Buday Kálmán
Buday Kálmán (Pécs, 1863. október 13.[1] – Budapest, Józsefváros, 1937. november 17.)[2][3] orvos, patológus, egyetemi tanár, akadémikus.
| Buday Kálmán | |
.jpg) | |
| Született | Buday Kálmán Mihály Mátyás 1863. október 13. Pécs |
| Elhunyt | 1937. november 17. (74 évesen) Budapest |
| Állampolgársága | magyar |
| Házastársa | Békésy Anna |
| Foglalkozása |
|
| Tisztsége | egyetemi tanár |
| Iskolái | Budapesti Tudományegyetem (–1886, orvostudomány) |
| Sírhelye | Farkasréti temető (7/2-1-7) |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Buday Kálmán témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Élete szerkesztés
Édesapja nemes Buday Béla (1823–1900),[4] a pécsi káptalan uradalmi mérnöke, édesanyja Kelemen Tekla (1842–1902) volt.[5] Tízgyermekes nemesi családból származott. Ismert testvérei Buday Béla (1865–1944) mérnök, Buday László (1873–1925) statisztikus, egyetemi tanár és Buday Dezső (1879–1919) jogász.
1881-ben a Ciszterci Rend Pécsi Katolikus Főgimnáziumában érettségizett. Tanulmányait a Budapesti Tudományegyetemen folytatta és 1886-ban orvosi oklevelet szerzett. Ugyanettől az évtől a Budapesti Kórbonctani Intézetben dolgozott, 1890-től műtőorvos volt az I. számú Sebészeti Klinikán. Külföldi tanulmányút (1894–95) után a Kolozsvári Magyar Királyi Ferenc József Tudományegyetemen a kórbonctan helyettes tanára, 1896-ban magántanára, majd még ebben az évben nyilvános rendes tanára. 1913-tól 1934-ig, nyugdíjazásáig a kórbonctan nyilvános rendes tanára a Budapesti Tudományegyetemen, illetve a budapesti Pázmány Péter Tudományegyetemen és az I. számú Kórbonctani Intézet igazgatója.
1913-ban a Magyar Tudományos Akadémia levelező-, majd 1931-ben rendes tagja lett. Jelentős kutatásokat végzett az osteogenesis imperfecta, a szájüreg és tüdő üszkös gyulladása, a lymphogranulomatosis és a tuberkulózis kórbonctana terén. Elsőnek állapította meg, hogy a tüdőtuberkulózis kialakulásában a külső újrafertőződés hatására a lappangó belső gócok fellángolásával lehet számolni. Leírta a sebfertőzés egyik róla elnevezett kórokozó baktériumát.
A Farkasréti temetőben helyezték örök nyugalomra.
Felesége Békésy Anna.
Művei szerkesztés
- A csontok és ízületek gümőkórja (Budapest, 1895)
- A pathológiás óriásnövés egy esete. Jancsó Miklóssal. (Kolozsvár, 1897)
- Kórboncolástan. Veszprémy Dezsővel. (Budapest, 1914)
- A vaslerakódások jelentősége a Banti-kóros lépdaganatokban (1917)
- Az anaemiák kórbonctana (Budapest, 1928)
- A lymphogranulomatosis kórbonctana és kórszövettana (Budapest, 1930)
- A constitutio szerepe a rheumas betegségek keletkezésében (Budapest, 1931)
- A lymphogranuloma-sejtek szerkezetéről. Akadémia székfoglaló. (Matematikai és Természettudományi Értesítő, 1934)
- A gümőkór alaki tulajdonságai tekintettel annak különböző időszakaira (Orvosképzés, 1936)
- A tuberculosis, mint szociális bántalom. A gümőkór szociálpathológiája. (Extrapulmonalis tuberculosis. Budapest, 1938)
Jegyzetek szerkesztés
- ↑ Születési bejegyzése a pécsi római katolikus keresztelési akv. 65/1863. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2021. december 24.)
- ↑ Halálesete bejegyezve a Bp. VIII. ker. állami halotti akv. 2153/1937. folyószáma alatt.
- ↑ Gyászjelentése (1937). (Hozzáférés: 2021. december 24.)
- ↑ familysearch.org Buday Béla gyászjelentése
- ↑ familysearch.org Buday Béláné Kelemen Tekla gyászjelentése
Források szerkesztés
- Gulyás Pál: Magyar írók élete és munkái – új sorozat I–XIX. Budapest: Magyar Könyvtárosok és Levéltárosok Egyesülete. 1939–1944. , 1990–2002, a VII. kötettől (1990–) sajtó alá rendezte: Viczián János
- Magyar életrajzi lexikon I–IV. Főszerk. Kenyeres Ágnes. Budapest: Akadémiai. 1967–1994.
- Révai új lexikona III. (Bib–Bül). Főszerk. Kollega Tarsoly István. Szekszárd: Babits. 1998. ISBN 963-901-574-1
