Budapesti agglomeráció

A budapesti agglomeráció a Budapest központtal kialakult településtömörülés (agglomeráció), mely a magyar fővárost és a vele szorosan együtt élő, gazdasági, infrastrukturális, munkaerőpiaci és szolgáltatási tekintetben egymásra utalt településeket foglalja magába. A budapesti agglomeráció egyközpontú tömörülés: Budapest egymaga az agglomeráció népességének több mint kétharmadát adja, a második legnagyobb városnak, Érdnek a népessége a budapesti lélekszám 4%-át sem éri el, a népsűrűséget vizsgálva pedig a központtól a perem felé nagyjából állandó a csökkenés.

A budapesti agglomerációhoz hivatalosan tartozó 81 település felsorolását a budapesti agglomeráció területrendezési tervét rögzítő 2005. évi LXIV. törvény tartalmazza. 2007-ben e 81 településen összesen 2 457 787 fő élt, ami Magyarország lakosságának közel egynegyedét jelentette. Ebből a fővároson kívül 755 290-en éltek.[1]

TörténeteSzerkesztés

Budapestnek kiemelkedő gazdasági, társadalmi és demográfiai szerepe van Magyarországon belül. Ennek a történelem során nemcsak természetes okai voltak, hanem ezt erősítette például az 1950-es évek erőltetett iparfejlesztésének térbeli koncentráltsága. A szinte ellenőrizhetetlen népességnövekedést különböző adminisztratív intézkedésekkel, például Nagy-Budapest létrehozásával és a letelepedés korlátozásával próbálták ugyan mérsékelni, azonban az egymásnak ellentmondó célkitűzések szükségképpen vezettek lakáshiányhoz a városon belül és rendezetlen, szabályozatlan növekedéshez a környéki településeken.

A budapesti agglomeráció határait hivatalosan először 1971-ben jelölték ki. Ekkor 43 település került az agglomerációs gyűrűbe, összesen mintegy 340 ezer lakossal, melyek közül a 183 ezer aktív kereső kétharmada a fővárosban dolgozott.

A szuburbanizációs folyamat már az 1980-as években jelentős volt, ekkor főleg a magánvállakozók és a munkahelyhez nem kötődő értelmiségiek költöztek ki az agglomerációba. Az 1990-es években a motorizáció nagyarányú fejlődésével a középosztály alsó rétegei is bekapcsolódtak a szuburbanizációba. A Budapestre költözés és a szuburbanizációs kiköltözés az 1990-es évek elejétől Budapest lakossága számának stagnálásához, egyidejűleg az agglomerációs települések egy részének gyors ütemű fejlődéséhez vezetett. Az agglomerációban a magántőke-befektetés egyre jelentősebbé vált, ami esetenként párosul állami nagyberuházásokkal (például autóutak, Hungaroring). A helyi tanácsok helyébe lépett helyi önkormányzatok ugyancsak nagy segítséget nyújtanak az agglomerációs települések fejlődésében.

Az egyes szektorok népességeSzerkesztés

 
Budapest (balra) és Pest megye (jobbra) határa egy elnevezés nélküli földút mentén (Rákoskert és Ecser)
Szektor Települések száma
2007
Népesség
2007
Terület
km²
Népsűrűség
fő/km²
összes város
Északi 10 4 119 621 238,23 502,1
Északnyugati 23 4 129 498 471,88 274,4
Nyugati 12 3 87 089 303,56 286,9
Déli 15 7 198 955 366,17 543,3
Délkeleti 9 5 99 044 317,28 312,2
Keleti 11 4 120 633 315,84 382,0
Összesen 80 27 755 290 2 538,08 297,6

Forrás: KSH.[1]

A Budapesti agglomeráció területéhez tartozó településekSzerkesztés

Település Rang

(2013. július 15.)

Járás Kistérség

(2013. január 1.)

Népesség Terület

(km²)

