Buddhista szójegyzék
Ez egy dinamikus lista, amelynek teljessége talán soha nem fogja tudni kielégíteni maradéktalanul mindenki igényeit. Megbízható források használata mellett te is segíthetsz a szócikk bővítésében.
A buddhista szójegyzékben található több buddhista fogalomra és koncepcióra nem létezik megfelelő magyar fordítás, amely visszaadná az eredeti értelmet. A cikkben szereplő buddhista fogalmak mellett szerepelnek az eredeti nyelvű elnevezések és a rövid meghatározások is.
A cikkben feltüntetett nyelvek:
- angol – angol
- páli: théraváda buddhizmus
- szanszkrit: elsősorban mahájána buddhizmus
- burmai: buddhizmus Burmában
- khmer: théraváda buddhizmus
- mon: théraváda buddhizmus
- mongol: mongol buddhizmus
- shan: théraváda buddhizmus
- tibeti: tibeti buddhizmus
- thai: théraváda buddhizmus
- kínai: kínai buddhizmus
- japán: japán buddhizmus
- koreai: koreai buddhizmus
- vietnámi: vietnámi buddhizmus
Tartalomjegyzék |
---|
Meghatározás | Etimológia | Más nyelveken |
---|---|---|
abhidhamma – Buddhista tanításokat tartalmazó művek egy csoportja, amely a világ jelenségeinek absztrakt leírását igyekszik rendszerbe foglalni. |
|
|
Abhidhamma-pitaka – A páli kánon harmadik kosara, a tanok felosztása szisztematikus módon. |
|
|
ácsárja – szó szerint: "tanító", a papnövendékek egyik tanítója – a másik tanító neve upádhjája |
|
|
adhitthána – eltökéltség, imádkozik, kíván |
|
|
ágama – a Szútra-pitaka nem-mahájána felosztása |
|
|
ahimsza – Az erőszakmentesség és az élet minden formája felé mutatott tisztelet mellett való elköteleződés. Az ahimszá gyakorlói gyakran vegetáriánusok vagy vegánok. |
|
|
aksobhja |
|
Ködelüsi ügei, Ülü hödelügci |
álaja-vidzsnyána – lásd nyolcfajta tudatosság |
|
|
Amitábha – szó szerint a "Buddha végtelen fénye". A Tiszta Föld iskola fő Buddhája, de népszerű a mahájána irányzatban is. A kép fényből van, amely a bölcsesség formája – amely forma nélküli. Másik értelmezése: a Tathágata akadálytalan fénye, amely áthatol a tíz negyeden (Tan Luan, Shinran és más szerzetesek szerint). |
|
|
Amóghasziddhi |
|
|
anágárika – A théraváda hagyományban egy fehér ruhás tanítvány, aki hónapokon át várakozik, hogy felvételt nyerjen papnövendékként (Srámanéra). |
|
|
ánápánaszati – Tudatos légzés meditáció. |
|
|
anatta – Az én-nélküliség fogalma, amely szerint minden jelenség mentes a független "én" természetétől. A dolgok csak más dolgok függvényében léteznek. |
|
|
aniccsa – Állandótlanság, mulandóság |
|
|
anuttara – Felül nem múlható tökéletes megvilágosodás. Az anuttara tantrák közé tartoznak a jogottara, a pradzsna, a kálacsakra tantra. |
|
|
anuttara szamjak szambodhi – felülmúlhatatlan, teljes, tökéletes megvilágosodás. |
|
|
arhat – szó szerint: "az érdemes". Élő személy, aki elérte a megvilágosodás szintjét. |
|
|
Átadási vonal – A dharma tanítások hivatalos, történelmi átadási hagyományvonala, amely tanítóról száll tanítványra. |
| |
átman – szó szerint: "önvaló", néha "lélek" vagy "ego". A buddhizmusban a fő tanítás szerint nem létezik az állandó lélek, amely csak a nem tudás által létrejött képzet eredménye, amely a szamszára okozója. |
|
|
Avalókitésvara – szó szerint: "aki hallja a világ szenvedő sírását". Az együttérzés bodhiszattvája (lásd még: Kannon) |
|
|
avidja – "tévelygés" vagy "nem-tudás" |
|
|
Tartalomjegyzék |
---|
Meghatározás | Etimológia | Más nyelveken |
---|---|---|
bardo – szó szerint: "köztes állapot" vagy "köztes létállapot". A tibeti hagyományban a két élet közötti állapotot jelöli. |
