Budapest XV. kerülete

	Budapest XV. kerülete (Rákospalota-Pestújhely-Újpalota)
	Újpalota
; Budapest XV. kerülete (Rákospalota-Pestújhely-Újpalota) címere	; Budapest XV. kerülete (Rákospalota-Pestújhely-Újpalota) zászlaja
	Közigazgatás
Település	Budapest
Városrészek	Pestújhely; Rákospalota; Újpalota;
Irányítószám	1151-1158
Testvérvárosok	Lista Liesing; Marzahn-Hellersdorf; Kassa; Maroshévíz; Obervellach; Szanming; Sector 1; Murakirály;
Polgármester	Németh Angéla (mb., alpolgármester), DK
Országgyűlési képviselő	Hajdu László (DK)
	Népesség
Teljes népesség	79 966 fő (2018. jan. 1.)
Népsűrűség	2991 fő/km²
	Földrajzi adatok
Terület	26,94 km²
	Elhelyezkedése
	Budapest XV. kerülete (Rákospalota-Pestújhely-Újpalota) Pozíció Budapest térképén
	é. sz. 47° 33′ 44″, k. h. 19° 07′ 56″Koordináták: é. sz. 47° 33′ 44″, k. h. 19° 07′ 56″
	Budapest XV. kerülete (Rákospalota-Pestújhely-Újpalota) weboldala
	A Wikimédia Commons tartalmaz Budapest XV. kerülete (Rákospalota-Pestújhely-Újpalota) témájú médiaállományokat.

Budapest XV. kerülete a Duna bal partján, a pesti oldal északi részén fekvő kerületek egyike.

Tartalomjegyzék

FekvéseSzerkesztés

Északon Fót, északkeleten Csömör, délkeleten Budapest XVI. kerülete, délnyugaton Budapest XIV. kerülete, nyugaton Budapest IV. kerülete határolja.

A Nyír, később Palota nevű falu dombhátra épült a Szilas-patak mentén. Legrégebbi építészeti emlék az 1200-as évek körül épült templomának romjai, amelyek az 1735-ben felépített Kossuth utcai római katolikus műemléktemplom alapjainak részét képezik. Mellette egy 14-17. század között működő temetőt is sikerült feltárni. A falu első ismert birtokosa Lóránd ispán, 1347-ben választott budai bíró, kinek családja a 15. századig birtokolja Palotát, 1638-ban az Újfalusyaké lesz a falu. A törökök kiűzése és a Rákóczi-szabadságharc alatt a település többször elnéptelenedett, de mindig újra benépesült. 1749-től a galánthai Fekete család tulajdona lesz a terület, majd elszegényedésük után, a 19. század elejétől a Károlyi családé.

Számos más fővároskörnyéki település mellett 1950. január 1-jével csatolták Budapesthez Rákospalota megyei várost és Pestújhely nagyközséget, melyekből a kerület létrejött, ugyanakkor az addig Rákospalotához tartozott Istvántelek az Újpestből alakult IV. kerület része lett.

1968 és 1977 között felépült Újpalota, a főváros egyik legnagyobb lakótelepe.

NépességSzerkesztés

Év	Népesség	Átl. vált.(%)
1870	2 948	—
1880	3 583	1,95%
1890	5 478	4,25%
1900	10 682	6,68%
1910	28 437	9,79%
1920	40 127	3,44%
1930	52 239	2,64%
1941	58 336	1,00%
1949	56 496	−0,40%
1960	61 558	0,78%
1970	62 664	0,18%
1980	112 810	5,88%
1990	95 593	−1,66%
2001	85 232	−1,04%
2011	79 645	−0,68%
2017	80 061	0,09%

JelképeiSzerkesztés

A címeren csúcsos zöld pajzstalpon, középen aranymázas búzakalásszal kettéosztott pajzsmezőben egy-egy szimmetrikusan elhelyezkedő, kifelé fordított ezüst mázas ekevas látható. A címerpajzsot jobbról olajfaág, balról cserfaág övezi.

A kerület zászlaja, illetve lobogója 2m x 1m-s méretű fekvő téglalap alapon, a zászlórúdtól kezdődően egyenlő szélességű fehér-világoskék-fehér-világoskék színnel függőlegesen csíkozott sávokból áll, amelyet a középső világoskék-fehér sávban az önkormányzat csúcsos pajzstalpon álló címere díszíti.^[4]

LátnivalókSzerkesztés

Rákospalotai Múzeum

A múzeum Rákospalotán a Kossuth utcában egy városképileg védett iskolaépületben létesült 1960-ban, majd 1984-ben az épület rossz műszaki állapota miatt a múzeumot bezárták. 1991 novemberében, miután átköltöztették Pestújhelyre, újranyitott az intézmény. A gyűjtemény a területen lakó palócság néprajzi kiállítását és egy képtárat foglal magába, benne Madarász Viktor festőművész hagyatékát. 2006-tól rendszeresen otthona az évente május-június környékén megrendezett egynapos Kerti Tárlatnak, ahol a kerület neves képző- és iparművészei kiállítanak.

