a közterület- és városrésznevek megállapításáról, azok jelöléséről, valamint a házszám-megállapítás szabályairól, 2. melléklet. [2020. december 3-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2018. július 15.)
- ↑ Testvérvárosok. Budapest XV. kerület honlapja (Hozzáférés: 2021. jún. 28.)
ForrásokSzerkesztés
- Budapest Teljes Utcanévlexikona (Sprinter Kiadó, 2003)