|
|
bhavacsakra/bhavacsakka – A szamszára kör alakú ábrázolása, más néven a létesülés kereke vagy létkerék. |
|
|
bhante – Tisztelet kifejező szótag, amely a buddhista szerzeteseknek jár a théraváda hagyományban. Bhante – szó szerint "Tiszteletreméltó úr." |
|
|
bhava – létesülés, lét, létezés – A pratítja-szamutpáda tizedik láncszeme |
|
|
bhikkhu/bhikshu – szó szerint: "koldus". Buddhista szerzetes, pap. |
|
|
bhikkhuni/bhikshuni – Buddhista apáca, papnő. |
|
|
bídzsa – szó szerint: "mag". A dolgok vagy okok eredetének metaforája, amelyet a jógácsára iskola tanításaiban használnak |
|
|
bodhi – felébredés, megvilágosodás |
|
|
Bódhifa – A szent fügefa (Ficus religiosa), amely alatt Gautama Sziddhártha elérte a megvilágosodást |
|
|
bódhicsitta – A bódhiszattva motivációja. |
|
|
bódhiszattva – Akinek az a szándéka, hogy buddhává váljon, hogy minden érző lényt megszabadíthasson a szenvedéstől. |
|
|
boghda – Szent, élő Buddha vagy bodhiszattva. A Dzsepcundamba Kutuktu címet jelöli, amelyet a legmagasabb buddhista mestereknek adnak, például boghda Congkapa, Panchen boghda |
|
|
Buddha – Egy Buddha, például Buddha Gautama Sziddhártha. |
|
|
buddha-természet – A keletkezés- és halálmentes buddha elem vagy lényegiség, amely megtalálható minden érző lényben, hogy elérhesse a megvilágosodást. Egy ; the innate (latent) Buddha essence (elsősorban a tathagata-garbha szútrákban, a Tendai/Tientaj és nicsiren irányzatokban) |
|
|
buddhizmus |
|
|
Tartalomjegyzék |
---|
Meghatározás | Etimológia | Más nyelveken |
---|---|---|
csetana – akarás |
|
|
csetija – Szent tárgyat őrző ereklyehely. |
|
|
Meghatározás | Etimológia | Más nyelveken |
---|---|---|
Dalai láma – szó szerint: "láma bölcsességgel, mint az óceán", Tibet világi és spirituális vezetője. |
|
|
dána – Nagylelkűség vagy adás. A buddhizmusban a nagylelkűség gyakorlására is utal. |
|
|
dákiní – A megvilágosodás ösvényét járó női buddhista gyakorló, akiket olykor mezítelenül ábrázolnak, amely az igazság szimbóluma. |
|
|
déva – többféle nem emberi lényre is utalhat, akik erőteljesebbek, tovább élnek és általában elégedettebb életet élnek, mint az átlagos ember. |
|
|
dhamma/dharma – Gyakran a buddhizmussal kapcsolatos tanokra utal, de lehet tágabb értelmezése is. Emellett fontos fogalom, amely a "fenomenológiai összetevőkkel kapcsolatos." Ez összezavarodáshoz vezethet és negatív másodlagos jelentésekhez. |
|
|
dhammacsakka/dharmacsakra – A dharma szimbolikus megjelenítése – más néven a dharma kerék. |
|
|
Dhammapada – Megversesített buddhista írás, amelyet hagyományosan Buddhának tulajdonítanak. |
|
|
dhammapála/dharmapála – Rémisztő istenség, a dharma védelmezője. |
|
|
dhammavinaja – A dharma és a vinaja (mintegy "tan és fegyelem") fogalmát együtt kezelik – lényegében a buddhista szerzeteseknek tanított tanok összessége. |
| |
dhjána lásd: jhána |
|
|
Dípankara Buddha |
|
|
dóan – A zen buddhizmusban a zazen kezdetét és végét jelző harangot megszólaltató személy. |
|
|
dokuszán – Magán találkozó a zen tanítvány és mestere között. Ez a rinzai zen gyakorlat fontos része, mivel a tanítvány bizonyíthatja tudását. |
|
|
dudie – A kormány által kiállított hivatalos bizonyítvány szerzetesek részére. |
| |
dukkha – Szenvedés, elégedetlenség, stressz. |
|
|
dzogcsen – Minden érző lény természetes, belső állapota. |
|
|
dzsisa – A zen buddhizmusban a főpap tanítványa |
|
|
dzsukai – Zen buddhista beavatási ceremónia, amely során a világi tanítvány letesz bizonyos esküket. |
