Budapesti agglomeráció
A budapesti agglomeráció a Budapest központtal kialakult településtömörülés (agglomeráció), mely a magyar fővárost és a vele szorosan együtt élő, gazdasági, infrastrukturális, munkaerőpiaci és szolgáltatási tekintetben egymásra utalt településeket foglalja magába. A budapesti agglomeráció egyközpontú tömörülés: Budapest egymaga az agglomeráció népességének több mint kétharmadát adja, a második legnagyobb városnak, Érdnek a népessége a budapesti lélekszám 4%-át sem éri el, a népsűrűséget vizsgálva pedig a központtól a perem felé nagyjából állandó a csökkenés.
A budapesti agglomerációhoz hivatalosan tartozó 81 település felsorolását a budapesti agglomeráció területrendezési tervét rögzítő 2005. évi LXIV. törvény tartalmazza. 2007-ben e 81 településen összesen 2 457 787 fő élt, ami Magyarország lakosságának közel egynegyedét jelentette. Ebből a fővároson kívül 755 290-en éltek.[1]
TörténeteSzerkesztés
Budapestnek kiemelkedő gazdasági, társadalmi és demográfiai szerepe van Magyarországon belül. Ennek a történelem során nemcsak természetes okai voltak, hanem ezt erősítette például az 1950-es évek erőltetett iparfejlesztésének térbeli koncentráltsága. A szinte ellenőrizhetetlen népességnövekedést különböző adminisztratív intézkedésekkel, például Nagy-Budapest létrehozásával és a letelepedés korlátozásával próbálták ugyan mérsékelni, azonban az egymásnak ellentmondó célkitűzések szükségképpen vezettek lakáshiányhoz a városon belül és rendezetlen, szabályozatlan növekedéshez a környéki településeken.
A budapesti agglomeráció határait hivatalosan először 1971-ben jelölték ki. Ekkor 43 település került az agglomerációs gyűrűbe, összesen mintegy 340 ezer lakossal, melyek közül a 183 ezer aktív kereső kétharmada a fővárosban dolgozott.
A szuburbanizációs folyamat már az 1980-as években jelentős volt, ekkor főleg a magánvállakozók és a munkahelyhez nem kötődő értelmiségiek költöztek ki az agglomerációba. Az 1990-es években a motorizáció nagyarányú fejlődésével a középosztály alsó rétegei is bekapcsolódtak a szuburbanizációba. A Budapestre költözés és a szuburbanizációs kiköltözés az 1990-es évek elejétől Budapest lakossága számának stagnálásához, egyidejűleg az agglomerációs települések egy részének gyors ütemű fejlődéséhez vezetett. Az agglomerációban a magántőke-befektetés egyre jelentősebbé vált, ami esetenként párosul állami nagyberuházásokkal (például autóutak, Hungaroring). A településeket vezető tanácsok helyébe a rendszerváltáskor lépett helyi önkormányzatok ugyancsak nagy segítséget nyújtanak az agglomerációs települések fejlődésében.
Az egyes szektorok népességeSzerkesztés
Szektor | Települések száma 2007 |
Népesség 2007 |
Terület km² |
Népsűrűség fő/km² | |
---|---|---|---|---|---|
összes | város | ||||
Északi | 10 | 4 | 119 621 | 238,23 | 502,1 |
Északnyugati | 23 | 4 | 129 498 | 471,88 | 274,4 |
Nyugati | 12 | 3 | 87 089 | 303,56 | 286,9 |
Déli | 15 | 7 | 198 955 | 366,17 | 543,3 |
Délkeleti | 9 | 5 | 99 044 | 317,28 | 312,2 |
Keleti | 11 | 4 | 120 633 | 315,84 | 382,0 |
Összesen | 80 | 27 | 755 290 | 2 538,08 | 297,6 |
Forrás: KSH.[1] (A fent megadott 81-ben Budapest főváros is szerepel, innen az eltérés.)
