Főmenü megnyitása

Budapesti Helyiérdekű Vasút

öt vonalból álló elővárosi vasúti hálózat

A Budapesti Helyiérdekű Vasút (röviden BHÉV, 1968 és 2016 között hivatalosan csak HÉV, 1949 és 1968 között BHÉV) egy Budapest agglomerációjában üzemelő vasúti rendszer. Négy fővonalból áll, amelyeken a MÁV-HÉV Helyiérdekű Vasút Zrt. (MÁV-HÉV Zrt.) bonyolítja le a forgalmat. A klasszikus helyiérdekű vasútvonalaktól eltérően elővárosi vasútként, a főváros agglomerációjának tömegközlekedési rendszerében él tovább, és a „HÉV”, illetve „hév” rövidítés ezeknek az elővárosi vonatoknak a köznapi neve lett. A négy vonal jelenleg nem alkot összefüggő hálózatot; Csepelt és Ráckevét délről, Gödöllőt északkeletről, Szentendrét északról kötik össze Budapest belvárosával. A HÉV-szerelvények normál nyomtávolságú pályákon, 1000 V egyenáramú vontatási feszültséggel üzemelnek.

Budapesti Helyiérdekű Vasút
Budapest hev symbol.svg
Rákóczi híd, HÉV.JPG
Budapest trainsuburb network.svg
Adatok
Ország Magyarország
Helyszín Közép-Magyarország
Típus helyiérdekű vasút
Hálózat hossza103,7 km
Vonalak száma 4+1
Állomások száma 69
Nyomtávolság 1435 mm
Áramellátás felsővezeték
Üzemeltető
Üzemeltető MÁV-HÉV Helyiérdekű Vasút Zrt.
Elhelyezkedése
Budapesti Helyiérdekű Vasút (Magyarország)
Budapesti Helyiérdekű Vasút
Budapesti Helyiérdekű Vasút
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 47° 29′ 54″, k. h. 19° 02′ 27″Koordináták: é. sz. 47° 29′ 54″, k. h. 19° 02′ 27″
A Budapesti Helyiérdekű Vasút weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Budapesti Helyiérdekű Vasút témájú médiaállományokat.
A Budapesti Helyi Érdekű Vasutak vonalainak átnézeti térképe 1930 előttről

A rendszernek többféle hivatalos megnevezése volt az idők folyamán. Megalapítása korában az üzemeltető cég neve után Budapesti Helyi Érdekű Vasutak (avagy Budapesti H.É.V.) néven említették. 1952 és 1958 között a MÁV részeként működő rendszert Budapesti Elővárosi Vasútként (rövidítve MÁV-BEV) nevezték. 1968-ban, az egységes BKV megalakulásakor a „Budapesti” jelzőt elhagyták a névből, és a hivatalos rövidítés HÉV lett, bár ismert volt BKV-HÉV alakban is. 2016-os átszervezése után rövidítése ismét BHÉV lett.

TörténeteSzerkesztés

A főváros 1873-as egyesítését követően rohamosan nőtt azoknak a száma, akik Budapesten dolgoztak ugyan, de a környező települések olcsóbb telkein építkeztek. A megnövelt közlekedési igényekre való tekintettel – miután az 1880. évi XXXI. törvénycikk lehetővé tette a helyi vasútvonalak létesítését – a lóvasutat üzemeltető Budapesti Közúti Vaspálya Társaság (BKVT) elővárosi vasutak építéséről döntött. A lóvasúttal közös üzemet nem lehetett soká fenntartani, ezért a BKVT leányvállalatot hozott létre 1889. december 28-án Budapesti Helyi Érdekű Vasutak Rt. (BHÉV) néven. 1887-ben a BKVT előtt nem sokkal egy másik társaság, a Szentlőrinci Téglagyár (Budapest-Szentlőrinci Helyi Érdekű Vasút Rt., BLVV) is HÉV-vonalat indított a Nagyvárad tér (hamarosan már a Ludovika) és a téglagyár között (ma Pestszentlőrinc központja).[1] A vonalat eleinte főleg az áruszállítás, de 1890-től már ezt is a személyszállítás jellemezte, és bár időrendben ez volt az első HÉV, soha nem került a BHÉV vállalat körébe (az 1930-as években a BSZKRT része lett).

A BKVT 1887. augusztus 7-én nyitotta meg első vonalát a KözvágóhídSoroksár vonalszakaszon, amit november 24-én megtoldottak a Soroksár–Dunaharaszti szakasszal. 1888. július 20-án nyílt meg a Kerepesi útCinkota, majd augusztus 17-én a FilatorigátSzentendre vonalszakasz. Ezt követte 1892-ben a DunaharasztiRáckeve vonal, ami formálisan egy másik társaság volt (Haraszti Ráckevei Vasút, HRV) de gyakorlatilag mindvégig a BHÉV működtette. 1899-ben megnyílt a Budapest-budafoki vonal (Budafok-Háros MÁV-állomásig). Ezt eleve villamos üzemmel indította a Budapest-Budafok Helyiérdekű Villamos Vasút Rt. (BBVV), és csak később, 1917. január 12-ével került a BHÉV tulajdonába. Szintén már villamosítva üzemeltette 1896-tól az ún. „megyeri vonalat” (Ferdinánd térKáposztásmegyer városközpont) a Budapest-Újpest-Rákospalotai Villamosvasút Rt. (BURV), amelyhez a BHÉV 1913-ban teremtett vágánykapcsolatot. 1905-ben a Közvágóhíd és Erzsébetfalva között villamosított vonal indult, az üzemeltető Budapestvidéki Villamos Közúti Vasút Rt. (BVKV) részvényeit a BHÉV 1908-ban szerezte meg. A csepeli, óbudai területek iparosodásával újabb vonalbővítésekre került sor, melyeket már eleve villamosított üzemre építettek meg.