|
Tartalomjegyzék |
---|
Meghatározás | Etimológia | Más nyelveken |
---|---|---|
(helyes) éberség – Buddhista gyakorlat, amelyben a személy tudatosan megfigyeli a saját gondolatait és cselekedeteit a jelen pillanatban, megítélés nélkül. A nemes nyolcrétű ösvény hetedik lépése. |
| |
érdem |
|
|
Tartalomjegyzék |
---|
Meghatározás | Etimológia | Más nyelveken | |
---|---|---|---|
fukudo In Zen, term for person who strikes the han |
| ||
függő keletkezés, lásd pratítja-szamutpáda |
|
|
Tartalomjegyzék |
---|
Meghatározás | Etimológia | Más nyelveken |
---|---|---|
gassó – Üdvözlési forma különböző buddhista hagyományban – illetve Ázsia sok részén – tenyerek összeszorítva az ujjak az ég felé mutatnak imádkozó állásban. Üdvözlést, tiszteletet, hálát és imádságot fejez ki. A japán singon buddhizmusban gassót mudraként vagy inkeiként (szimbolikus kéztartásként) használják. Lásd még: Andzsali Mudrá, Namaszté, Sampeah és Vai. |
|
|
Gautama Buddha |
|
|
gese – Tibeti buddhista tudományos fokozat a gelugpa iskolában, amelyet hosszú tanulmányok elvégzése után lehet megszerezni (kilenc vagy akár több év). |
|
|
gongan – szó szerint: "közügy". Meditációs módszer, amelyet a csan/szon/zen hagyományokban használnak olyan problémára, amelyet racionálisan nem lehet megoldani – lásd: kóan |
|
|
Kuan Jin – Az együttérzés bodhiszattvája a kelet-ázsiai buddhizmusban – teljes nevén Guan Si Jin. Guan Jint Avalókitésvara női alakjának tekintik, azonban több megkülönböztető jellegzetességet is kapott. |
|
|
Tartalomjegyzék |
---|
Meghatározás | Etimológia | Más nyelveken |
---|---|---|
han – A zen kolostorokban található fatábla, amely a napkeltét, napnyugtát és a nap végét jelzi. |
|
|
Három drágaság – Három dolog, amiben a buddhisták menedéket vesznek: a Buddha, a tanításai (dharma) és a közösség (szangha). Ezektől várnak útmutatást is viszonzásul (Lásd még: menedékvétel (buddhizmus)) |
|
|
Három korszak
|
| |
három méreg vagy három tűz
|
|
|
hínajána – szó szerint "kis szekér". A mahájána irányzat által formált jelző, azokra a buddhista tanokra, amelyekben a nirvánát Srávakabuddhakén vagy Pratjékabuddhaként érik el – nem pedig Szamjakszam-Buddhaként. |
|
|
Tartalomjegyzék |
---|
Meghatározás | Etimológia | Más nyelveken |
---|---|---|
Ino (japán) – Szó szerint: "az öröm hozója a gyülekezet számára". Eredetileg a szanszkrit karmadana szóból, melynek szó szerinti jelentése "a viselkedés adományozója" (karma). A zen buddhizmusban a meditációs terem (szodo) felügyelője. A hat legfőbb templomi ügyintéző egyike. |
|
Tartalomjegyzék |
---|
Meghatározás | Etimológia | Más nyelveken | |
---|---|---|---|
jána – Iskola vagy irányzat a buddhizmusban (szó szerint: "jármű") |
|
| |
jhána – Meditációs kontempláció, amelyet gyakrabban párosítanak a samatha gyakorlatokkal mint a vipasjánával. Lásd még: szamápatti, szamádhi |
|
|
Tartalomjegyzék |
---|
Meghatározás | Etimológia | Más nyelveken |
---|---|---|
Kakuszandha Buddha |
|
|
karma – szó szerint: "cselekvés". Az ok-okozat törtvénye a buddhizmusban. |
|
|
Kasszapa Buddha |
szanszkrit: Kasyapa |
|
kensó – A zen buddhizmusban a megvilágosodást hívják így. A jelentése azonos a szatori kifejezéssel, azonban ezt a megvilágosodási élmény legelejének jelölésére szokták használni. |
|
|
khjenpo vagy khenpo – Nyugati viszonylatban teológiai, filozófiai és pszichológiai doktorátusnak felel meg. |
|
|
khanti – Tolerancia, tökéletes tűrés |
| |
kinhin – Zen sétáló meditáció |
|