A Budapesti agglomeráció területéhez tartozó településekSzerkesztés
Település | Rang
(2013. július 15.) |
Járás | Kistérség
(2013. január 1.) |
Népesség | Terület
(km²) |
---|---|---|---|---|---|
Budapest | főváros | - | - | 1 752 286 | 525,13 |
Alsónémedi | nagyközség | Gyáli | Gyáli | 5 235 | 49,07 |
Biatorbágy | város | Budakeszi | Budaörsi | 13 889 | 44,12 |
Budajenő | község | Budakeszi | Budaörsi | 1 942 | 49,07 |
Budakalász | város | Szentendrei | Szentendrei | 10 924 | 15,17 |
Budakeszi | járásszékhely város | Budakeszi | Budaörsi | 14 330 | 37,1 |
Budaörs | város | Budakeszi | Budaörsi | 28 844 | 23,59 |
Csobánka | község | Szentendrei | Szentendrei | 3 335 | 22,76 |
Csomád | község | Dunakeszi | Veresegyházi | 1 650 | 12,38 |
Csömör | nagyközség | Gödöllői | Gödöllői | 9 779 | 22,7 |
Csörög | község | Váci | Váci | 2 046 | 5,05 |
Délegyháza | község | Szigetszentmiklósi | Ráckevei | 4 306 | 25,42 |
Diósd | város | Érdi | Érdi | 10 518 | 5,75 |
Dunabogdány | község | Szentendrei | Szentendrei | 3 103 | 25,5 |
Dunaharaszti | város | Szigetszentmiklósi | Ráckevei | 21 901 | 29,17 |
Dunakeszi | járásszékhely város | Dunakeszi | Dunakeszi | 43 490 | 31,06 |
Dunavarsány | város | Szigetszentmiklósi | Ráckevei | 8 141 | 22,52 |
Ecser | nagyközség | Vecsési | Monori | 3 846 | 13,1 |
Érd | megyei jogú város | Érdi | Érdi | 66 892 | 60,54 |
Erdőkertes | község | Gödöllői | Veresegyházi | 7 992 | 5,75 |
Felsőpakony | nagyközség | Gyáli | Gyáli | 3 536 | 15,33 |
Fót | város | Dunakeszi | Dunakeszi | 19 674 | 37,4 |
Göd | város | Dunakeszi | Dunakeszi | 18 218 | 24,44 |
Gödöllő | járásszékhely város | Gödöllői | Gödöllői | 32 131 | 61,92 |
Gyál | járásszékhely város | Gyáli | Gyáli | 23 628 | 24,93 |
Gyömrő | város | Monori | Monori | 18 301 | 26,51 |
Halásztelek | város | Szigetszentmiklósi | Ráckevei | 10 581 | 8,64 |
Herceghalom | község | Budakeszi | Budaörsi | 2 694 | 7,34 |
Isaszeg | város | Gödöllői | Gödöllői | 11 470 | 54,83 |
Kerepes | város | Gödöllői | Gödöllői | 10 046 | 24,08 |
Kisoroszi | község | Szentendrei | Szentendrei | 962 | 10,94 |
Kistarcsa | város | Gödöllői | Gödöllői | 12 212 | 11,02 |
Leányfalu | nagyközség | Szentendrei | Szentendrei | 3 714 | 15,37 |
Maglód | város | Vecsési | Monori | 12 341 | 22,38 |
Majosháza | község | Szigetszentmiklósi | Ráckevei | 1 594 | 11,42 |
Mogyoród | nagyközség | Gödöllői | Dunakeszi | 6 893 | 34,48 |
Nagykovácsi | nagyközség | Budakeszi | Pilisvörösvári | 7 850 | 27,67 |
Nagytarcsa | község | Gödöllői | Gödöllői | 4 609 | 12,14 |
Ócsa | város | Gyáli | Gyáli | 9 325 | 81,66 |
Őrbottyán | város | Váci | Veresegyházi | 7 370 | 27,38 |
Páty | község | Budakeszi | Budaörsi | 7 476 | 39,3 |
Pécel | város | Gödöllői | Gödöllői | 15 987 | 43,63 |
Perbál | község | Budakeszi | Pilisvörösvári | 2 065 | 25,65 |
Pilisborosjenő | község | Pilisvörösvári | Pilisvörösvári | 3 725 | 9,27 |
Piliscsaba | város | Pilisvörösvári | Pilisvörösvári | 8 391 | 25,57 |
Pilisjászfalu | község | Pilisvörösvári | Pilisvörösvári | 1 649 | 6,97 |