Az első világháborút követően a BHÉV vonalait néhány évig a Budapesti Egyesített Városi Vasutak (BEVV) tulajdonolta, de 1921 és 1933 között már ismét a BHÉV működtette önállóan. Gazdasági, pénzügyi nehézségek miatt 1933-tól a vonalakat fokozatosan a Budapest Székesfővárosi Közlekedési Rt. (BSZKRT) vette át, amit a második világháború után államosítottak, így 1949. október 1-jén megalakult a Fővárosi Helyi Érdekű Vasút Községi Vállalat (FHVKV, majd FHÉV). 1952. január 1-jével a HÉV-vonalak a MÁV irányítása alá kerültek (MÁV Budapesti Elővárosi Vasút, MÁV-BEV), majd 1958-ban újra a fővároshoz, az újjászervezett BHÉV-hez helyezték őket. 1968. január 1-jével a BHÉV-et is a többi budapesti közlekedési vállalattal összevonták, és létrejött a Budapesti Közlekedési Vállalat (BKV).[2][3]

2016. november 1-jétől a HÉV-vonalakat a Budapesti Helyiérdekű Vasút Zrt. (BHÉV) üzemelteti.[4]

ViszonylatokSzerkesztés

Logó Név Honnan (Budapest) Hová Hossz Menetidő
  H5-ös HÉV Batthyány tér Szentendre 20,9 km 40 perc
  H6-os HÉV Közvágóhíd Ráckeve 40,1 km 73 perc
  H7-es HÉV Boráros tér Csepel 6,7 km 13 perc
  H8-as és H9-es HÉV Örs vezér tere Gödöllő 25,6 km 48 perc
  Csömör 10,7 km 24 perc

JárművekSzerkesztés

Jelenleg háromféle, zöldre fényezett motorvonatfajta alkotja a főváros HÉV-állományát:

  • 14 MIX/A motorkocsi és a közéjük sorolt
  • 32 MX motorkocsi és a közéjük sorolt
  • 150 MXA motorkocsi és a közéjük sorolt
    • 75 PXXVIIIa típusú pótkocsi 19751983 között készültek szintén Hennigsdorfban. (Az MX típus továbbfejlesztett változata. Mindegyik vonalon közlekedik.) A H5-ös vonalon jár egy háromegységes felújított változat is.

Egy háromkocsis motorvonat (kisegység) csúcsidőben egy másikkal csatolva együtt közlekedik (nagyegység). A motor és pótkocsik összesen 98 kisegységet; vagy 49 nagyegységet tesznek ki.

KépekSzerkesztés

Jövőbeli fejlesztésekSzerkesztés

A tervek szerint Budapest jelenlegi HÉV-vonalai a jövőben integrálva lesznek a metróhálózatba. A szentendrei, csepeli és ráckevei vonalak összekötésével jön létre majd az észak–déli regionális gyorsvasút (M5-ös metró). Ez a vonal nem teljes egészében a jelenlegi HÉV-vonalak útján fog közlekedni. Kaszásdűlő és Rákóczi híd állomások közt föld alatt halad majd, a Pesterzsébet határa mentén haladó szakaszt pedig a városrész központjához beljebb vezetik majd. Ezenkívül az esztergomi vasútvonalat is integrálják a rendszerbe, Soroksárnál pedig lesz egy új leágazása. Távlati tervként a csepeli végállomás és a ráckevei szárnyvonal déli összekötése is szerepel.

Így csak a gödöllői vonal maradna meg, ahol szükség van felújításra. A Városi és Elővárosi Közlekedési Egyesület (VEKE) javaslatai szerint célszerű lenne összekötni a 2-es metróval, amelyről részletes tanulmányt készített, és amelynek a költségét akkor 10 milliárd forintra tették. Az ún. Podmaniczky-programban már szerepel az összekötés terve, valamint a Budapesti Közlekedési Központ is bevette a 2014–2020-as EU-s fejlesztési ciklusban tervezett projektek közé.[5]

JegyzetekSzerkesztés

  1. Az Üllői úti villamosközlekedés. Hampage – Budapest elveszett sínei. (Hozzáférés: 2019. szeptember 27.)
  2. 120 éves a budapesti helyi érdekű vasút. BKV Zrt.. (Hozzáférés: 2019. szeptember 27.)
  3. A BKV története – A kezdetektől 1968-ig. BKV Zrt.. (Hozzáférés: 2019. szeptember 27.)
  4. "Hévvel, lélekkel” kiállítással búcsúzik a BKV Zrt. a HÉV-ágazattól. budapest.hu, 2016. október 25. (Hozzáférés: 2019. szeptember 27.)
  5. Előkészítés alatt lévő projektek. bkk.hu. [2014. március 22-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2014. március 2.)

Kapcsolódó szócikkekSzerkesztés

További információkSzerkesztés

A Wikimédia Commons tartalmaz Budapesti Helyiérdekű Vasút témájú médiaállományokat.