|
kóan Egy történet, kérdés, probléma vagy állítás, amely általában a racionális megértéstől távol esik, mégis az intuíció révén megfogható. |
|
|
ksanti – A türelem és tolerancia gyakorlása, azok irányában, akik nem feltétlenül érdemlik meg. Tudatosan választott – nem kényerűségből – türelemmel történő ajándékozás. |
|
|
Konágamana Buddha |
|
|
kjoszaku – A zen buddhizmusban a zazen során használatos lapos rúd, amellyel elűzik a fáradtságot vagy ennek segítségével érik el a szatorit. |
|
|
középút – A szélsőséges nézetek és életvitel kerülésének gyakorlata. |
|
|
Tartalomjegyzék |
---|
Meghatározás | Etimológia | Más nyelveken |
---|---|---|
láma – Tibeti tanító vagy mester, amely a szanszkrit "guru" megfelelője |
|
|
Tartalomjegyzék |
---|
Meghatározás | Etimológia | Más nyelveken |
---|---|---|
madhjamaka – Buddhista filozófiai iskola, amelyet Nágárdzsuna alapított. Az iskola tagjait madhjamikáknak nevezik. |
|
|
mahábhúta – A hagyományos buddhista tudományban a négy fő elem |
|
|
mahámudrá – A valóság Nagy Pecsétje – Buddha ígérete arra, hogy ez a legmagasabb szintű tanítás (súnjata, szamszára valamint, hogy a kettő elválaszthatatlan). Főleg a Kagyüpa hagyományban tanítják, és a hívők szerint a tudat közvetlen tapasztalatát hozza. |
|
|
mahásziddha – szó szerint: hatalmas spirituális beteljesítés. A tantrikus buddhizmusban a jógi, akit gyakran azonosítanak azzal a személlyel, aki elérte a megvilágosodás szintjét. |
|
|
mahájána – szó szerint: "nagy szekér". A buddhizmus egyik népszerű ága, amelyet hagyományosan Kínában, Tibetben, Japánban, Koreában, Vietnámban és Tajvanon gyakorolnak. A legfőbb céljuk a buddhaság vagy szamjakszambódhi elérése. |
|
|
Maitréja – A következő időszak Buddhája |
|
|
makjó – A zen buddhizmusban a kellemetlen, zavaró gondolatok thoughts vagy illúziók, amelyek a zazen során lépnek fel. |
|
|
Mána – önteltség, arrogancia, helytelen értelmezés |
|
|
mandala – A világegyetem spirituális és rituális szimbóluma. |
|
|
mantra – Buddhista ének, amelyet a koncentráció segítése érdekében kántálnak, hogy végső célként elérjék a megvilágosodást. A legismertebb buddhista mantra valószínűleg az Om mani padme hum |
|
|
Mappo – A törvény későbbi napja – az "elkorcsosulás" – amely állítólag Sákjamuni Buddha után 2000 évvel kezdődött és mintegy 10 000 évig tart. Azelőtt volt az ezer évig tartó a Törvény Korai Napja (正法 kínai: zhèngfǎ; japán: shōbō) és a Törvény Középső Napja (像法 kínai: xiàngfǎ; japán: zōhō). Az elkorcsosulás időszakában a káosz fog eluralkodni és az emberek nem lesznek képesek elérni a megvilágosodást. Lásd: Három korszak |
|
|
menedékvétel – Amikor a buddhizmusban menedéket vesznek, az általában a három drágaságra vonatkozik (Buddha, dharma, szangha). |
|
|
mettá – szerető kedvesség |
|
|
móksa – teljes megszabadulás |
|
|
mokugyo – A buddhista recitáció alapütemét adó fa hangszer, amelyet „fahal”-ként is emlegetnek |
|
|
mondo – A zen buddhizmusban a tanító és tanítvány közötti rövid párbeszédet jelenti. |
|
|
mudrá – szó szerint: "pecsét". Szertartásos kézmozdulat a kézfejjel és az ujjakkal meditáció közben. |
|
|
Tartalomjegyzék |
---|
Meghatározás | Etimológia | Más nyelveken |
---|---|---|
namo – Tisztelet és elkötelezettség kifejező szava, amelyet gyakran használnak együtt nevekkel, például egy Buddha nevével vagy szútrával (Nam(u) Mjóhó Renge Kyó). A kínai-japán nyelvekben a 帰命 kimyō kifejezés azt jelzi, hogy valaki feltette rá az életét, illetve teljesen elkötelezte magát.
