Az alábbi oldal Budapest bezárt keresztény–világi temetőinek listáját tartalmazza. (A használatban lévő temetőket a Budapest működő temetőinek listája mutatja be.) Budapest mai területén a legrégibb időktől fogva voltak kisebb-nagyobb települések, amelyeknek természetesen a lakosai is itt temetkeztek el. Ezeknek a helye azonban nem mindig ismert, gyakran egészen váratlanul, a legutóbbi időkben is, jellemzően épületek elbontásakor kerülnek napvilágra, mint például 2019-ben ókori kelta temető az Óbudai Szeszgyár,[1] vagy a kora újkori muszlim temető a Budapest Országúti Szent István első vértanú templom körül zajló munkálatok esetében.[2] Az újabb idők minden sírja sincsen feltárva, erre példa a Budapest ostroma során elesett emberek maradványainak helye: 2015-ben a Széll Kálmán tér közelében, ugyancsak építési munkák során találtak ilyeneket.[3]
A mára már felszámolt úgynevezett tabáni temető részlete egy 1933-ban készült fényképen
A középkor folyamán elterjedt a volt a templomokban, illetve az azok körüli temetkezés úgynevezett cintermekbe, és ez a gyakorlat a kora újkorban is folytatódott. A mai értelemben vett budapesti temetők megjelenése történetében döntő év 1775, amikor Mária Terézia magyar királynő egészségügyi okokból rendeletben döntött a különálló temetők létrehozásáról. Az akkor létrejött, egyházi hovatartozást figyelembe vevő temetők közül azonban több már a XVIII. század végére betelt, és újakat kellett létrehozni helyettük. Mivel ezek többsége is betelt a XIX. század első felében, a XIX. második felétől kezdtek megjelenni a korábbiakhoz képest jóval nagyobb területű, már nem egyházi szempontú úgynevezett „köztemetők”. A legrégebbi működő budapesti temető is ezek közül való, ez az 1849-ben megnyitott, ma már inkább dísztemetőként nyilvántartott Fiumei Úti Sírkert. A legnagyobb, ugyancsak máig működő budapesti temető az 1886-ban megnyitott Új köztemető. Velük párhuzamosan azonban továbbra is léteztek kisebb temetők, amelyek közül több ma már nem üzemel. Ezeket sorolja fel az alábbi (nem teljes) lista.
A zsidók a keresztényektől eltérően a XIX. század második felétől is külön temetkeztek, ezért Budapest területén napjainkban is több (működő és bezárt) zsidó temető található. A lista a bezárt zsidó temetőket nem tartalmazza, azokat a Budapest zsidó temetőinek listája sorolja fel.
A Savoya Park mellett található ez a rendkívül hosszú ideje elhanyagolt temető, melyet a II. világháborút követően bezártak. Később a Savoya Park részben a temető helyére épült. A megmaradt sírkertben az 1800-as, 1900-as évekből származó sírmaradványok találhatóak.
a mai Gesztenyéskerten, a MOM Kulturális Központ, a Kongresszusi Központ, a Novotel Budapest City, a MOM Sport Uszoda és Sportközpont és a Larus Étterem és Rendezvényközpont helyén feküdt
1885 és 1894 között Buda legnagyobb sírkertje volt 1912-ben bezárták, de az ostrom idején átmenetileg újra megnyitották. A teljes felszámolást 1963-ban kezdték el. Helyén 1967-ben a Magyar Optikai Művek kapott engedélyt sportpálya építésére. Néhány évvel később készült el a NOVOTEL szálloda, 1984-ben pedig a Kongresszusi Központ. A terület véglegesítésekor hozták létre a Gesztenyés kertet.
1950 után - mikor Pestújhelyt a XV. kerület részeként Budapesthez csatolták - temetkezni már nem lehetett ide, de a temető felszámolására csak 1969-ben került sor az Újpalotai lakótelep építésének megkezdésekor.[14]
A Pestszentimrén található Igric utca - Nagykőrösi út sarkán álló sírkertet közel 50 éve felszámolták, mára már alig maradt 1-2 sír hírmondónak.(múlt-kor, 2004.)
1922-1927-es térképen A Pestszentlőrinci (imrei) temető a jobb oldalt jelölt helyen volt. Az 1947-es nagy-budapesti térképen jelzik, hogy a jelenleg erdős terület a Kisfaludy utcától a Határ út meghosszabbított vonaláig teljesen beépített terület volt, sőt, tovább egészen az Alacskai útig. A temető a városhatáron volt, a gyáli oldalon, de Pestszentimréhez tartozott, mert Gyál még messze nem volt összeépülve Budapesttel (múlt-kor, 2004.)
A jelölés szerint található a Ganz telepi temető. A kisebb temetőket mára kivétel nélkül felszámolták, a legtöbbjének ma már nyoma sincs, így például a Ganz Ábrahám utcainak sem.(múlt-kor, 2004.) Helyén egy kis erdő van. A területet még nem bolygatták meg.
2013.decemberében már egy nyugdíjas otthon van a volt temető helyén. Egy keskeny földsáv maradt csak.
A temető utolsó kövei Az Ipacsfa utca helyén iparvágány vezetett a Cséry szemétbányákig. Ennek az iparvágánynak az É-i oldalán volt a temető a majdani Gilice tér (ahol már akkor is vízmű állt) felől a Nagykőrösi útra állított merőleges mentén, ami nagyjából a mai Közdűlő utca. (Forrás:Budapest emlékhelyei temetők) A temető keltezése az 1760-as évekre tehető levéltári információk alapján, egy uradalmi terület temetőjeként. A temető kőkeresztje (1810) és egy síremlék a Pestszentlőrinci Főplébánia kertjében van elhelyezve.