Budapest főváros - - 1 752 286 525,13
Alsónémedi nagyközség Gyáli Gyáli 5 235 49,07
Biatorbágy város Budakeszi Budaörsi 13 889 44,12
Budajenő község Budakeszi Budaörsi 1 942 49,07
Budakalász város Szentendrei Szentendrei 10 924 15,17
Budakeszi járásszékhely város Budakeszi Budaörsi 14 330 37,1
Budaörs város Budakeszi Budaörsi 28 844 23,59
Csobánka község Szentendrei Szentendrei 3 335 22,76
Csomád község Dunakeszi Veresegyházi 1 650 12,38
Csömör nagyközség Gödöllői Gödöllői 9 779 22,7
Csörög község Váci Váci 2 046 5,05
Dabas járásszékhely város Dabasi Dabasi 17 023 165,99
Délegyháza község Szigetszentmiklósi Ráckevei 4 306 25,42
Diósd város Érdi Érdi 10 518 5,75
Dunabogdány község Szentendrei Szentendrei 3 103 25,5
Dunaharaszti város Szigetszentmiklósi Ráckevei 21 901 29,17
Dunakeszi járásszékhely város Dunakeszi Dunakeszi 43 490 31,06
Dunavarsány város Szigetszentmiklósi Ráckevei 8 141 22,52
Ecser nagyközség Vecsési Monori 3 846 13,1
Érd megyei jogú város Érdi Érdi 66 892 60,54
Erdőkertes község Gödöllői Veresegyházi 7 992 5,75
Felsőpakony nagyközség Gyáli Gyáli 3 536 15,33
Fót város Dunakeszi Dunakeszi 19 674 37,4
Göd város Dunakeszi Dunakeszi 18 218 24,44
Gödöllő járásszékhely város Gödöllői Gödöllői 32 131 61,92
Gyál járásszékhely város Gyáli Gyáli 23 628 24,93
Gyömrő város Monori Monori 18 301 26,51
Halásztelek város Szigetszentmiklósi Ráckevei 10 581 8,64
Herceghalom község Budakeszi Budaörsi 2 694 7,34
Inárcs nagyközség Dabasi Dabasi 4 590 22,53
Isaszeg város Gödöllői Gödöllői 11 470 54,83
Kakucs község Dabasi Dabasi 3 049 21,8
Kerepes város Gödöllői Gödöllői 10 046 24,08
Kisoroszi község Szentendrei Szentendrei 962 10,94
Kistarcsa város Gödöllői Gödöllői 12 212 11,02
Leányfalu nagyközség Szentendrei Szentendrei 3 714 15,37
Maglód város Vecsési Monori 12 341 22,38
Majosháza község Szigetszentmiklósi Ráckevei 1 594 11,42
Mogyoród nagyközség Gödöllői Dunakeszi 6 893 34,48
Nagykovácsi nagyközség Budakeszi Pilisvörösvári 7 850 27,67
Nagytarcsa község Gödöllői Gödöllői 4 609 12,14
Ócsa város Gyáli Gyáli 9 325 81,66
Őrbottyán város Váci Veresegyházi 7 370 27,38
Páty község Budakeszi Budaörsi 7 476 39,3
Pécel város Gödöllői Gödöllői 15 987 43,63
Perbál község Budakeszi Pilisvörösvári 2 065 25,65
Pilisborosjenő község Pilisvörösvári Pilisvörösvári 3 725 9,27
Piliscsaba város Pilisvörösvári Pilisvörösvári 8 391 25,57
Pilisjászfalu község Pilisvörösvári Pilisvörösvári 1 649 6,97
Pilisszántó község Pilisvörösvári Pilisvörösvári 2 937 15,96
Pilisszentiván község Pilisvörösvári Pilisvörösvári 4 226 8,12
Pilisszentkereszt község Szentendrei Szentendrei 2 127 17,21
Pilisszentlászló község Szentendrei Szentendrei 1 206 17,75
Pilisvörösvár járásszékhely város Pilisvörösvári Pilisvörösvári 14 148 24,3
Pomáz város Szentendrei Szentendrei 17 139 49,03
Pusztazámor község Érdi Budaörsi 1 190 9,27
Remeteszőlős község Budakeszi Pilisvörösvári 915 2,89
Solymár nagyközség Pilisvörösvári Pilisvörösvári 11 277 17,86
Sóskút község Érdi Budaörsi 3 329 27,67
Szada nagyközség Gödöllői Gödöllői 5 428 16,72
Százhalombatta város Érdi Érdi 18 241 28,06
Szentendre járásszékhely város Szentendrei Szentendrei 26 447 43,82
Szigethalom város Szigetszentmiklósi Ráckevei 17 596 9,12
Szigetmonostor község Szentendrei Szentendrei 2 519 23,51
Szigetszentmiklós járásszékhely város Szigetszentmiklósi Ráckevei 38 591 45,65
Sződ község Váci Váci 3 667 13,53
Sződliget nagyközség Váci Váci 4 529 7,31
Tahitótfalu község Szentendrei Szentendrei 5 722 39,17
Taksony nagyközség Szigetszentmiklósi Ráckevei 6 189 20,85
Tárnok nagyközség Érdi Érdi 9 654 23,6
Telki község Budakeszi Budaörsi 4 005 10,47
Tinnye község Pilisvörösvári Pilisvörösvári 1 728 16,1
Tök község Budakeszi Pilisvörösvári 1 317 24,73
Tököl város Szigetszentmiklósi Ráckevei 10 116 38,49
Törökbálint város Érdi Budaörsi 13 655 29,4
Újhartyán város Dabasi Dabasi 2 734 22,43
Újlengyel község Dabasi Dabasi 1 703 26,25
Üllő város Vecsési Monori 11 949 48,1
Üröm község Pilisvörösvári Pilisvörösvári 7 454 6,66
Vác járásszékhely város Váci Váci 32 828 61,6
Vácrátót község Váci Veresegyházi 1 924 18,09
Vecsés járásszékhely város Vecsési Monori 20 935 36,17
Veresegyház város Gödöllői Veresegyházi 18 654 28,56
Visegrád város Szentendrei Szentendrei 1 841 33,27
Zsámbék város Budakeszi Pilisvörösvári 5 569 33,66

Forrás: VÁTI.[2]

Lásd mégSzerkesztés

ForrásokSzerkesztés

  1. a b Társadalmi, gazdasági jellemzők (Budapest), Központi Statisztikai Hivatal, 2007.
  2. 2005. évi LXIV. törvény a Budapesti Agglomeráció Területrendezési Tervéről Archiválva 2007. szeptember 28-i dátummal a Wayback Machine-ben (letöltve: 2007. február 28.)

További információkSzerkesztés