származékok:
|
származékok:
|
származékok:
|
nekkhamma – Lemondás |
|
|
nemes nyolcrétű ösvény
|
|
|
nirvána – A buddhizmusban kioltást, megszüntetést, azaz a legvégső megvilágosodást jelenti. |
|
|
négy nemes igazság
|
| |
nikája – szó szerint: "kötet". A páli kánon buddhista szövegei. |
|
|
Tartalomjegyzék |
---|
Meghatározás | Etimológia | Más nyelveken |
---|---|---|
órjóki – A zen étkezési szertartáson használatos edények |
|
|
osó – a zen buddhizmusban a szerzetesek megszólítása. Eredetileg a magas rangú papokra használták, ma már bármely papot jelölhet. |
| |
Ötszáz éves időszak – A buddhizmus három korszakának Buddha utáni ötös felosztása (三時繫念 kínai: sānshí; japán: sanji; vietnámi: tam thời), amelynek a mahájána hívek számára a következő a jelentése:
|
| |
Tartalomjegyzék |
---|
Meghatározás | Etimológia | Más nyelveken |
---|---|---|
pabbaddzsa – A világi személy otthontalanságba távozása, hogy csatlakozzon a szerzetesek közösségéhez (szó szerint: "elmenni") |
|
|
panycsa szkandha – Az 5 szkandha (szanszkrit: Skandha, páli: khandha, jelentése magyarul: "összesség", "halom", "tömeg", "lét-csoport") a buddhista tudomány szerint a létesülés öt alapvető csoportosulását (aggregátumát) jelentik:
|
|
|
Pancsen láma – A gelug rendhez tartozó tibeti buddhista vallási vezető, a dalai láma után a második legmagasabb egyházi méltóság. |
|
|
panná – Lásd: pradzsná |
|
|
paramártha – Az abszolút, a legvégső, avagy az egyetemes igazság, amely nem konvencionális. Lásd még: szamvriti |
|
|
páramitá – szó szerint: "elérni a másik partot" – magyarul általában "tökéletesség." A mahájána gyakorlatokban a megvilágosodás, etika, türelem, erőfeszítés, elmélyedés és bölcsesség elérése. |
|
|
parinibbana/parinirvána – A legvégső nibbana/nirvána. |
|
|
pradzsnyápáramitá (a bölcsesség tökéletessége) – A pradzsnyápáramitá a mahájána buddhizmus egyik legfőbb koncepciója, amelynek gyakorlása és megértése a bódhiszattva út elengedhetetlen eleme. |
|
|
pradzsnyá/panná – "bölcsesség", "belátás" |
|
|
pratítja-szamutpáda – A "függő keletkezés" tana, amely szerint a jelenségek nem léteznek (vagy keletkeznek) más jelenségektől vagy feltételektől függetlenül.