Pilisszántó | község | Pilisvörösvári | Pilisvörösvári | 2 937 | 15,96 |
Pilisszentiván | község | Pilisvörösvári | Pilisvörösvári | 4 226 | 8,12 |
Pilisszentkereszt | község | Szentendrei | Szentendrei | 2 127 | 17,21 |
Pilisszentlászló | község | Szentendrei | Szentendrei | 1 206 | 17,75 |
Pilisvörösvár | járásszékhely város | Pilisvörösvári | Pilisvörösvári | 14 148 | 24,3 |
Pócsmegyer | község | Szentendrei | Szentendrei | 2 289 | 13,08 |
Pomáz | város | Szentendrei | Szentendrei | 17 139 | 49,03 |
Pusztazámor | község | Érdi | Budaörsi | 1 190 | 9,27 |
Remeteszőlős | község | Budakeszi | Pilisvörösvári | 915 | 2,89 |
Solymár | nagyközség | Pilisvörösvári | Pilisvörösvári | 11 277 | 17,86 |
Sóskút | község | Érdi | Budaörsi | 3 329 | 27,67 |
Szada | nagyközség | Gödöllői | Gödöllői | 5 428 | 16,72 |
Százhalombatta | város | Érdi | Érdi | 18 241 | 28,06 |
Szentendre | járásszékhely város | Szentendrei | Szentendrei | 26 447 | 43,82 |
Szigethalom | város | Szigetszentmiklósi | Ráckevei | 17 596 | 9,12 |
Szigetmonostor | község | Szentendrei | Szentendrei | 2 519 | 23,51 |
Szigetszentmiklós | járásszékhely város | Szigetszentmiklósi | Ráckevei | 38 591 | 45,65 |
Sződ | község | Váci | Váci | 3 667 | 13,53 |
Sződliget | nagyközség | Váci | Váci | 4 529 | 7,31 |
Tahitótfalu | község | Szentendrei | Szentendrei | 5 722 | 39,17 |
Taksony | nagyközség | Szigetszentmiklósi | Ráckevei | 6 189 | 20,85 |
Tárnok | nagyközség | Érdi | Érdi | 9 654 | 23,6 |
Telki | község | Budakeszi | Budaörsi | 4 005 | 10,47 |
Tinnye | község | Pilisvörösvári | Pilisvörösvári | 1 728 | 16,1 |
Tök | község | Budakeszi | Pilisvörösvári | 1 317 | 24,73 |
Tököl | város | Szigetszentmiklósi | Ráckevei | 10 116 | 38,49 |
Törökbálint | város | Érdi | Budaörsi | 13 655 | 29,4 |
Üllő | város | Vecsési | Monori | 11 949 | 48,1 |
Üröm | község | Pilisvörösvári | Pilisvörösvári | 7 454 | 6,66 |
Vác | járásszékhely város | Váci | Váci | 32 828 | 61,6 |
Vácrátót | község | Váci | Veresegyházi | 1 924 | 18,09 |
Vecsés | járásszékhely város | Vecsési | Monori | 20 935 | 36,17 |
Veresegyház | város | Gödöllői | Veresegyházi | 18 654 | 28,56 |
Visegrád | város | Szentendrei | Szentendrei | 1 841 | 33,27 |
Zsámbék | város | Budakeszi | Pilisvörösvári | 5 569 | 33,66 |
Forrás: VÁTI.[2]
Lásd mégSzerkesztés
ForrásokSzerkesztés
- ↑ a b Társadalmi, gazdasági jellemzők (Budapest), Központi Statisztikai Hivatal, 2007.
- ↑ 2005. évi LXIV. törvény a Budapesti Agglomeráció Területrendezési Tervéről Archiválva 2007. szeptember 28-i dátummal a Wayback Machine-ben (letöltve: 2007. február 28.)
További információkSzerkesztés
- Budapesti Agglomeráció Területrendezési Terve – PESTTERV, VÁTI Kht.
- Szalai Anna - A budapesti agglomeráció városainak lakosságszáma egyre csak nő, míg a főváros népessége 2015 óta csökken (Népszava, 2021.10.07.)
- Csernik-Varga Adrienn - Lassan Budapest és az agglomeráció egyet jelent majd az egész országgal (Napi.hu, 2023.03.06.)
- Budapesti agglomeráció: rossz irányba haladunk - Index.hu, 2018.03.04.