Budatelke

település Romániában, Beszterce-Naszód megyében

Budatelke (románul Budești) település Romániában, Beszterce-Naszód megyében.

Budatelke (Budești)
Budatelke, ortodox templom
Budatelke, ortodox templom
Közigazgatás
Ország Románia
Történelmi régióÉszaknyugat-romániai fejlesztési régió
Fejlesztési régióErdély
MegyeBeszterce-Naszód
KözségBudatelke
Rang községközpont
Irányítószám 427020
SIRUTA-kód 32777
Népesség
Népesség551 fő (2021. dec. 1.)
Magyar lakosság5 (2011)[1]
Földrajzi adatok
Tszf. magasság366 m
Időzóna EET, UTC+2
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 46° 52′ 60″, k. h. 24° 15′ 00″Koordináták: é. sz. 46° 52′ 60″, k. h. 24° 15′ 00″
Budatelke weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Budatelke témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség
Budatelke egy 1700-as évkből való térképen

Fekvése szerkesztés

Szamosújvártól délkeletre, Nagysármástól északkeletre, Lompért, Mányik és Nagysármás közt fekvő település.

Története szerkesztés

A településen a Hallstatti- illetve a Coțofeni-kultúra nyomait tárták fel.[2]

Budatelke nevét 1293-1313 között említette először oklevél Buda néven. 1318-ban Budateleky, 1323-ban Budayghaza, 1329-ben Budateleke, 1330-ban Budatelekey néven írták.

Budatelke 1316 előtt Moys fia Moys birtoka volt, azonban Károly Róbert király a birtokot elkobozta a hűtlenné vált Moys fia Moystól és 1318-ban Omori Gál királyi jegyzőnek és ugróci várnagynak adta Szűz Mária tiszteletére épült templomával együtt, majd 1329-ben a hűtlen Moys fiai: Ellus és Moyus birtokát Hontpázmány nemzetségbeli Pogány Istvánnak adta cserébe, és határát is leíratta. 1330-ban a birtokot Pogány István Beke fia Péternek adta; azzal a kikötéssel, hogy szolgálni tartozik neki. Budatelkét ekkor Dobokában fekvőnek mondták. 1366-ban a kolozsmonostori konvent oklevele szerint Bubek György királynői tárnokmestert iktatták be Budatelke birtokába.

1910-ben 1244 lakosából 1120 román, 97 magyar volt. Ebből 1135 görögkatolikus, 46 római katolikus és 44 református volt.

A trianoni békeszerződés előtt Kolozs vármegye Nagysármási járásához tartozott, a második bécsi döntés után 1944-ig Beszterce-Naszód vármegye része.

1940-ben épült meg a Szászlekence-Budatelke keskenyvágányú vasút.[3]

Jegyzetek szerkesztés

  1. Varga E. Árpád: Erdély etnikai és felekezeti statisztikái a népszámlálási adatok alapján, 1852–2011: Beszterce-Naszód megye. adatbank.ro
  2. Lista monumentelor istorice: Județul Bistrița-Năsăud. Ministerul Culturii, 2015. (Hozzáférés: 2017. január 28.)
  3. Gidó Csaba – László Márton: Észak-Erdély és Magyarország 1940. évi gazdasági fejlettségének összehasonlítása. Limes, 2. sz. (2006) 26. o. arch Hozzáférés: 2014. július 26.

Források szerkesztés