A függő keletkezés egyik leghíresebb alkalmazása a tizenkét nidána vagy 12 oksági láncszem (szanszkrit: dvādaśāṅgapratītyasamutpāda; 十二因緣, 十二因縁 kínai: shíàr yīnyuán; japán: jūni innen; vietnámi: thập nhị nhân duyên), which are:
|
|
|
Pratjéka-Buddha/Paccséka-Buddha – szó szerint: "egyedülálló Buddha", aki saját magától éri el a megvilágosodást. |
|
|
purisza – A gyakorló buddhista közösség egésze – a szangha és a világi gyakorlók. |
Tartalomjegyzék |
---|
Meghatározás | Etimológia | Más nyelveken |
---|---|---|
Rámutató tanítás – A tudat természetébe való közvetlen beavatás a mahámudrá és a dzogcsen hagyományvonalakban. A gyökér guru az a mester, aki a beavatást adja a tanítvány részére. |
|
|
Ratnaszambhava |
|
|
Rigpa – Az a tudás a dolgok való természetének megértése után. |
|
|
rinpocse – szó szerint: "az értékes". Tiszteletre méltó tibeti lámáknak járó elismerő cím. |
|
|
Rinzai – Zen szekta, amely kihangsúlyozza a kóan tanulmányokat. Az alapító a kínai Linji mester volt. |
|
|
Rohacu – Buddha megvilágosodásának tiszteletet állító hagyományos ünnepnap. Vagy december 8-án, vagy a holdnaptár 12. hónapjának 8. napján. |
|
|
rósi – szó szerint: "mester" – zen mesterek tiszteletre méltó címe a tinzai és az obaku szektákban. |
|
|
Tartalomjegyzék |
---|
Meghatározás | Etimológia | Más nyelveken |
---|---|---|
szaccsa – Igazság |
|
|
számanera/srámanera – Papnövendék fiú, aki egy éven át, vagy 20 éves korig marad növendék – ezután lehet belőle bhikkhu (szerzetes). |
|
|
szamatha – Nyugodtság meditáció, amely különbözik a vipasszaná meditációtól |
|
|
szamszára – A buddhizmusban a szamszára a folyamatosan ismétlődő születések és halálok sorozata, amely a közönséges lények énhez és tapasztaláshoz való ragaszkodásából és berögzüléseiből fakad. |
|
|
szamu – A zen gyakorlatok során végzett munkavégzés. |
|
|
szamvriti – A konvencionális igazság, amely nem abszolút vagy egyetemes (paramártha) |
|
|
szangha – A buddhista szerzetesek és apácák közössége. Tanítók és tanítványok. |
|
|
Szánlun – A mádhjamaka iskola alapjaira támaszkodó buddhista filozófiai iskola. |
|
|
szanzen A zen buddhizmus több iskolájában szokásos hivatalos meghallgatás – hasonlatos a dokuszan-hoz. |
|
|
szatori – Megvilágosodás, megértés (japán). |
|
|
szajadav – Burmai meditációs mester. |
|
|
seicsu – A zen buddhista naptár egyik tartós, formális szerzetesi képzési időszaka, amelynek jellegzetes részei az egy hetes Daiszessin és a szanzen. |
|
|
szessin – Zen elvonulási gyakorlat, amely alkalmával a gyakorlók napokig együtt meditálnak, esznek és dolgoznak. |
|
|
sikantaza – Az ülésen való koncentráció gyakorlata a japán zen buddhizmus szótó iskolájában. |
|
|
súnjata – Üresség. Lásd még: Nágárdzsuna |
|
|
Szikhí Buddha – A tudás Buddhája. |
|
|
síla – "Morál", "moralitás", "etika": előírás |
|
|
szótó A japán zen buddhizmus egyik iskolája, amelynek fő gyakorlata a sikantaza. Lásd még: Dógen |
|
|
tárház-tudat – Az alap tudat (álaja-vidzsnjána), amelyet a jógácsára buddhizmus tanába tartozik. |
|
|
szukha – Elégedett boldogság, öröm. |
|
|
szútra – Írás, amely eredetileg rövid, aforizmás mondások gyűjteménye volt. |
|
|
Szutta-pitaka – Buddha tanításait tartalmazó Tipitaka, hármas kosár, második része. |
|
|
Tartalomjegyzék |
---|
Meghatározás | Etimológia | Más nyelveken |
---|---|---|
tangarjó – A zen kolostorokba való belépés előtti várakozás a kapuban, amely egy naptól hetekig is eltarthat. |
|
|
tanhá – Sóvárgás vagy vágy. |
