Főmenü megnyitása

Budapesten a II. világháborút megelőzően 700 katasztrális hold területű zöldfelület volt, mely idegenforgalmi jelentőséggel is bírt.[1] A háború alatt a parkok fáinak és cserjéinek 50%-a, a pázsit 95%-a megsemmisült.[1] Röviddel a háború után, 1947-ben már 200 katasztrális hold felületet rendbe hoztak, rögtön Budapest ostroma után a Szabadság, Vigadó- és Gellért teret.[1] A város parkjainak rendbetétele részét képezte a hároméves tervnek is.[1]

Tartalomjegyzék

Legismertebb parkokSzerkesztés

A fővárosban vannak ismert, nagyobb és kevésbé ismert, helyi jelentőségű parkok. A legismertebbek az alábbiak, ábécérendben:

Parkok kerületek szerintSzerkesztés

JegyzetekSzerkesztés

  1. a b c d Budapest 1947
  2. Főkert: Népliget. [2013. szeptember 30-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. január 16.)

ForrásokSzerkesztés

  • MEK: Pesti László–Tarjányi Ferenc: Budapesti nagy parkok növényjegyzéke: Károlyi-kert (pdf). mek.oszk.hu (Magyar Elektronikus Könyvtár) pp. 103–109, 2011. (Hozzáférés: 2018. december 3.)
  • BUD1947: Csorna Antal (1947). „Az újjáépülő budapesti parkok”. Budapest 3. (7.), 239-240. o.