Városháza a Hubay Jenő téren

A XX. század elején még kis falunak számító Rákospalotán vigadónak, szórakoztató központnak szánták az 1912-ben felépített városháza épületét. A Vigadót 1912-ben építtette Feith Gábor, egy tehetős helyi vállalkozó, aki számos nagy nevű épület, így a Közvágóhíd és a régi Fóti úti zsinagóga kivitelezője is volt. Az eredetileg szórakoztató központnak szánt épületben nyitásakor étterem, kávéház, táncterem is helyet kapott. Közigazgatási szerepét 1923-ban töltötte be először. Ezzel a község egy minden irányból jól megközelíthető, megfelelő nagyságú községházához jutott, amely azóta is otthont ad a hivataloknak. Ezzel a község egy minden irányból jól megközelíthető, megfelelő nagyságú községházához jutott, amely azóta is otthont ad a hivataloknak. Az 1933-as, a fénykort jelentő vagyonmérleg szerint a községházán kívül mindössze egy emeletes bérház, egy leventeotthon, három üres telek, a temető és a Hősök szobra tartozott a tulajdonába. Bevételeik elég szerények voltak, legjelentősebb részét a pótadók jelentették. A második világháborút követően a községet a többi peremvidékkel együtt a fővároshoz csatolták, és a közigazgatás is központi irányításúvá vált. Néhány évvel ezelőtt felújították és bővítették az épületet, amelynek főbejárata a Bocskai utcába került át.^[5]

Újpalotai Magasház - víztoronyház

Az Újpalotai Magasház kellő távlatból nézve ikon-szerűen emelkedik ki az újpalotai lakótelep öt- és tízemeletes paneljainak tengeréből. A tizenöt emeletes torony nem csak mérete okán, hanem egyedi építészeti és mérnöki megoldásai miatt is figyelemre méltó. A hetvenes évek első felében felépült újpalotai lakótelep vízellátását ugyanis úgy látszott a legegyszerűbbnek megoldani, hogy a maximum tízemeletesek közé építenek egy másfélszer magasabb toronyházat, a tetején víztartállyal.^[6] Az épület fiatal kora ellenére még a védetté nyilvánítása is felmerült. Ez a legmagasabb lakóház egész Budapesten (országosan a harmadik). Egy komplett víztorony van benne, ami azonban ma már nem működik.^[7] A generáltervező Tervezésfejlesztési és Típustervező Intézet (TTI) és a víztorony okán tervező Mélyépterv mérnökcsapata a kor jeles építészével, Tenke Tiborral egészült ki, aki az épület építészeti megjelenéséért felelt. A ház aránylag rövid idő, egy év alatt épült fel 1975-ben. A paneles építésmód miatt (is) sematikus lakótelepi házak közül már pusztán építéstechnológiája miatt is kilóg a toronyház, ugyanis csúszózsalut alkalmaztak; ez, hasonlóan a budafoki magasházakhoz, itt is egyedi megjelenést kölcsönöz, az építésmód sajátosságaiból fakadó építészeti jegyek (a házon végigfutó, függőleges pengeélek, szabadabb - esetenként íves - alaprajzi formálás, a panelhézagok elmaradása miatti egységes, monolitikus tömbszerűség) egyedi építészeti arculat megteremtésére adtak lehetőséget Tenke számára.^[6]

Országgyűlési képviselőkSzerkesztés

László Tamás (Fidesz) (2014–2018)
Hajdu László (DK) (2018 óta)

PolgármesterekSzerkesztés

Czibik Tamás (SZDSZ) (1990–1996)
Hajdu László (MSZP) (1996–2010)
László Tamás (Fidesz) (2010–2014)
Hajdu László (DK) (2014–2018)
Németh Angéla (RÁTE) (2018)

Díszpolgárok és ismert személyekSzerkesztés

Lásd még: Budapest XV. kerülete díszpolgárainak listája, Rákospalota és Pestújhely

A kerület díszpolgári címét 2012 óta minden év október 23-án adják át, évente legfeljebb két személynek. A cím posztumusz is adományozható.^[8]

Fontosabb közutak és csomópontokSzerkesztés

M3 autópálya bevezető szakasza,
Fő út
Szentmihályi út
Nyírpalota út^[9]
Kolozsvár utca
Rákos út
Fő tér
Hubay Jenő tér
Sztárai Mihály tér
Kossuth utca

Kerületi médiaSzerkesztés

Toronyhír – újpalotai, interneten megjelenő újság [1]
XVMEDIA, a kerület hírmondója (Életképek újság, XVTV) [2]
Helyem Házam Palotám helytörténeti folyóirat 2015-től [3]

KultúraSzerkesztés

Művészetoktatás:
- Hubay Jenő Alapfokú Művészetoktatási Intézmény és Pedagógiai Szakkönyvtár [4]
Könyvtárak:
- A Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár [5] három kerületi tagkönyvtára
Művelődési házak:
- Pólus Filmszínház [6]
- Csokonai Művelődési Ház (Csokonai Kulturális és Sportközpont) [7]
- Pestújhelyi Közösségi Ház [8]
- Újpalotai Közösségi Ház [9]
- Kozák téri Közösségi Ház [10]