|
|
Tanto A zen buddhizmusban a templom egyik legfőbb vezetője. A két tiszt egyike.[2] |
|
|
tantra – Ezoterikus vallásos gyakorlatok, amelybe bele tartozik a jóga, mantra, stb. Lásd még: vadzsrajána. |
|
|
Tathágata – Buddha tíz tanítványa közül az egyik. |
|
|
tathágata-garbha – Buddha-természet avagy a megvilágosodás magja. |
|
|
teisó – Egy zen mester bemutatója a szessin időszakában. |
|
|
tenzo – Zen szakácsa a szessin időszakában. A zen templomokban a konyhával megbízott tiszt. |
|
|
théraváda – szó szerint: "az idősebbek szavai". A buddhizmus legnépszerűbb formája Délkelet-Ázsiában és Srí Lankán. |
|
|
théra vagy théri – szó szerint: "idősebb". Szerzetesek és apácák megtisztelő címe a théraváda hagyományban. |
|
|
tientaj/tendai – Kínai mahájána iskola, amelyben a Lótusz szútra kiemelt szerepet kapott. |
|
|
Tiszta Föld buddhizmus – A mahájána buddhizmus egyik jelentős iskolája, főként Kelet-Ázsiában. A Tiszta Föld buddhizmusban a cél újjászületni Amitábha Buddha nyugati paradicsomában (szukhávatí). |
| |
trailokja – A világ három régiója:
|
|
|
trikája – Buddha három "teste":
|
|
|
Tripitaka – A "három kosár" – buddhista szövegeket tartalmazó kánon (páli)
|
|
|
Triratna/Tiratana – Lásd: Három drágaság |
|
|
trsna – Lásd: tanhá | ||
tulku – Újjászületett tibeti tanító |
|
|
Tartalomjegyzék |
---|
Meghatározás | Etimológia | Más nyelveken |
---|---|---|
upádána – Ragaszkodás, a pratítja-szamutpáda 12 oksági láncszeme közül a kilencedik. |
|
|
Upaddzshaja – Spirituális tanító Indiában és Nepálban. |
|
|
upászaka – A buddhizmus világi gyakorlója (férfi). |
|
|
upásziká – A buddhizmus világi gyakorlója (nő). |
|
|
upaja – Célszerűség, azonban nem feltétlenül legvégső igazság. Eredetileg más iskolák lekicsinylő jelzőjeként használták, amelyekből hiányzott az egyetemes igazság. Később a saját iskoláikra is használták, hogy a gyakorlók ne kötődjenek a saját tanaikhoz. |
|
|
upekkhá – Egykedvűség |
|
|
úrná – A szemöldökök közötti szőrbodor. |
|
|
újjászületés – A tudat folytonossága halál után, majd összekapcsolódása egy új formával. |
|
|
Tartalomjegyzék |
---|
Meghatározás | Etimológia | Más nyelveken |
---|---|---|
vadzsrajána – A hínajána és mahájána mellett a buddhizmus harmadik legnépszerűbb irányzata. |
|
|
Vairócsana, |
|
|
Vászaná – Karmikus hatások. |
|
|
Vinaja-pitaka – A Tipitaka kánon egyik része, amely a szerzetesek életének szabályait tartalmazza. |
|
|
vipasszaná – "belátás" meditáció – leginkább a théraváda irányzatra jellemző, de jelen van például a tientaj szektában is. Gyakran ötvözik a szamatha meditációval. |
|
|
vírja – Energia, lelkes kitartás, tetterő, állhatatosság |
|
|
Tartalomjegyzék |
---|
Meghatározás | Etimológia | Más nyelveken |
---|---|---|
zazen – A zen buddhizmus ülő meditációja. |
|
|
Zen buddhizmus – A mahájána egyik irányzata, amely Kínából ered. |
|
|
zendo – A zen buddhizmusban az a terem, ahol a zazen gyakorlatot végzik. |
|
|
Tartalomjegyzék |
---|
Jegyzetek
szerkesztés- ↑ Leighton / Okumura. Dogen's Pure Standards for the Zen Community. Albany, NY: SUNY, 214. o. (1996). ISBN 0-7914-2710-2
- ↑ Leighton/ Okumura. Dogen's Pure Standards for the Zen Community. Albany: SUNY, 231. o. (1996). ISBN 0-7914-2710-2
További információk
szerkesztés- Páli Szöveg Társaság – szótár (angolul)
- Monier-Williams szanszkrit-angol szótár (angolul)
- Digitális buddhista szótár (belépési felhasználónév: "guest") (angolul)
- Kadampa buddhista fogalmak szójegyzéke (angolul)